Rekordhőség: visszaeshet egyes megújulók termelése, még napenergiáé is
Európát az idény első nagy hőhulláma perzseli, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig rekord magas májusi hőmérsékleteket mérnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A derült égbolt megugrasztotta a napenergia-termelést, ami Európa egyes részein negatív áramárakhoz vezetett - vagyis a nagykereskedelmi árak nullánál is alacsonyabbra estek, mert a kínálat meghaladta a keresletet.
Bár ez a száguldó energiaárak közepette jól hangozhat a fogyasztók számára, a mind gyakoribb jelenség valójában nem csökkenti a villanyszámlát.
Ráadásul a perzselő hőség bizonyos megújulóenergia-források termelését kifejezetten visszavetheti.
Hőhullám lenyomja az áramárakat negatívba
Egy friss Bloomberg-elemzés szerint múlt vasárnap (május 24-én) dél körül az Egyesült Királyságban a napenergia a teljes áramigény csaknem felét fedezte - ez a valaha mért legmagasabb arány a NESO adatai (forrás: angol) alapján -, miközben Londonban 32,2 °C-os kánikulát mértek.
A megújuló termelés megugrása kedden, május 26-án délután egy óra körül a franciaországi órás árakat is nulla alá nyomta az Epex Spoton (forrás: angol), miközben az ország egy „rendkívül szokatlanul erős” hőkupola alatt izzott.
Nem ez volt az első ilyen eset az idén. A Montel (forrás: angol) elemzőcég szerint az Ibériai-félszigeten 2026 első negyedévében új csúcsra emelkedett a negatív áramárak előfordulása.
Spanyolországot sújtotta leginkább a jelenség: január és március között 397 órányi negatív árat regisztráltak, szemben a 2025 azonos időszakában mért 48 órával, Portugáliában pedig ugyanebben az időszakban 222 órán át voltak nulla alatti árak.
Miért alakulnak ki negatív áramárak?
Az áramárak akkor mennek mínuszba, amikor a kínálat meghaladja a keresletet. Európa másnapi villamosenergia-piacán a termelők ajánlatot tesznek arra, mennyi áramot adnak el és milyen áron. Ez az ár normális esetben pozitív.
Ideális időjárási körülmények között azonban a nap- és szélenergia-termelés drasztikusan megugorhat, vagyis több energia termelődik, mint amennyire szükség van. Ez gyakran munkaszüneti napokon fordul elő, amikor az emberek jellemzően kevesebb áramot használnak, mint a hétköznapokon.
A termelők az üzemeltetési és újraindítási költségeik alapján egymás alá licitálhatnak, hogy elkerüljék a lekapcsolást (korlátozást). Vagy azért teszik ezt, mert támogatásokból, szerződésekből így is nyereségük marad, vagy mert a kényszerleállás még nagyobb veszteséget jelentene számukra.
Nagy-Britannia például tavaly megdöbbentő 1,47 milliárd fontot (körülbelül 1,67 milliárd eurót) pazarolt el azzal, hogy visszafogta a szélturbinák termelését, miközben gázüzemű erőműveket fizetett a termelés növeléséért.
Hogyan vethet véget Európa a negatív áramáraknak?
A negatív áramárak felszámolása korántsem egyszerű feladat. Európa elavult energiahálózatát nem a megújulók robbanásszerű terjedésére tervezték, hanem központi erőművekre. Ez azt jelenti, hogy a többnyire távoli térségekben lévő szélerőművek és naperőművek áramát gyakran nem lehet eljuttatni oda, ahol szükség lenne rá, például a háztartásokba és irodákba.
Bár az elmúlt öt évben 47 százalékkal, évi mintegy 70 milliárd euróra nőtt a hálózatfejlesztésre fordított összeg Európában, a szakértők szerint ez még mindig messze elmarad a szükségestől.
Az Ember energiapolitikai agytröszt friss jelentése arra figyelmeztet, hogy Európa „elégtelen hálózati kapacitása” miatt több mint 120 gigawattnyi tervezett megújuló kapacitás került veszélybe. Ebbe 16 gigawattnyi háztetőre telepített napelem tartozik, ami több mint 1,5 millió európai háztartást érint.
Az ingyenes vagy kedvezményes energia biztosítása a negatív áramárak kezelésének másik módja, amelyet az Egyesült Királyságban már fontolgatnak.
Greg Jackson, az Octopus Energy vezérigazgatója - a cég régóta azért lobbizik, hogy a szélenergia visszafogása helyett olcsóbb áramot kapjanak a fogyasztók - úgy véli, az ilyen kezdeményezéseket tartóssá kell tenni, hogy ösztönözzék az embereket az elektrifikációba való beruházásra.
Megoldhatja-e az akkumulátoros tárolás Európa elavult energiahálózatát?
A negatív áramárak fő problémája, hogy a feleslegben termelt áramot nehéz eltárolni. Ezért egyre többen sürgetik az európai akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) bővítését.
Az EU tavaly 27,1 gigawattóra új akkumulátoros tárolókapacitást telepített - ezzel már tizenkettedik éve döntött rekordot a bővülés üteme.
A Solar Power Europe 2026-os jelentése (forrás: angol) szerint az uniós akkumulátoros kapacitás 2021 óta a tízszeresére nőtt, és ma már meghaladja a 77 gigawattórát, Európa mégis „még messze van attól, ahol lennie kellene”.
Ahhoz, hogy teljesítse 2030-as céljait, az EU-nak újra meg kellene ismételnie ezt a tízszeres növekedést: az elkövetkező öt évben nagyjából 750 gigawattórára kellene felfuttatnia az energiatároló kapacitást.
Öt uniós piac adta az összes új BESS-kapacitás több mint 60 százalékát 2025-ben, Németország és Olaszország vezette a mezőnyt. Bulgária volt a leggyorsabban növekvő piac, amellyel a harmadik helyre ugrott fel, mögöttük Hollandia és Spanyolország következett.
A hőhullám más megújulókat is visszafog
Miközben a napenergia-termelés szárnyal, az emelkedő hőmérséklet más megújuló energiaforrásokat kifejezetten hátráltathat.
Az idén nyáron a víz- és atomenergia rendelkezésre állása miatt is nő az aggodalom, mivel a francia atomerőművek hűtésére használt folyók vízhőmérséklete megemelkedett.
A hőkupola-jelenség a szélsebességet is lelassítja. A Bloomberg elemzése szerint a múlt héten Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is az átlagosnál alacsonyabb szélerőművi termelést jeleztek előre.
Franciaországban május 29-én délután egy óra körül mintegy 0,5 gigawattra esett vissza a termelés az RTE adatai (forrás: angol) szerint. Az idei éves átlag eddig 7,4 gigawatt körül alakult.
A napenergia sem kivétel. A nagy hőség csökkenti a hatásfokot, miközben növeli az elektromos hálózatra nehezedő terhelést.
„Gyakori tévhit, hogy minél több a napsütés, annál több az áram” - mondja Ioanna Vergini, a wfy24.com alapítója, amely egy időjárási adatokat és klímaingadozási trendeket elemző platform, az Euronews Earthnek.
„A fotovoltaikus (PV) panelek félvezetők, és mint minden elektronikai eszköz, a hőmérséklet emelkedésével veszítenek a hatékonyságukból.”
Minden egyes 25 °C fölötti foknál a napelemek hatásfoka körülbelül 0,4–0,5 százalékkal csökken.