Az új szabályok értelmében az uniós határügynökség harmadik országok között is átszállíthat migránsokat, így Európán túl terjeszti működését, és megkönnyíti a visszafogadó központokból indított kitoloncolásokat.
Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex új jogköröket kaphat, amelyek lehetővé teszik, hogy egy nem uniós országból egy másikba toloncoljon ki szabálytalanul érkezett migránsokat, tovább terjesztve az európai migrációs politika hatókörét az uniós határokon túlra – erről több, névtelenséget kérő uniós tisztviselő tájékoztatta az Euronews-t.
Az Európai Bizottság által kedden bemutatandó reformcsomag nagyobb operatív jogkörökkel ruházza fel a Frontexet az EU területén kívül, ami várhatóan heves ellenreakciót vált ki a civil társadalmi szervezetek körében.
A Frontex munkatársai jelenleg segíthetik a nemzeti hatóságokat abban, hogy az EU-tagállamokból visszaküldjék a jogellenesen tartózkodó migránsokat származási országukba, illetve járőrözhetnek az unió külső szárazföldi és tengeri határain.
Az új szabályok szerint a varsói székhelyű ügynökség a jövőben a harmadik országok – például az észak-afrikai kormányok – hatóságait is támogathatja abban, hogy a közép-afrikai állampolgárokat még azelőtt visszaküldjék származási országukba, hogy egyáltalán megkísérelnék elérni Európa partjait.
„Minél több embert toloncolnak vissza még azelőtt, [hogy elérnék Európát], annál keveseket kell később visszaküldeni” – mondta egy uniós tisztviselő az Euronewsnak.
A Frontex tisztviselői a jövőben a visszaküldési központokból (return hubs) induló kitoloncolásokban is részt vehetnek, amelyeket egy nemrég elfogadott jogszabály alapján az uniós országok harmadik államok területén hozhatnak létre. Öt uniós kormány jelenleg tárgyal az első ilyen központ létrehozásáról, amely várhatóan 2027-ben válik működőképessé.
Azokat az érkezőket, akiknek menedékkérelmét vagy az EU-ban való tartózkodásra vonatkozó jogát elutasították, és akiket ezekben a központokban helyeznek el, végső soron származási országukba küldik vissza. A Frontex részvétele kulcsszerepet játszhat a végső átszállítások lebonyolításában.
„Már nem csupán az uniós országokat határaiknál támogató ügynökség. [...] Ez egy kitoloncolási ügynökség, amely egyre inkább az EU tényleges határaitól jóval távolabb működik” – fogalmazott Josephine Solanki, az amszterdami székhelyű Transnational Institute kutatója a reformot megelőző sajtótájékoztatón.
Számos nem kormányzati és civil szervezet azt követeli, hogy a Frontex hatáskörének bármilyen bővítését erősebb ellenőrzési és elszámoltathatósági mechanizmusok kísérjék a migránsok alapvető jogainak védelme érdekében. Szerintük az ügynökség már eddig is érintett volt jogsértésekben európai műveletei során.
Bármilyen együttműködés egy harmadik országgal azonban külön megállapodást igényel az érintett állammal, hasonlóan ahhoz a „státusmegállapodáshoz”, amelyet a Frontex már több nem uniós országgal – köztük Albániával, Szerbiával és Észak-Macedóniával – kötött.
Ezek a megállapodások lehetővé teszik, hogy a Frontex tisztviselőit a partnerországok területére vezényeljék konkrét feladatok ellátására, például közös műveletekre és gyors határvédelmi beavatkozásokra.
Az EU jelenleg Szenegállal tárgyal egy megállapodásról. Időközben informális „munkamegállapodások” keretében 2023-ban kineveztek egy Szenegálért felelős Frontex-összekötőt, akinek kibővített mandátuma Mauritániára és Gambiára is kiterjed.
A reform egy gyorsreagálású egység felállítását is tartalmazza, amelyet hirtelen, nagyszabású, jogellenes migránsérkezések esetén vetnének be, valamint egy online megfigyelő egység létrehozását, amelynek feladata a közösségi média nyomon követése a tömeges mozgások megelőzése érdekében.
A cél az olyan helyzetek elkerülése, mint a múlt júliusi tömeges belépés Ceutába, amikor mintegy 90 ezer migráns erővel jutott át Marokkó és a spanyol exklávé közötti határon.
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság biztonságért felelős alelnöke és Magnus Brunner belügyi biztos várhatóan kedden, a Bizottság heti kollégiumi ülését követően mutatja be a reformot.
A Frontex az EU következő hétéves költségvetésében várhatóan 12 milliárd euróhoz jut, ami a korábbi források kétszerese.