Luiz Inácio Lula da Silva győzelme megtöri a Trumphoz kötődő jobboldali elnökjelöltek sorozatos sikereit, és jelzi, hogy Latin‑Amerika legnagyobb gazdasága továbbra is ellenáll az amerikai elnök vámköveteléseinek.
Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva vasárnap látványos győzelmet aratott: csaknem 4,4 millió szavazatnyi előnnyel győzött ellenfele, Flávio Bolsonaro előtt, a voksok 51,8 százalékát szerezte meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 81 éves baloldali politikus a várakozásokkal dacolva, példátlan módon negyedszer is elnyerte az elnöki posztot, feltartóztatva azt a konzervatív hullámot, amelynek nyomán számos dél-amerikai ország, köztük Argentína, Chile, Kolumbia és Peru jobbra tolódott, Donald Trump amerikai elnök támogatásával.
Bolsonaro rövid időn belül közölte, hogy nem ismeri el vereségét, és az eredmények megsemmisítését kérte, miután az utolsó pillanatban meghozott döntés nyomán, amely két órával meghosszabbította a voksolást, káosz alakult ki több szavazóhelyiségben.
A szenátor a korábbi szélsőjobboldali elnök, Jair Bolsonaro fia, aki jelenleg 27 éves börtönbüntetését tölti, mert a vádak szerint puccsot kísérelt meg, miután 2022-ben elveszítette az előző választást Lulával szemben.
Lula azután kérte a hosszabbítást, hogy jelezte: több városban buszokat vontak ki a forgalomból, így sok állampolgár nem tudott eljutni szavazni.
Flavio Bolsonaro szintén hosszabbítást kért egyes térségekben az erős esőzések miatt, a döntést azonban „elfogadhatatlannak” és „aljas trükknek” nevezte.
„Lehetetlen elismerni az eredményt. Azért fogok folyamodni, hogy semmisítsék meg ezeket a választásokat” – mondta rövid beszédében Brasilíában.
Visszatérés az első fordulós vereség után
Az első fordulós vereség után a baloldal nagyszabású tüntetésekkel mozdult meg, „Soha többé Bolsonarót” jelszóval, és teljesen átalakította közösségimédia-stratégiáját.
1989 óta, amikor a katonai diktatúra vége után először tartottak közvetlen elnökválasztást Brazíliában, egyetlen olyan jelölt sem nyerte meg a második fordulót, aki az elsőben veszített.
A választási távolmaradás az első fordulóhoz képest csökkent, 21 százalékról 19 százalékra esett.
„Az emberek elmentek szavazni, mert sikerült meggyőznünk őket arról, hogy a voksolás döntő fontosságú az ország demokratikus működéséhez” – mondta Lula első nyilatkozatában a győzelem után.
Rió de Janeiróban tűzijáték és vuvuzelák zaja töltötte be az utcákat, miközben Sao Paulóban több ezren vonultak az utcára vörösben, Lula Munkáspártjának színében, hogy ünnepeljenek.
Lula kampánya erősen épített a szuverenitás üzenetére a Trump vezette Egyesült Államok kereskedelmi és diplomáciai nyomásával szemben.
„Vagy szabad marad a haza, vagy Brazíliáért halunk meg” – hangoztatta. „Ez az ország nem fogja elfogadni, hogy bárki hátsó udvara legyen” – tette hozzá híveihez szólva.
Rió de Janeiróban autók dudáltak, és egy vörös ruhát viselő nő, Lula híveinek színében, azt kiáltotta a sárga-zöldben, Bolsonaro színeiben sört kortyoló négy férfinak: „Vesztettél! Sírd csak tovább!” Amikor megerősítették az eredményt, hatalmas üdvrivalgás visszhangzott az utcán.
Lula úgy kezdi meg negyedik ciklusát, hogy az ország csaknem fele elutasította, és kétségbeesetten várja a változást.
Szegénységből emelkedett a csúcsra: 2003-ban lett elnök, majd 2006-ban újraválasztották.
Lula 2022-ben drámai visszatéréssel tért vissza a hatalomba, miután egy korrupciós botrány miatt több mint 18 hónapra börtönbe került. A vádpontokat eljárásjogi okokból semmisítették meg.
Harmadik hivatali ideje alatt Lula csökkenő inflációt és munkanélküliséget felügyelt, és emberek millióit emelte ki az éhezésből, sok választó mégis borúlátó volt a megélhetési költségek és a bűnözés miatt.
Lula, aki már most a világ legidősebb vezetői közé tartozik, 2030-ra, új mandátuma végére 85 éves lesz.