A jobbközép néppárti frakció szóvivője szerint a centristák nem akarják, hogy az intézményt "Putyin barátai" képviseljék.
HIRDETÉS
A terv célja az, hogy a szélsőséges, radikális vagy a Vlagyimir Putyinnal rokonszenvező pártcsoportok képviselői ne juthassanak olyan választott pozíciókhoz, amelyeket az Unió alapcéljaival ellentétesen használhatnának fel. A centrista (középpárti) erők főként a két újonnan alakult és szélsőségesnek jelzett csoportosulás korlátozásáról egyezkednek.
Cordon Sanitaire?
A kifejezés eredetileg járványügyi kordont jelent, a politikai nyelvezetben azt takarja, amikor a veszélyesnek tartott vagy kevésbé kívánatos erőket a többség erejének felhasználásával kizárják, kiszorítják, elszigetelik vagy korlátozzák jogaik teljes gyakorlásában. Ezáltal ezek a csoportok nehezen vagy egyáltalán nem juthatnak döntési pozíciókba, illetve nem rendelkezhetnek az Unió erőforrásai felett.
(Történelmileg a szóhasználat Georges Clemenceau egykori francia miniszterelnökhöz kötődik, aki 1919 márciusában a Közép-Kelet-Európában létrejött új független államokat védelmi unió létrehozására buzdította a bolsevik befolyás terjedése ellen.)
Pedro López de Pablo, a legnagyobb (néppárti) frakció szóvivője azt közölte, hogy "jelenleg tárgyalásokat folytatunk a szocialistákkal és a Renewnel annak érdekében, hogy a szélsőjobboldali csoportok és Putyin barátainak korlátozására cordon sanitaire-t vezessünk be egyes EP-képviselőkre". A kordon a Parlament alelnökeire és a különféle bizottságok elnökeire vonatkozna, akiket a Néppárt nem akar az Uniót képviselő és megjelenítő testületek élén látni, magyarázta a szóvivő.
A két fő célpont egyike az újonnan alakult Patrióta-csoport, amelynek egyik szervezője Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és amelynek Marine Le Pen EN-pártja lett a vezető ereje és Jordan Bardella a névleges vezetője. A másik ilyen csoport a szélsőséges német AfD-t is magába foglaló Szuverén Nemzetek Európája (ESN).
Ezekről a csoportokról korábbi cikkeinkben olvashatnak részletesebben.
A júniusi európai parlamenti választásokon a három centrista frakció - az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, valamint a liberális Renew Europe a 720 képviselői helyből együttesen 400-at szerzett meg, miközben a radikális vagy szélsőjobboldali erők számos uniós országban jelentős teret nyertek.
A parlament jövő heti strasbourgi alakuló ülésén 14 alelnököt és öt quaestort választanak a befolyásos vezetőségbe, amely az intézmény szabályait és költségvetését alakíthatja. (A klasszikus római eredetű 'questor' rangja magas hatáskörű adminisztratív tisztségviselőket takar, akik jórészt pénzügyi és hivatali ügyeket irányítanak. Őket a mandátum felére, azaz két és fél évre bízzák meg, majd a választást megismétlik.)
A néppárti szóvivő azt is felvetette, hogy a két radikális frakciót igyekeznek megakadályozni abban is, hogy érvényesítsék igényüket a parlamenti bizottságok elnöki tisztségeire, amelyek alakítják az uniós politikát olyan kulcsfontosságú területeken, mint a környezetvédelem, az egészségügy, az ipar és a technológia.
A Patrióták Európáért - amely a parlament harmadik legnagyobb frakciója lett -, a 14 alelnök közül kettőre tart igényt. Ezeket a helyeket hagyományosan a frakciók mérete szerint osztják el, ám Bardella tábora elveszítheti a képviseletet az elnökségben, ha a három centrista frakció megegyezik a cordon sanitaire-ről.
"Ami ezt a nem demokratikus cordon sanitaire-t illeti, szeretnél emlékeztetni, hogy európai polgárok millióit képviseljük, akiknek joguk van ahhoz, hogy meghallgassák őket. Ez nem egy cordon sanitaire a mi képviselőcsoportunk ellen, hanem egy cordon sanitaire európai polgárok milliói ellen" - mondta a terv hallatán Alonso de Mendoza, a spanyol Vox párt szóvivője.
Az Oroszországgal szimpatizáló új uniós törvényhozók - attól való félelmükben, hogy a radikális erőlk aláássák a Kijevnek nyújtott szilárd támogatást -, az Európai Parlamentben szavazást akarnak tartani arról, hogy újból megerősítsék az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi kötelezettségvállalásokat.
Meloni már más tészta - a centristák megosztottak őt illetően
Míg a három középerő egyetért a Hazafiak és az ESN kizárásában a különféle pozíciókból, vegyes a megítélése az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjának (ECR), amelyet Giorgia Meloni olasz miniszterelnök fémjelez.
Ursula von der Leyen, aki az Európai Néppárt vezető jelöltje a bizottsági elnökségre, többször kifejezte együttműködési készségét az ECR azon programpontjaival és tagjaival, melyeket Európa- és Ukrajna-barátnak tart, mint például Meloni Olasz Testvérek és Petr Fiala cseh miniszterelnök Polgári Demokratikus Pártja.
Von der Leyen közeledése Melonihoz viszont felháborodást váltott ki a hagyományos baloldali és centrum szövetségesek egy részéből. Ezért az EB-elnök kissé hátrébb lépett, és elkötelezte magát az elmúlt évtizedekben együttműködő Európa-párti koalíció fenntartása mellett. Ennek ellenére számíthat az ECR-tábor némi támogatására, amikor jövő kedden Strasbourgban a bizottsági elnöki tisztségre való jelöltségéről döntő szavazásra kerül sor.
Ez azt jelenti, hogy az ECR, amely 78 mandátumával a negyedik legnagyobb erő az új parlamenti patkóban, a jobbközép és a szélsőségesebb erők között találja magát. Maga az ECR pénteken elítélte a centristák közelgő lépését a szélsőjobboldal blokkolására.
"Ha egyes szélsőjobboldali csoportok köré kordon sanitaire-t húznának, az mintegy 30 millió európai választót diszkriminálhatna" - mondta erről Michael Strauss, a Meloni-tömb szóvivője. A parlament a nemzetállamok és társadalmak képviselőiről szól, azok minden különbözőségével együtt - tette hozzá Strauss. "Úgy gondoljuk, hogy a feladata az, hogy minden választott képviselő hangját bevonja a parlamenti tevékenységbe, nem pedig az, hogy kizárja azokat, amelyek nem tetszenek egy adott többségnek"."
Erre reagálva a Zöldek/EFA képviselőcsoport - amely még mérlegeli, hogy támogassa-e von der Leyen újbóli megválasztását a Bizottság élére -, úgy reagált, hogy a szélsőjobboldal nem demokrata, így demokráciáról beszélni az esetükben enyhe túlzás.