Phenjan, amely támogatja Oroszország ukrajnai invázióját, segít az orosz erők felfegyverzésében. Az ENSZ szerint Oroszországban akár 25 ezer észak-koreai szerel drónokat, bérük nagy részét Kim Dzsongun rendszere elvonja.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Többoldalú Szankciókat Ellenőrző Csoportjának (MSMT) jelentése szerint 2025 végén 15–30 ezer észak-koreai munkás tartózkodott Oroszországban. Közülük akár ezret stratégiai jelentőségű létesítményekben alkalmaztak, többek között védelmi üzemekben, acélművekben és hajógyárakban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ukrán „Ukrainska Pravda” is megerősítette, hogy akár 25 ezer észak-koreai állampolgár dolgozik a dróngyártásban a tatárföldi Alabuga különleges gazdasági övezetben, ahol az Iránban fejlesztett Shahed drón orosz változatait szerelik össze.
A Szabadság Rádió (Radio Liberty) hasonló adatokat közöl, és rámutat, hogy az észak-koreaiakat „hallgatóként” regisztrálják, hogy megkerüljék az ENSZ-szankciókat, amelyek tiltják a KNDK munkaerejének külföldi alkalmazását.
2025-ben Oroszország több mint 36 400 vízumot adott ki észak-koreai állampolgároknak, ezek közül 35 800 tanulóvízum volt.
Hol dolgoznak az észak-koreaiak
Észak-koreai munkások Oroszország-szerte dolgoznak, a hagyományos foglalkoztatási régióktól a Távol-Keleten (Vlagyivosztok, Habarovszk, Szahalin) egészen az új célpontokig, például Moszkváig, Szentpétervárig és Irkutszkig.
Tatárföld vált fő foglalkoztatási központjukká, különösen az Alabuga különleges gazdasági övezet, amelyet a legtöbb oknyomozó anyag kulcsfontosságú drón-összeszerelő csomópontként említ.
A Current Time és a Szabadság Rádió szerint éppen itt dolgoznak észak-koreai munkások azokon a szerelősorokon, amelyek az Ukrajna városai és infrastruktúrája elleni orosz támadásokhoz használt drónokat állítják elő.
Szankciók megkerülésére szolgáló rendszer
Noha az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt szankciók 2017 óta tiltják az észak-koreai munkaerő exportját, Moszkva és Phenjan a jelentés szerint egy teljes rendszert épített ki e korlátozások megkerülésére, állapítja meg az MSMT.
Az észak-koreaiakat tömegesen diák- és turistavízummal regisztrálják, ami lehetővé teszi valódi státuszuk eltitkolását és munkájuk legalizálását orosz vállalatoknál.
A beszámolók szerint az orosz jogszabályokat úgy módosították, hogy jogi kiskapukat teremtsenek, amelyek révén a „hallgatók” hivatalosan is jövedelemhez juthatnak.
A jelentés olyan eseteket is ismertet, amikor orosz egyetemeket megvesztegettek fiktív tanulmányi programok létrehozására, valamint kitér harmadik országok – köztük Fehéroroszország – közvetítőinek szerepére, akik a beutazás megszervezésében és a munkaerő elosztásában segítenek.
Mindez egy olyan rendszerszintű konstrukcióra utal, amely lehetővé teszi Phenjan számára, hogy dollármilliókat keressen, Oroszországnak pedig, hogy pótolja a munkaerőhiányt a stratégiai ágazatokban.
Ellenőrzés és elkobzott bérek
Az MSMT szerint az oroszországi észak-koreai vendégmunkások munkakörülményei rendkívül kemények, és a phenjani hatóságok teljes ellenőrzése alatt állnak.
Az ilyen munkások átlagos éves jövedelme mintegy 7500 dollár (6593 euró), ám ennek szinte teljes egészét a phenjani rezsim lefoglalja.
A jelentés szerint csak 2025-ben akár 800 millió dollár bevételhez jutott Észak-Korea állampolgárai külföldi munkavégzése révén. Ezeket a forrásokat – emeli ki a dokumentum – az ország nukleáris és rakétaprogramjának finanszírozására fordítják.
A munkások gyakorlatilag folyamatos megfigyelés alatt élnek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság biztonsági szolgálatai részéről: mozgásukat szigorúan korlátozzák, tilos számukra a kapcsolattartás az orosz állampolgárokkal, és zárt kollégiumokban helyezik el őket, ahová külső személyek nem léphetnek be.
Az emberi jogi aktivisták ezeket a körülményeket „rabszolgaságnak” nevezik, hivatkozva a szabadság teljes hiányára, az elszigeteltségre és az emberek rezsimtől való teljes függésére.
A dzsucse ideológia Moszkva birodalmi ambícióinak szolgálatában
2024 októberében Dél-Korea, az Egyesült Államok és Ukrajna hírszerző szolgálatai arról számoltak be, hogy több ezer észak-koreai katona érkezik Oroszországba.
Ugyanabban a hónapban, a BRICS-csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte az észak-koreaiak jelenlétét, ám nem pontosította, milyen feladattal vezényelték őket Oroszországba. Orosz katonai tisztségviselők később megerősítették, hogy az észak-koreaiakat Ukrajna sikeres, 2024 augusztusában kezdődött kurszki betörésének feltartóztatására vetették be.
Kim rezsimje ezt követően nagyszabású fegyver- és lőszerszállításokat indított Oroszország felé: tüzérségi lövedékeket, ballisztikus rakétákat, kézifegyvereket és tüzérségi rendszereket szállított, valamint katonai oktatókat küldött.
A Phenjanhoz befolyó pénzt erősebb fegyverek beszerzésére, nagyszabású lakás- és ipari építési programra, valamint – szakértők szerint – nukleáris programjának fejlesztésére fordítják, amelyben Moszkva szaktudással is támogatást nyújthat.
Miért használ Oroszország észak-koreai munkaerőt?
Oroszország súlyos munkaerőhiánnyal küzd az Ukrajna ellen indított háború és a mozgósítás miatt. Az észak-koreaiak egyfajta pótlólagos munkaerőforrásként szolgálnak a védelmi ipari üzemek, különösen a nagy létszámú, alacsony bérű dolgozókat igénylő drónszektor számára.
A német műsorszolgáltató, a Deutsche Welle megjegyzi, hogy Moszkva és Phenjan együttműködése Kim Dzsongun oroszországi látogatása és a katonai, illetve ipari kooperáció bővítéséről szóló megállapodások után erősödött fel.
Az észak-koreai munkaerő orosz védelmi üzemekben való alkalmazása azonban komoly aggodalmakat kelt:
- az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán az ENSZ-szankciók megsértését látja benne;
- emberi jogi szervezetek az emberek kizsákmányolására és Észak-Korea nukleáris programjának finanszírozására hívják fel a figyelmet;
- szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy az együttműködés mindkét ország katonai potenciálját növeli.
Mit jelent mindez az ukrajnai háborúra nézve?
Oroszország naponta drónok százait indítja ukrán területek ellen. Moszkva most olcsó pilóta nélküli eszközök tömeggyártására épít, amelyek rajokban bevetve képesek túlterhelni az ukrán légvédelmet. Egyre szélesebb körben vetnek be erősebb, gyorsabb, sugárhajtású drónokat is, amelyek kivédése különösen nagy kihívást jelent.
A drónok nagyüzemi előállítása, amelyben észak-koreai munkások is részt vesznek, közvetlenül növeli ezeknek a támadásoknak az intenzitását.