A leselejtezett elektromosautó-akkumulátorok újrahasznosítása csökkentheti az európaiak energiaszámláit, és megakadályozhatja, hogy le kelljen állítani a szél- és naperőműveket.
A leszerelt elektromos járművek (EV-k) akkumulátorai alapjaiban alakíthatják át Európa elavult energiahálózatát, és évente több milliárd eurónyi, villamos energiára pazarolt kiadást előzhetnek meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben a megújuló energiaforrások fellendülése tavaly 51 milliárd euró megtakarítást hozott az EU-nak az olaj- és gázimport csökkentésével, a kontinens infrastruktúrája nehezen tart lépést a tisztaenergia-átállással.
Az AFRY tanácsadó cég által, a Beyond Fossil Fuels nevű nonprofit szervezet megbízásából készített 2026-os jelentés szerint 375 gigawatt (GW) tisztaenergia-projekt és 455 GW-nyi akkumulátoros energiatároló projekt vár jelenleg a csatlakozásra az elosztóhálózatokhoz egész Európában.
Ez több mint 100 milliárd euró értékű megújuló kapacitást hagy gyakorlatilag hálózati csatlakozás nélkül, késleltetve a hozzáférést a napelemekhez és hőszivattyúkhoz azok számára az európaiak számára, akik az elszabaduló energiaárakkal küzdenek. A megoldás azonban ott vár, ahol sokan csak hulladékot látnak.
Miért küszködik Európa energiahálózata?
Európa energiahálózatát eredetileg a szénre, később a gázra építették, amelyek jellemzően központi erőművekből működnek.
A zöldenergia-projektek, például a szélerőműparkok és a naperőművek ezzel szemben többnyire távoli területeken – köztük tengeri létesítményekben – működnek, így nehezebb a megtermelt áramot eljuttatni a lakossági fogyasztókhoz és a vállalkozásokhoz.
A megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia, ráadásul az időjárási feltételektől függenek, nem pedig a fogyasztói igények alakulására reagálnak.
Amikor a kínálat meghaladja a keresletet – ami gyakran előfordul –, az áramárak akár negatív tartományba is eshetnek, és az üzemeltetők kénytelenek leállítani, vagy csökkentett teljesítményen működtetni a szélerőműveket és naperőműveket. Ezt a gyakorlatot hívják csökkentésnek, azaz curtailmentnek.
2024-ben csak az EU-ban 10 TWh megújuló energiát kellett visszafogni – ez elegendő lenne hárommillió háztartás teljes éves áramellátásához. Ez óriási, 4,3 milliárd euró értékű elpazarolt villamos energiát jelent.
Bár az akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) kulcsfontosságú eszköznek számítanak az európai curtailment csökkentésében, a beruházások messze elmaradnak a szükségestől. Szakértők szerint a leszerelt elektromos járművek könnyedén betölthetik ezt az űrt.
Megmenthetik-e a leszerelt EV-k Európa villamosenergia-hálózatát?
Attól, hogy egy EV-akkumulátor használt, még korántsem biztos, hogy nincs többé haszna.
A legtöbb EV-akkumulátor ugyanis úgy kerül nyugdíjba, hogy eredeti kapacitásának 70–80 százaléka még megmarad. Bár ez már nem elegendő az autóipari követelmények teljesítéséhez, elegendő lehet otthonok, vállalkozások vagy akár kisebb járművek áramellátására.
„A régi EV-akkumulátorok valóságos aranybányát jelentenek” – mondja Adrian Hiel, az Electrification Alliance (forrás: angol) igazgatója az Euronews Earthnek.
„Még ha annyira romlik is a teljesítményük, hogy autóban már nem ideálisak, a hálózat, a vállalkozások vagy akár a háztartások számára könnyedén kaphatnak egy második életet, akár évtizedekre szólóan, energiatárolóként.”
Jelenleg Európa főként olyan elektromos járművekből nyeri ki az akkumulátorokat, amelyek több mint tízévesek, vagy balesetet szenvedtek.
A gond csupán az, hogy Európa tíz évvel ezelőtt még kevés elektromos autót vásárolt, és az akkori járművek akkumulátorai jóval kisebbek voltak, sok esetben mindössze 22 vagy 24 kWh-sak.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2016-ban mindössze 215 ezer elektromos járművet adtak el Európában – szemben a tavalyi 4,2 millióval. Ez elképesztő, 1 853 százalékos növekedést jelent.
„Ezzel szemben a mai autók akkumulátorának kapacitása 50-től akár 100 kWh-ig terjedhet” – magyarázza Hiel.
„Két olyan trendet látunk tehát, amelyek 10–15 éven belül gyökeresen átalakíthatják a villamosenergia-hálózatot.”
A múlt évben az EU 27 GWh-nyi akkumulátorkapacitást kapcsolt a hálózatra. Ugyanebben az időszakban a blokk ennek nagyjából négyszeresét-ötszörösét adta hozzá a rendszerhez elektromos járművek formájában.
„Amikor ezek az elektromos autók végül kikerülnek a forgalomból, és akkumulátoraik önálló energiatárolóvá válnak, az alapjaiban változtatja meg a hálózat működését és üzemeltetését” – teszi hozzá Hiel.
„Ahogy évről évre növekszik a rendelkezésre álló tárolókapacitás, egyre nagyobb árcsökkenést láthatunk majd a villamos energiánál – ez egy rendkívül ígéretes, önmagát erősítő folyamat.”
Európa EV-akkumulátor-temetővé válásának kockázata
Az IEA becslései szerint 2030-ra több mint egymillió EV-akkumulátor érheti el élettartama végét. Ha ezeket nem sikerül hatékonyan a hálózat szolgálatába állítani, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a világ egyik „leggyorsabban növekvő hulladékáramává” válhatnak.
Bár az EV-akkumulátorok újrahasznosíthatók, ez hírhedten bonyolult és költséges folyamat. Mielőtt egy akkumulátor beléphetne az újrahasznosítási fázisba, időigényes előkészítő szakaszon kell átmennie, amely magában foglalja a lemerítést, a szétszerelést és az alkotóelemek szétválasztását.
A vegyi eljárásokkal történő újrahasznosítás emellett biztonsági kockázatokkal is jár: mérgező anyagok, például hidrogén-fluorid szabadulhatnak fel. Ezek súlyos veszélyt jelentenek a dolgozók egészségére és biztonságára, és akár az újrahasznosító üzemek berendezéseiben is kárt okozhatnak.
Miközben a szakértők az újrahasznosítási infrastruktúra bővítését sürgetik, hogy visszanyerjék az EV-akkumulátorokból a kritikus nyersanyagokat, a hálózatra történő beillesztésük ennél is hasznosabb lehet.
A napelemek napközben (és napsütésben) termelnek villamos energiát, amikor a háztartások áramfogyasztása a legalacsonyabb, hiszen az emberek gyakran nincsenek otthon munkájuk vagy iskolai elfoglaltságuk miatt. Ahelyett, hogy ez a többletenergia kárba veszne, második életet élő EV-akkumulátorokban lehetne eltárolni, majd az esti órákban felhasználni, amikor a háztartási igények csúcsra járnak.
„Ezt hívják híres kacsa-görbének: napközben visszaesik a hálózati fogyasztás, majd a naplemente után, amikor az emberek hazatérnek a munkából, nagyon gyorsan megugrik” – mondja Hiel.
„És nem csak a napenergia profitál ebből, a szélenergia is. Az akkumulátorok a nyári hónapokban a napközben megtermelt napenergiát áthelyezik az esti csúcsterhelés idejére, télen pedig az éjszaka fújó szelek energiáját a nappali fogyasztási csúcsokra.”
A koncepciót már világszerte alkalmazzák.
Kaliforniában például a B2U energiarendszer-fejlesztő vállalat 12 megawattórás (MWh) létesítménye százával használ második életet élő Honda EV-akkumulátorokat, amelyeket 1,5 MW-os naperőmű tölt. A projekt villamos energiát és hálózati szolgáltatásokat értékesít a California Independent System Operator piacán.
Távolabbi, elszigeteltebb térségekben pedig a második életet élő EV-akkumulátorok sokkal megfizethetőbb áramellátási forrást biztosíthatnak a helyi közösségeknek. A Világbank becslése szerint Afrika szubszaharai régiójában több mint 160 ezer mini-hálózatra lenne szükség az áramhozzáférési igények kielégítéséhez – ezek 380 millió embert kapcsolnának be a megbízható energiaellátásba.