A visegrádi Mátyás Király Múzeum szakembereinek még meg kell vizsgálniuk a kőgolyót, hogy kiderüljön, valóban egy régi katapult lövedékéről van-e szó. De mivel a visegrádi vár ostromai idején százával lőttek el hasonló köveket, könnyen lehet, hogy történelmi lelet bukkant felszínre.
Szerdára tovább csökkent a Duna vízállása Budapesten, délelőtt 10 órakor 23 centimétert mért a Vízügyi Főigazgatóság a fővárosi vízmércénél. Ez még a keddi vízszintnél is 5 centiméterrel alacsonyabb, pedig már az is rekordnak számított: a korábbi legalacsonyabb vízállást 2018-ban mérték, 33 centimétert. Szerda délre egy kicsit emelkedett a vízszint, 25 centiméterre, de komoly javulás nem várható. Sőt, a nyár második jelentős hőhulláma épp most érkezik meg Magyarországra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ahogy a Duna apad, egyre több és több terület kerül szárazra a folyó medréből. A helyzet olyan rendkívüli, hogy a Magyar Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor Dezső Budapesttől egészen Vácig el tudott biciklizni a mederben. Egy olvasónk pedig néhány nappal ezelőtt Visegrádnál, a mederfenéken rábukkant egy furcsa, rendkívül szabályos kőre, ami egyből felkeltette az érdeklődését.
A kőgolyóról értesítette a visegrádi Mátyás Király Múzeumot is, és az első információk alapján úgy néz ki, hogy egy katapult lövedékéről lehet szó. Az esettel kapcsolatban megkerestük a múzeum igazgatóját, Buzás Gergely régészt, aki azt mondta, hogy a környéken nem ritkák az ilyen leletek, elvégre a visegrádi várat kőgolyók százaival lőtték egy-egy ostrom idején, így az ő raktárukban is van pár hasonló lövedék.
A múzeum szakemberei a jövő héten kimennek megvizsgálni a kőgolyót, hogy meggyőződjenek róla, valóban régi lövedékről van-e szó. Azt, hogy mennyire régi, csak megtippelni lehet, megmérni nem. Buzás szerint mindenesetre az elmondható, hogy legkésőbb a 16. században használtak ilyen lövedékeket, onnan visszafelé viszont sokáig el lehet menni, hiszen már a római korban is állt itt erőd, és akkor is ismerték már a kőhajítógépeket. Úgyhogy ha bebizonyosodik, hogy valóban egy katapult lövedékéről van szó, akkor az legalább 400, de lehet, hogy 2000 évvel ezelőtt készült, és azóta feküdt a Duna fenekén.
A hasonló felfedezések most nem példa nélküliek, a múlt héten egy második világháborús hajóroncs is előkerült a Duna száradó medréből Mohács közelében:
Nem látszik az aszály vége
A rejtélyes kőgolyó térségéből, a Dunakanyarból közölt műholdképet szerdán az Európai Unió Copernicus nevű műholdas földmegfigyelési programja. A montázson a Duna ugyanazon szakasza látszik egy 2025. július 14-i és egy 2026. július 25-i felvételen.
A két képet összehasonlítva jól látszik, hogy idén sokkal kevesebb víz van a Dunában, mint tavaly júliusban volt. A folyó kanyarulataiban a felszínre kerültek a homokzátonyok, amik rendkívül megnehezítik a hajózást a Dunán. Nem véletlen, hogy a folyó bizonyos szakaszain sem a teherszállító, sem a személyszállító hajók nem tudnak közlekedni, és Budapesten is korlátozásokat vezettek be a hajóközlekedésben.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője, Gajdos László szerdán rendkívüli készültséget rendelt el az aszály elleni védekezésben. A miniszter reggel bejelentette, hogy az ország „84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a jogszabályban előírt hármas határérték felett van az aszályindex", azaz az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány.
Az időjárás-előrejelzések szerint a következő két hétben egyáltalán nem fog esni az eső. A szerdán kezdődő hőhullám várhatóan egy hét múlva éri majd el a tetőpontját, 39 fok körüli csúcshőmérsékletekkel a fővárosban. Enyhülés csak a jövő hét vége felé várható, és még akkor is 31-33 fokos maximumokra kell majd számítani.