„Az éghajlatváltozással kapcsolatos dezinformáció nemcsak álhírek és valótlanságok problémája, hanem a hatalomé, az ösztönzőké és az elszámoltathatóságé is.”
A WHO-tagállamokat arra sürgetik, hogy ismerjék el a klímadezinformációt közegészségügyi fenyegetésként, mivel egyes érdekcsoportok igyekeznek „kétséget és zűrzavart kelteni”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egészségügyi és civil szervezetek 194 országot kérnek arra, hogy az információs integritást tegyék a klíma- és egészségpolitika, a felkészülés és a válságkezelés egyik alappillérévé.
Ez illeszkedik az EU által támogatott, álhírek és összeesküvés-elméletek visszaszorítását célzó, mérföldkőnek számító nyilatkozathoz, amelyet tavaly a Belémben rendezett COP30 csúcson fogadtak el.
Egy új jelentés, „Az egészség védelme a klímadezinformáció korában” a beszámolók szerint az első olyan dokumentum, amelyben az egészségügyi szakma átfogóan bemutatja, miként árt a klímadezinformáció az emberek egészségének világszerte – a vészhelyzeti riasztások és közegészségügyi ajánlások hiteltelenítésétől kezdve egészen a légszennyezésre, a tiszta energiára és a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó politikák késleltetéséig.
A WHO Civil Society Working Group on Climate and Health munkacsoport által készített jelentés szerint az „egészségesebb információs környezet” nem kommunikációs luxus, hanem „az éghajlati igazságosság, a közegészség és az egészséges jövőhöz való jog előfeltétele”.
Mi az a klímadezinformáció?
A klímadezinformáció a klímaváltozással és az éghajlatvédelemmel kapcsolatos hamis vagy félrevezető információk szándékos terjesztését jelenti.
Ez magában foglalja a globális felmelegedés teljes tagadását, valamint az összeesküvés-elméleteket is.
Eltér a klímával kapcsolatos félretájékoztatástól, amely alatt olyan hamis vagy kiragadott információkat értünk, amelyeket valaki tényként mutat be.
Noha a félretájékoztatás mögött nem feltétlenül áll ugyanaz a szándékosság, következményei ugyanolyan veszélyesek lehetnek.
Hogyan hat a klímadezinformáció a közegészségre
A jelentés több esettanulmányon keresztül mutatja be, hogyan fonódik össze a klímadezinformáció a meglévő egyenlőtlenségekkel és hatalmi struktúrákkal.
Például a 2023-as maui erdőtüzek után hamis állítások terjedtek az interneten arról, hogy a katasztrófasegélyre jelentkező lakosoktól a Szövetségi Veszélyhelyzet-kezelési Ügynökség elveheti a földjüket vagy az ingatlanjukat.
A tényellenőrzők igazolták, hogy ez nem igaz, a pletyka azonban visszatarthatta a túlélőket attól, hogy éppen akkor kérjenek segítséget, amikor a leginkább szükségük lett volna lakhatási támogatásra, anyagi segítségre, orvosi ellátásra és a helyreállítást segítő szolgáltatásokra.
„Katasztrófahelyzetben a félretájékoztatás nem pusztán zavaró” – áll a jelentésben (forrás: angol). „Közvetlenül akadályozhatja az életmentő és stabilizáló segítséghez való hozzáférést is.”
Európában a tiszta levegőt célzó intézkedéseket, például az alacsony kibocsátású zónákat – amelyek azt szolgálják, hogy csökkentsék az embereknek a közlekedésből származó káros szennyezésnek való kitettségét – gyakran támadják félrevezető narratívák.
London ultraalacsony kibocsátású zónája (ULEZ) körüli vitákban megjelentek az aggodalmak a megfizethetőséggel és a bevezetés módjával kapcsolatban, különösen az alacsony jövedelmű háztartások, a munkavállalók, a kisvállalkozások és azok esetében, akik régebbi járművekre vannak utalva.
A jelentés azonban rámutat, hogy ezeket az aggodalmakat a félretájékoztatás, a levegőminőségi bizonyítékokat érő politikai indíttatású támadások, az álhírekkel teli közösségi médiás bejegyzések, sőt egyes esetekben az ULEZ-infrastruktúra elleni erőszakos fellépések is „felerősítették és eltorzították”.
„Az ULEZ elleni ellenkampány megmutatta, hogyan változtathatja a dezinformáció a közegészségügyi beavatkozásokat kultúrharcos üggyé” – fogalmaz a jelentés.
„Ahelyett, hogy a vita arról szólna, miként csökkentsük a szennyezést úgy, hogy közben megvédjük azokat, akik a legkevésbé képesek viselni az átmenet költségeit, a félretájékoztatás a félelemre, a bizalmatlanságra és a hamis állításokra tereli a figyelmet. Ez pedig azzal fenyeget, hogy gyengíti a társadalmi támogatást azok mögött a politikák mögött, amelyek a tüdőt, a szívet, a várandós nőket, a gyermekeket és a szennyezett levegőnek leginkább kitett közösségeket védik.”
A jelentés más esettanulmányai azokra az érdekekre és hatalmi viszonyokra világítanak rá, amelyek „táptalajt adnak a dezinformáció terjedésének”, beleértve a fosszilis energiahordozók zöldrefestését és az összeférhetetlenségi helyzeteket.
Dr. Jeni Miller, a Global Climate and Health Alliance ügyvezető igazgatója és a WHO Civil Society Working Group on Climate and Health társelnöke szerint a kormányoknak be kell építeniük a félre- és dezinformáció kezelésére szolgáló eszközöket abba, ahogyan felkészülnek és kommunikálnak a hőhullámokra, erdőtüzekre, árvizekre, viharokra, aszályokra és fertőző betegségekre vonatkozó forgatókönyvekről.
„A klímadezinformáció nem csupán hamis hírek és valótlanságok problémája, hanem a hatalomé, az ösztönzőké és az elszámoltathatóságé is” – teszi hozzá Miller.
„A WHO-nak, tagállamainak, az egészségügyi intézményeknek és az egészségügyi szakma szereplőinek túl kell lépniük azon, hogy pusztán jobb információkat és üzeneteket adnak – erős összeférhetetlenségi garanciákat kell kialakítaniuk a fosszilis ipar zöldrefestésével szemben, és azokkal szemben is, akik a klímadezinformációt a háború hibrid fegyvereként használják.”
Dr. Laura Jung, a World Medical Association környezeti munkacsoportjának vezetője szerint a klímadezinformáció közegészségügyi hatásai akár „azonnaliak” is lehetnek.
„A félrevezető információk például elbátortalaníthatják az embereket attól, hogy erdőtüzek vagy árvizek idején elhagyják otthonukat, alááshatják a hőség- és légszennyezettségi figyelmeztetésekbe vetett bizalmat, megnehezíthetik a katasztrófasegélyhez való hozzáférést, és zavart kelthetnek a vészhelyzetek alatti egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban” – magyarázza.
Hogyan ismerhető fel a klímadezinformáció
Az álhírek elleni fellépés részeként az Európai Bizottság éghajlatpolitikai főigazgatósága nemrég #ClimateFactsMatter néven kampányt indított.
A kampány célja, hogy „felhatalmazza az embereket” a klímadezinformáció átlátására, és bemutassa azokat a fő módszereket, amelyekkel megpróbálják félrevezetni a nyilvánosságot.
A kezdeményezés arra ösztönzi a lakosság tagjait, hogy mindig ellenőrizzék az általuk olvasott cikkek forrását, ellenőrizzék a „szakértői” megszólalásokat, legyenek figyelmesek a manipulatív, erősen érzelmi töltetű nyelvezetre, és kétkedve fogadják azokat a történeteket, amelyek „gyors megoldást” ígérnek a klímaváltozásra, majd ezeket is ellenőrizzék tények alapján.