Úgy néz ki, hogy lezárulhat a 2014 óta tartó Vučić-korszak: a diákok várhatóan abszolút többséget szereznek a szerb parlamentben.
Aleksandar Vučić volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson vasárnap este Belgrádban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szerb N1 info hírportál szerint Vučić a következőket mondta:
Az államfő azt is hozzátette, hogy az általa vezetett politikai tömörülés mintegy 105 mandátumot szerezhetett a 250 tagú szerb parlamentben.
A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatai szerint 18 óráig a választásra jogosultak 64,89 százaléka adta le voksát, míg az Ipsos közvélemény-kutató és a CeSID választásmegfigyelő szervezet becslése szerint 19 óráig 67,6 százalékos volt a részvétel.
A részvétel jelentősen meghaladta a legutóbbi, 2023 decemberében tartott parlamenti választáson mért adatokat. Akkor 18 óráig a választópolgárok 51,93 százaléka járult az urnákhoz.
Az előzetes számítások alapján más országos lista nem jutott be a törvényhozásba, a nemzeti kisebbségek képviseletében azonban a Vajdasági Magyar Szövetség három, az albán kisebbség és a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) pedig egy-egy mandátumot szerezhetett.
Sok szabálytalanság történt a szavazás folyamán
Vladimir Dimitrijevic, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke szerint a szavazás a legtöbb helyen rendben zajlott, a kisebb szabálytalanságokat a helyi választási bizottságok megoldották. A szavazóhelyiségeken kívül történt incidensek ügyében a rendőrség és az ügyészség illetékes - közölte.
A választásmegfigyelő szervezetek ugyanakkor számos szabálytalanságról számoltak be, köztük a szavazólapok lefényképezéséről, a választókra gyakorolt nyomásról, valamint arról, hogy egyes helyeken akadályozták a megfigyelők munkáját.
A szavazóhelyiségek bezárását követően fokozott rendőri jelenlétről számoltak be Belgrád központjában. A Köztársasági Választási Bizottság épületének környékére a csendőrség több járművét is riasztották, a környező utcák egy részét lezárták. A helyszíni beszámolók szerint fekete ruhát és kapucnit viselő férfiak csoportja vonult végig a belvárosi Terazije téren a parlament előtti, a kormány támogatói által elfoglalt terület irányába. A rendőri készültség okáról egyelőre nem adtak hivatalos tájékoztatást.
A kormányellenes egyetemista mozgalom eközben arra szólította fel a belgrádiakat, hogy ne gyülekezzenek azokon a helyeken, ahol jelentős rendőri erőket vagy egyenruhát nem viselő embereket látnak. Az egyetemisták arra kérték a lakosságot, hogy a választási nap végén is őrizzék meg a nyugalmat, és kerüljék az esetleges összetűzéseket. A figyelmeztetésben konkrét helyszíneket nem neveztek meg.
A választáson 6 451 292 állampolgár rendelkezett szavazati joggal, aki országszerte 8392 szavazóhelyiségben adhatta le voksát. A 250 tagú törvényhozás mandátumaiért 18 lista összesen 2418 jelöltje indult, közülük kilenc nemzeti kisebbségi lista volt.
A pártoknak és választási szövetségeknek a szavazatok legalább három százalékát kell megszerezniük a parlamentbe jutáshoz, a nemzeti kisebbségi listákra azonban kedvezményes szabályok vonatkoznak. Esetükben az úgynevezett természetes választási küszöb érvényesül, a mandátumok elosztásakor pedig a rájuk leadott szavazatokat 1,35-ös szorzóval veszik figyelembe.
Két éve indult az ellenállás
Az előrehozott választás politikai okai jóval túlmutatnak az alkotmányos eljáráson. Szerbia immár csaknem két éve erős politikai és társadalmi megosztottság időszakát éli, amely az újvidéki vasútállomáson történt tragédia után kezdődött.
Az állomás betontetejének összeomlása 2024. november 1-jén 16 ember életét követelte. Az ezt követő diáktüntetések kezdetben a felelősségre vonást és az állomás felújításával kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát követelték, majd fokozatosan szélesebb mozgalommá alakultak, amely – saját megfogalmazásuk szerint – a korrupció, a politikai felelősség és az állami intézmények működési módja ellen irányul.
2025 folyamán a diákok tömegtüntetéseket és egyetemi blokádokat szerveztek, intézményeket és utakat zártak le, valamint országszerte nagygyűléseket rendeztek. A mozgalom fokozatosan túlnőtt a szűken vett diákságon, és az elmúlt 14 év legkomolyabb kihívásává vált Aleksandar Vučić kormánya számára. 2025 májusában a diákok előrehozott parlamenti választásokat követeltek, majd 2026-ban úgy döntöttek, hogy saját listával maguk is elindulnak a választáson.
Ez alapvetően megváltoztatta a választás jellegét. Ami hagyományos parlamenti versengésnek indult, sok tekintetben népszavazássá vált Vučić politikai dominanciájáról és az országban több mint egy évtizede működő politikai rendszerről.