A hőhullámok, valamint a téli hó és a nyári eső hiánya miatt kiszáradtak a Bärenschützklamm, azaz a Medve-szurdok vízesései.
Ausztria leghíresebb szurdoka, a Medve-szurdok, azaz a Bärenschützklamm dübörgő vízeséseiről és sebesen áramló, jéghidev vízű patakokról híres, amelyek fölött fapallókon és látrákon kapaszkodik át az ember. Idén júliusra azonban drámai változás következett be a tartós csapadékhiány miatt. Az a víz, amely évente 40 000 turistát vonz, eltűnt. A vízesések kiszáradtak, a patakok medre pedig annyira száraz, hogy úgy lehet bennük végigsétálni, mint bármelyik túraösvényen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Gerhard Jantscher, az Österreichischer Alpenverein Osztrák Alpesi Klub mixnitzi szekciójának elnöke az Euronews Earthnek azt mondja, hogy az Alpok megszenvedi a globális felmelegedést, a nyári hőhullámokat, az aszályt, valamint a hó- és esőhiányt. A több száz év alatt formálódott táj rohamosan változik.
„Július végére az esőhiány miatt teljesen leállt a vízáramlás a Medve-szurdokban. A víz forrása a Mixnitz-patak, amely a Sommeralmon ered, a Teichalmon keresztül folyik, és úgy jut el a Medve-szurdokba. A térség erősen rá van utalva a természetes csapadékra: a Sommeralm és a Teichalm fennsíkjai felfogják az esőt, majd fokozatosan a Mixnitz-patakba táplálják.”
Legalább egy hétig tartó, egyenletes esőzésre lenne szükség ahhoz, hogy a Bärenschützklamm (forrás: angol) vízszintje helyreálljon.
A szurdok lélegzetelállító a víz nélkül is
Nem arról van szó, hogy így ne lenne lenyűgöző – a szurdok vízesések nélkül is csodálatos. A monumentális sziklaalakzatok és fák között, néhol alattuk átmászva az ember testközelből érzékeli a természet nyers erejét. Az ösvény szabadon függő, fából készült létrákon vezet át. A szurdokot több mint száz éve alakították ki kirándulóhellyé.
A 2020-ban történt halálos sziklaomlás után a szurdokot évekre bezárták, idén nyitották ki újra a teljes szezonra. Ez idő alatt a hatóságok több mint 2 millió eurót költöttek arra, hogy biztonságosabbá tegyék az ösvényeket.
„2021-ben kezdtük el megtervezni a biztonsági intézkedéseket és a járórendszer kiépítését. Mi, az Osztrák Alpesi Klub (ÖAV) mixnitzi szekciója saját erőből tudtuk előteremteni ezt az összeget, hogy a Bärenschützklamm ismét látogatható legyen a turisták számára” – magyarázza Jantscher.
A Bärenschützklammból 1978-ban lett védett természeti emlék. Az időjárási viszonyok miatt a fa létrákat, sőt magukat a sziklákat is minden évben át kell vizsgálni.
„A Bärenschützklamm-projektet Sigi Wentner (az alelnök és a hegyimentő-szolgálat vezetője - a szerk.) és én visszük a hátunkon, és ezt a munkát önkéntes alapon végezzük.
„Mit hoz a jövő? Geológus szakértőkkel kell egyeztetnünk – ahogy ezt minden tavasszal meg is tesszük –, hogy megértsük a sziklafalak, a fák és a víz viselkedését, és szükség esetén időben be tudjunk avatkozni. A Bärenschützklammon évente végeznek geológiai és műszaki vizsgálatot az illetékes hatóságok, és hivatalosan engedélyezik a látogatását” – mondja Jantscher.
Klímaváltozás és csapadékhiány
Mielőtt a klímaváltozás hatásai igazán érezhetővé váltak volna, a hegyekben bőséges volt a csapadék (eső vagy hó): szinte mindenhol évi 1000 milliméter fölött, gyakran 1500 milliméter körül esett. Az Osztrák-Alpokban általában a tél a legszárazabb évszak, a nyár pedig a legcsapadékosabb, a délutáni zivataroknak köszönhetően.
Az idei év – akárcsak Európa más részein – elhúzódó hőhullámokat és esőhiányt hozott. A GeoSphere Austria adatai szerint 2026. január 1. és június 30. között az országban 27 százalékkal kevesebb csapadék hullott a hosszú távú átlagnál. Ez önmagában még nem lenne különösebben szokatlan, bizonyos térségekben azonban 1885 óta nem volt ilyen száraz az idő.