Az EU külügyminiszterei szerdán találkoztak, hogy megvitassák az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket. "A hangsúlyt arra kell helyezni, hogy milyen engedményeket látunk az orosz fél részéről" - mondta az unió külügyi főképviselője.
Miközben az Egyesült Államok vezetésével folytatódik a megállapodás megkötésére irányuló kaotikus folyamat, Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselő azt hangsúlyozta: bármilyen békemegállapodásnak, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának, inkább az agresszorra, mint az áldozatra kellene kötelezettségeket rónia, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az invázió.
A javasolt megállapodás eredeti - mint kiderült: Moszkvából eredeztethető -, 28 pontból álló tervezete olyan átfogó rendelkezéseket tartalmazott, amelyek egyértelműen a Kremlnek kedveztek, többek között azt követelve, hogy Ukrajna mondjon le NATO-ambícióiról, adja át a még mindig ellenőrzése alatt álló területeket, és korlátozza hadseregének létszámát 600 000 főre.
Kallas szerint azonban a megközelítésnek éppen ellenkezőleg kellene lennie.
- mondta szerdán az Európai Unió külügyminisztereinek rendkívüli ülése után. "Ha (a költségvetés közel 40%-át) katonai célokra költik, akkor azt újra használni akarják majd, és ez mindannyiunkat fenyeget".
"Arra kellene összpontosítani, hogy milyen engedményeket (és) korlátozásokat látunk az orosz fél részéről, hogy ez ne menjen tovább, és ne legyen esélyük egy országot újra megszállni".
Amióta a múlt héten kiszivárgott a rendkívül ellentmondásos amerikai tervezet, az európaiak összezártak, hogy segítsenek Kijevnek a tartalom finomításában és a kedvezőbb feltételek biztosításában.
A vasárnapi genfi magas szintű megbeszéléseket követően Ukrajna és az Egyesült Államok módosított szövegben állapodott meg, amelyet még nem hoztak nyilvánosságra teljes egészében, de máris orosz ellenállásba ütközött. A legérzékenyebb kérdéseket nyitva hagyták Volodimir Zelenszkij és Donald Trump elnökök személyes találkozójáig.
Az európai kormányok és az EU ragaszkodnak ahhoz, hogy bármilyen békemegállapodásnak lehetővé kell tennie Ukrajna számára, hogy szabadon szervezze fegyveres erőit, amelyek létszámát jelenleg 800 000 és 850 000 közöttire becsülik.
"Mindig is azt mondtuk, hogy minden ország szuverén joga, hogy eldöntse a hadserege méretét, és ezért nem szabadna belesétálnunk abba a csapdába, amelyet Oroszország állít (azzal), hogy az ukrán hadsereg (felső határáról) beszél" - mondta Kallas, aki azzal érvelt, hogy Oroszország csak azért folytat diplomáciát, mert "Putyin nem tudja elérni céljait a csatatéren".
"Nulla jele" Oroszország jóakaratának
"Nulla jelét látjuk annak, hogy Oroszország készen áll a tűzszünetre. Oroszország nem leállítja a katonai gépezetét, hanem felpörgeti azt. Még mindig el kell jutnunk egy olyan helyzetből, amikor Oroszország úgy tesz, mintha tárgyalna, egy olyan helyzetbe, amikor tárgyalnia kell" - mondta Kallas.
Több európai külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy addig kell növelni a nyomást Moszkvára, amíg az nem mutat valódi és hiteles elkötelezettséget a békefolyamat iránt.
"Csak az Oroszországra gyakorolt maximális gazdasági, katonai és politikai nyomásgyakorláson keresztül megvalósuló 'béke az erőn keresztül' stratégia állíthatja meg az agresszort" - mondta a lett Baiba Braže.
"Csak akkor tudjuk határozottan képviselni európai érdekeinket, ha képesek vagyunk egy hangon beszélni és bemutatni saját tervünket" - hangsúlyozta az osztrák Beate Meinl-Reisinger is.
A szerdai virtuális találkozó része annak a diplomáciai felbuzdulásnak, amellyel az európaiak igyekeznek újra érvényesíteni hangjukat a gyorsan változó események láncolatában. Az uniós vezetők hétfőn informális csúcstalálkozót tartottak, kedden pedig virtuálisan találkozott a "tettrekészek koalíciója".
Emmanuel Macron francia elnök, aki a koalíció társelnöke, "erős" ukrán hadseregre szólított fel "korlátozások" nélkül. Macron megerősítette azt az elképzelést is, hogy a háború befejezése után többnemzetiségű haderőt telepítsenek ukrán földre.
"Ukrajnának volt már része ígéretekben, amelyeket az egymást követő orosz agressziók tettek tönkre. Valódi, sziklaszilárd garanciákra van szükség" - mondta.
Kallas szerint az EU "jelentős mértékben" hozzájárulna a biztonsági garanciákhoz, finanszírozással, képzéssel és a védelmi ipar támogatásával. Hozzátette azonban, hogy ezek a garanciák "nem változtatnak azon a tényen, hogy a fenyegetést valójában Oroszország jelenti".
"Ez az európai biztonság nagyobb képét is érinti" - mutatott rá. "Ha az agresszió kifizetődik, az meghívásként fog szolgálni arra, hogy ismét és máshol is agressziót alkalmazzanak. És ez a veszély mindenkit fenyeget a világon, különösen a kis országokat" - mondta.
"Európában pedig, ahogy Paul-Henri Spaak mondta, csak kétféle ország létezik: a kis országok és azok, akik még nem jöttek rá, hogy kis országok".