Az El Niño természetes időjárási jelenség, de az éghajlatváltozás miatt hatásai ma súlyosabbak, mint valaha.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) legfrissebb előrejelzése szerint 80 százalék az esélye annak, hogy az El Niño már idén nyáron lecsap, Európának pedig további szélsőséges hőhullámokra kell felkészülnie, egyes térségekben fokozott aszály- és árvízveszéllyel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt héten Nyugat-Európa egyes részei rekorddöntő tavaszi hőmérsékleteket tapasztaltak, amikor erőteljes hőkupola alakult ki. Az ilyen időszakok az El Niño megerősödésével várhatóan intenzívebbé, hosszabbá és gyakoribbá válnak – a tudósok pedig arra figyelmeztetnek, hogy a jelenség akár 2028-ig is eltarthat.
Bár az időjárási jelenség várható erőssége még bizonytalan, a WMO modelljei szerint legalább mérsékelt, de akár erős is lehet, és 90 százalék az esélye annak, hogy legalább novemberig kitart.
„A világnak úgy kell kezelnie, mint amilyen sürgető klímavészjelzés valójában. Az El Niño feltüzeli a már most is melegedő bolygót” – mondja António Guterres ENSZ-főtitkár.
„Készüljünk a szokásosnál melegebb időre”
A Csendes-óceán trópusi térségében tapasztalható szokatlanul meleg tengerfelszíni vizek által táplált El Niño várhatóan a világ szinte egyetlen pontját sem hagyja érintetlenül: június és augusztus között világszerte az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket jeleznek előre.
„Erőteljes El Niño-eseményre kell felkészülnünk, amely súlyosbítja az aszályt és a heves esőzéseket, és növeli a hőhullámok kockázatát a szárazföldön és az óceánban egyaránt” – mondja Celeste Saulo, a WMO főtitkára.
A legutóbbi, 2023–24-es El Niño a feljegyzések egyik öt legerősebb eseménye volt, és hozzájárult ahhoz, hogy 2024 legyen a világ eddigi legforróbb éve. A Copernicus Éghajlat-változási Szolgálat és a WMO közösen készített, az Európai Éghajlat Állapota 2024 című jelentése szerint Európát abban az évben drámai, egymásnak ellentmondó körülmények sújtották: keleten száraz, perzselő hőség uralkodott, míg nyugaton heves esőzések és árvizek okoztak gondot.
Idén „a hatások még erősebben csapnak le, messzebbre terjednek, és pusztító gyorsasággal lépik át a határokat” – figyelmeztet Guterres.
Az ENSZ korábban már figyelmeztetett, hogy 86 százalék az esélye: a következő évek megdöntik 2024 hőmérsékleti rekordját. Klímatudósok arra is rámutatnak, hogy „egész sor szélsőséges időjárási esemény” van kialakulóban, ahogy egy erős El Niño találkozik a felgyorsuló globális felmelegedéssel.
Bár a jelenlegi ismeretek szerint a klímaváltozás nem növeli az El Niño gyakoriságát vagy intenzitását, a hatásait felerősítheti. A melegebb óceán és légkör több energiát és nedvességet biztosít az olyan szélsőséges időjárási eseményekhez, mint a hőhullámok és a heves esőzések.
Meddig tarthat az El Niño?
A WMO megfigyelései szerint a tengerfelszín hőmérséklete idén április végén és május közepén kezdte megközelíteni az El Niño-küszöböt. A Csendes-óceán trópusi övezetében a felszín alatti víz hőmérséklete több mint 6°C-kal haladja meg az átlagot, jelentős hőtartalékot biztosítva, amely táplálja a felszín melegedését.
Ez az erőteljes, természetes eredetű időjárási mintázat rendszerint két-hét évente alakul ki, és nagyjából kilenc–tizenkét hónapig tart. Csúcserősségét általában november és február között éri el, a globális hőmérsékletekre gyakorolt hatása pedig gyakran a kialakulását követő második évben a legerősebb.
Hatásai attól függően változnak, hogy milyen erős és mennyi ideig tart, az év mely szakában alakul ki, illetve miként lép kölcsönhatásba más éghajlati tényezőkkel.
Idén júniusra, júliusra és augusztusra a WMO szinte mindenütt az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket jelez előre. A Dél-Ázsiát, Afrika Nagy-szarvának térségét és Közép-Amerikát érintő előrejelzések szerint ugyanakkor az átlagosnál kevesebb csapadék várható, vagyis a kritikus növekedési és esős időszakokban szárazabb, melegebb időre kell számítani.
„Az előrejelzések és a korai riasztások létfontosságúak az emberéletek megmentése, valamint gazdaságaink és közösségeink terheinek enyhítése szempontjából” – mondja Saulo. A WMO szerint most van itt az ideje a megalapozott döntéshozatalnak, a tervezésnek és a felkészülésnek.
Guterres cselekvésre szólít fel az emberi tevékenység okozta klímaszélsőségek mérséklése érdekében, és azt sürgeti, hogy „vessünk véget a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségnek, és gyorsítsuk fel az átállást a megújuló energiaforrásokra”.