Loader
Hirdetés

Kyrylo Budanov: Európa biztonsága az USA nélkül „nagyon veszélyes” lenne

A videó betöltése
Kyrylo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője az Euronewsnak adott ukrajnai interjúban.
Kyrylo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője az Euronewsnak nyilatkozott Ukrajnában. -  Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Sasha Vakulina
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Egy exkluzív Euronews-interjúban az ukrán elnöki hivatal vezetője óvatosságra intett az USA nélküli európai biztonsági rendszerrel szemben, és ismertette Kijev vízióját az Európával folytatott szorosabb védelmi együttműködésről.

Oroszország Ukrajna elleni egyre intenzívebb légitámadásainak célja, hogy felőrölje és megfélemlítse a polgári lakosságot – mondta az Euronewsnak adott exkluzív interjúban Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

„Civileket gyilkolnak – nőket, gyerekeket, idős embereket, a második világháború veteránjait” – mondta Budanov. „Ez mind valóban borzalmas, különösen, amikor gyerekek halnak meg.”

Budanov Oroszország módszerét „klasszikus terrorizmusnak” nevezte, és úgy fogalmazott, hogy a cél nemcsak a pusztítás, hanem a lakosság megfélemlítése.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva valóban úgy véli-e, hogy a folyamatos támadásokkal kifáraszthatja az ukránokat, és végső soron fokozhatja a kormányra nehezedő nyomást az engedmények érdekében, egyértelmű választ adott: „Igen, ők valóban ezt gondolják.”

Budanov azonban visszautasította azt a felvetést, hogy Oroszország gyorsabban alkalmazkodna, mint Ukrajna, miközben Moszkva egyre gyorsabb sugárhajtású drónokat vet be, módosítja repülési útvonalaikat és összetett, kombinált támadásokat hajt végre.

„Nem hiszem, hogy Oroszország alapvetően gyorsabban alkalmazkodna, mint mi” – mondta.

Szerinte Ukrajna azon dolgozik, hogy olyan technológiai megoldásokat fejlesszen és állítson hadrendbe, amelyek mérséklik az orosz támadások hatását, és hozzátette: a polgári lakosság védelme ebben az erőfeszítésben „az első számú feladat”.

Versenyfutás az új drón-elfogórendszerek felfuttatásáért

Ezek közé tartozik az ukrán fejlesztésű elfogóeszközök új generációja, amelyet kifejezetten az orosz, gyorsabb sugárhajtású drónok ellen terveztek.

Budanov szerint a technológia már túljutott a hagyományos tesztelési fázison, és kísérleti jelleggel már harci körülmények között is alkalmazzák.

„A kérdés az, hogyan lehet felskálázni ezt a technológiát” – mondta.

„Még mindig vannak mérnöki finomítások, amelyeken dolgozni kell. Az esetek többségében elfogják az orosz sugárhajtású drónokat, de továbbra is van tennivaló. És ott van még a sorozatgyártás kérdése is.”

Budanov úgy véli, Ukrajna a legnehezebb időszak, a közelgő tél előtt elérheti a szükséges kapacitást.

Bizakodását saját tapasztalataira alapozza: személyesen látta a technológiát és a gyártást is.

„Láttam ezeket a fejlesztéseket, és láttam a gyártást” – mondta Budanov. „Figyelem, hogyan alakul a technológiai ciklus. Időben elkészülnek.”

Mélységében bővülő védelmi együttműködés Európával

Ukrajna új védelmi technológiái a jövőben az európai országokkal kialakított, mélyebb ipari partnerségek részévé is válhatnak.

Több állam már aláírt együttműködési megállapodásokat Kijevvel Ukrajna úgynevezett „Drone Deal” programja keretében.

Arra a kérdésre, hogy az Ukrajna által kifejlesztett, sugárhajtású drónok elfogására szolgáló legújabb technológia idővel bekerülhet-e ezekbe a megállapodásokba, Budanov így válaszolt: „Bárki, aki ilyen egyezményt kötött velünk, úgymond jogosult arra, hogy a konkrét termékekről folytassa a tárgyalásokat.”

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindenek előtt Ukrajna saját igényei élveznek prioritást.

„Más országok igényeit akkor tudjuk kielégíteni, ha – elsősorban – már saját országunk szükségleteit is fedezni tudjuk ezekből a termékekből” – mondta.

Budanov szerint az európai partnerekkel folytatandó jövőbeli védelmi-ipari együttműködés különböző formákat ölthet: közös vállalatok létrehozását, illetve bizonyos esetekben külföldi termelőüzemek felépítését ukrán mérnökökkel és közös tulajdonosi struktúrával.

Ilyen gyártás ott lehet ésszerű, ahol kézzelfogható előnyöket kínál, és ahol Ukrajna marad a legfontosabb megrendelő – tette hozzá. Néhány létfontosságú technológiának azonban szerinte mindenképpen az országon belül kell maradnia.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna mit tud nyújtani az európai védelmi partnerségekben, amit partnerei nem lennének képesek ilyen gyorsan maguk kifejleszteni, Budanov két előnyt említett: „Az innovációk bevezetésének gyorsasága, a gyártás felfuttatásának tempója – vagyis a tömeggyártás.”

„Nagyon veszélyes” lenne Európa számára az Egyesült Államok nélkül

A védelmi-ipari együttműködésnél tágabb perspektívában Budanov úgy fogalmazott, hogy még túl korai pontosan meghatározni Ukrajna helyét Európa jövőbeli biztonsági architektúrájában, mivel maga a keret sem alakult ki teljesen.

„Valójában milyen lesz Európa jövőbeni biztonsági architektúrája?” – tette fel a kérdést. „Erre jelenleg nincs válasz, de mindenki dolgozik rajta.”

Miután ez a rendszer körvonalazódik és hivatalosan is rögzítik, szerinte világosabbá válik az egyes részt vevő országok szerepe.

Arra a kérdésre, hogy egy ilyen rendszer működhet-e az Egyesült Államok részvétele nélkül, Budanov még egyértelműbb választ adott.

„Úgy gondolom, hogy azoknak, akik ezt a doktrínát kidolgozzák, egészen eltérő forgatókönyveket kell számításba venniük” – mondta. „De számomra úgy tűnik, hogy ez egy rossz lehetőség. Nagyon rossz, Európa számára nagyon veszélyes.”

Ukrajna finanszírozási szükségletei és gazdasági jövője

Budanov beszélt Ukrajna azonnali pénzügyi szükségleteiről is, és azt mondta, Kijev már most látja, hogyan lehet a szükségletek nagy részét fedezni.

„Látjuk, hogy a nagyobbik részt biztosan fedezni lehet” – fogalmazott, utalva Ukrajna, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság között zajló tárgyalásokra.

Hozzátette, hogy Ukrajna pénzügyi igényei a háború alakulásával folyamatosan változni fognak.

„Nézze meg, mi történik most az orosz rakéta- és dróntámadásokkal” – mondta. „Nyilvánvaló, hogy valahol többre van szükség, máshol pedig kevesebbre. Mindez végül kiegyenlítődik.”

Budanov ugyanakkor különbséget tett a háború azonnali finanszírozási igénye és aközött a tágabb kérdés között, hogy a jövőben milyen legyen az ország gazdasági modellje.

Hosszabb távon egy liberális, szabad piacgazdaság híve, korlátozott állami beavatkozással, kiszámítható adópolitikával és belső stabilitással.

„De most először túl kell élnünk” – mondta Budanov. „Ez a fő feladatunk: itt és most túlélni.”

Úgy véli, a védelmi szektorra más megközelítés vonatkozik, különösen a katonai-technikai együttműködésre és a fegyverexportokra.

„A világ bármely civilizált országában a fegyvereket nem adják-veszik egyszerűen minden irányba” – mondta. „És Ukrajna sem lesz kivétel. Csak szigorú, átlátható és mindenki számára érthető feltételeknek kell érvényesülniük.”

Hozzátette, hogy az ukrán védelmi export jelenleg korlátozott, elsősorban az ország saját háborús szükségletei miatt.

Arra a kérdésre, hogy néhány év múlva mit jelentene a siker Ukrajna számára – gazdaságilag, a befektetések vonzásában és az ukránok hazatérésében –, Budanov rövid választ adott:

„Olyan helyet a világranglistákon, amely nem az, amelyet most foglalunk el.”

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Brüsszel szerint idén már biztosított Ukrajna finanszírozása, de 2027 sokkal nehezebbnek ígérkezik

Az orosz támadások után áramszünetek lettek Ukrajna több részén

Kyrylo Budanov: Európa biztonsága az USA nélkül „nagyon veszélyes” lenne