Az asztmában szenvedők vannak a legnagyobb veszélyben.
Az európaiak fele volt kitéve egy kevéssé ismert üvegházhatású gáznak az idei nyár rekorddöntő hőhullámai és erdőtüzei idején.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A talajközeli ózon olyan légszennyező anyag, amely „mélyen behatolhat a légzőrendszerbe, majd a véráramba jutva szinte az egész szervezetet elérheti”. A legnagyobb veszélynek az asztmában szenvedők vannak kitéve.
Az ózon több ezer, napfény és magas hőmérséklet által beindított kémiai reakció eredményeként képződik. Ezért idéztek elő az Európát júniustól augusztusig sújtó, rekorddöntő hőhullámok az emberi egészségre veszélyes ózonszinteket. A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS), az Európai Bizottság légköri megfigyelő szolgálata szerint ebben az időszakban Európa lakosságának 50 százaléka volt kitéve gyenge, nagyon gyenge vagy rendkívül gyenge ózonminőségnek.
„Az ózonszennyezés éles emlékeztető arra, milyen szorosan összefügg egymással a légkörünk, az éghajlatunk, az egészségünk és a megélhetésünk: a szennyezés és a változó klíma megváltoztatja a belélegzett levegő kémiai összetételét, meghatározza az ökoszisztémáink állapotát, sőt még azt is, hogy képesek vagyunk-e élelmiszert termelni” – mondja Laurence Rouil, a CAMS igazgatója.
A jó hír az, hogy az EU más légszennyező anyagok visszaszorítására tett erőfeszítései már érezhető eredményeket hoztak, így van remény arra, hogy tartós munkával az ózonszintek is csökkenthetők.
Az ózon jól mutatja a légszennyezés és a klímaváltozás szoros kapcsolatát
A légszennyezés, amelyet gyakran láthatatlan gyilkosként emlegetnek, világszerte több mint négymillió idő előtti halálesetért felelős az Egészségügyi Világszervezet szerint. 2025-ben Európában és Közép-Ázsiában 100 ezer emberből 56 halálesetet lehetett a légszennyezéshez kötni.
A levegő számos különböző gázból áll. A talajközeli ózon – amelyet nem szabad összekeverni a felső légköri ózonnal, amely megvéd bennünket az UV-sugárzástól – kevésbé ismert, mint más szennyezők, ám különösen aggasztó, mivel szorosan kapcsolódik a klímaváltozáshoz.
„A talajközeli ózon jól szemlélteti a légszennyezés és a klímaváltozás – egy kulcsfontosságú társadalmi kihívás – közötti szoros kapcsolatot, hiszen magas hőmérsékletek mellett képződik” – áll az Atmosphere Watch, a CAMS új, a levegőminőségről szóló jelentéssorozatának első kiadásában.
A globális hőmérséklet emelkedik, és az ember okozta klímaváltozás miatt a hőhullámok egyre gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak. Mivel az ózonképződést a magas hőmérséklet indítja be, a gyakoribb hőhullámok több ózont jelentenek.
A nitrogén-oxidok részei azoknak a kémiai reakcióknak, amelyek ózonképződéshez vezetnek, és – ahogy a jelentés fogalmaz – „elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkeznek”. Forrásként az ipart, az oldószereket és a közúti közlekedést nevezi meg, valamint a biomassza-égetést, amely „tovább erősíti a klímaváltozás hatását, mivel a forróbb és szárazabb időjárási körülmények között szélsőségesebb tüzek alakulnak ki”.
Üvegházhatású gázként az ózon a jelenlegi felmelegedés mintegy 0,23 °C-ért felelős a brit Clean Air Fund civil szervezet szerint. A talajközeli ózont „szuper szennyezőnek” nevezi.
Hogyan csökkentette az EU más légszennyező anyagok szintjét?
Az Atmosphere Watch kiemeli, hogy „Európában a levegőminőség jelentősen javult valamennyi, az európai levegőminőségi irányelv által szabályozott szennyező tekintetében”. A világ egyik legelőremutatóbb levegőminőségi jogszabályaként számon tartott, 2024-ben elfogadott irányelv előírja az uniós országoknak a határértékek folyamatos nyomon követését, és intézkedéseket ír elő, ha a biztonságos szinteket túllépik.
A 2025-ös Copernicus-jelentés (forrás: angol) így fogalmazott: „Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül három-öt százalékkal csökkent az Európai Unióban. A legjelentősebb visszaesés az iparban és a közúti közlekedésben volt tapasztalható. 2015 óta az ipari kén-oxid-kibocsátás 59 százalékkal, az ipari nitrogén-oxid-kibocsátás pedig 39 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátás szintén jelentősen visszaesett: a nitrogén-oxidok esetében 40, a finom részecskék (PM2,5) esetében 34 százalékkal.”
A közösségi közlekedés fejlesztése, alacsony vagy zéró kibocsátású közlekedési zónák kijelölése, a fosszilis energiahordozók leváltása tiszta energiaforrásokra, valamint a húsfogyasztás mérséklése a légszennyezés visszaszorításának leghatékonyabb eszközei közé tartoznak.
Az Atmosphere Watch ugyanakkor arra is rámutat, hogy „az ózon esetében nem látszik egyértelmű csökkenő trend, továbbra is problémát jelent”.
Az EU környezeti levegőminőségről szóló irányelve szerint a napi, nyolcórás átlagos ózonkoncentráció nem haladhatja meg a 120 μg/m³ értéket évi 18 napnál többször, a WHO-ajánlásoknak megfelelő hosszú távú cél pedig a 100 μg/m³. A fenti térkép azt mutatja, Európa mekkora részén lépték túl ezeket a határértékeket 2026-ban eddig. Jól látszik, hogy minél délebbre haladunk a kontinensen – ott, ahol a hőhullámok a legforróbbak és a leghosszabbak voltak –, annál rosszabbak az értékek.
A szélsőséges időjárás és a példa nélküli erdőtüzek nemcsak a közvetlenül érintett térségekben, hanem az egész kontinensen rontották a levegő minőségét.
„Az Atmosphere Watch megmutatja, hogy a légszennyezésnek nincsenek határai. A füst, az ózon és a por több ezer kilométert is megtehet, olyan közösségeket is érintve, amelyek messze vannak a szennyezés forrásától” – mondja Florian Pappenberger, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ főigazgatója.
Jó példa erre, hogy Belgium 2026 augusztusában élte át az elmúlt 100 év legsúlyosabb erdőtüzét. „A sűrű füstoszlopok átvonultak Németország fölött, egészen Lengyelországig.”
Milánóban a világ egyik legrosszabb ózonszintje mérhető
Miközben a nyári hónapokban az európaiak 50 százaléka volt kitéve az egészségre veszélyes ózonszinteknek, a világ más részein még magasabb volt az érintettség.
2026-ban eddig a világ teljes népességének csaknem 40 százaléka volt kitéve rendkívül magas ózonszinteknek, Ázsiában pedig a lakosság 60 százaléka. A legkevésbé Óceánia érintett – részben azért, mert az északi félteke érzékenyebb a talajközeli ózonszennyezésre nagyobb szárazföldi kiterjedése és népsűrűsége miatt.
A globális népesség nagyjából 50 százaléka volt kitéve nagyon vagy rendkívül rossz levegőminőségnek az ózonkoncentrációk miatt 2026-ban. Milánó, Rio de Janeiro, Mexikóváros, Delhi és Kairó tartoznak azok közé a nagyvárosok közé, ahol a legmagasabb az ózonszennyezésnek való kitettség. A vizsgálat szerint 2026-ban a világ népességének mindössze 5 százaléka élt »jó« hosszú távú ózonszint mellett, 15 százaléka pedig »elfogadható« értékeknek volt kitéve.
„Az ózonkoncentrációkat minden kontinensen várhatóan befolyásolja a klímaváltozás: a talajközeli, illetve általánosabban a troposzférikus ózon képződését a meleg időjárás és a napfény indítja el. Ezért azokon a területeken, ahol gyakoribbá válnak a hőhullámok, a helyi ózonszintek emelkedni fognak, részben ellensúlyozva a kibocsátáscsökkentő stratégiák kedvező hatását.”
Hogyan lehet csökkenteni az ózonszinteket?
Az ózonszint feletti felelősség és a beavatkozás lehetősége végső soron a kormányok kezében van. A szakértők azt javasolják, hogy az ózonkoncentrációkat sokkal alaposabban kellene mérni és jelenteni, hasonlóan más légszennyező anyagokhoz. Jelenleg az EU-ban csak Horvátország, Franciaország és Spanyolország dolgozott ki vagy vezetett be kifejezetten az ózonra fókuszáló levegőminőségi terveket.
Azok az országok és városok teljesítenek a legjobban az ózonszintek korlátozásában, amelyek a légszennyezés előrejelzésének javítására, az ózonképződés jobb megértésére és a fő kibocsátási források azonosítására koncentrálnak – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékeléséből.
Az is sokat segíthet, ha a nyilvánosság többet tud az ózonról és annak keletkezéséről. Egyéni szinten mindannyian hozzájárulhatunk az ózonszintek csökkentéséhez, ha autózás helyett inkább gyalog vagy kerékpárral közlekedik. Ha mégis autóba kell ülnie, érdemes úgy alakítania vezetési szokásait, hogy csökkentse a kibocsátást: mérsékelje a sebességet, kerülje a hirtelen fékezést és a gyors kigyorsításokat. Amikor csak lehet, használjon környezetbarát festékeket és tisztítószereket.