A szakértők alternatív hűtési megoldásokat sürgetnek: alacsony kibocsátású klímaberendezéseket, tudatosabb háztervezést.
Európa korai hőhullámtól szenved: az Egyesült Királyságban a mérések kezdete óta nem volt ilyen magas a májusi hőmérséklet, Franciaország pedig 2004-es bevezetése óta először aktiválta májusra a nemzeti riasztórendszerét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ahogy ezek a körülmények egyre inkább az „új normává” válnak, meredeken nő a hűtés iránti igény.
A feltörekvő és fejlődő gazdaságokban ez erős függést jelent a légkondicionálástól. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ezekben az országokban fog jelentkezni a hűtéshez szükséges villamosenergia-kereslet előre jelzett növekményének több mint 80 százaléka (forrás: angol) 2050-ig.
A légkondicionálók csúcsidőszakos használata azonban nagyobb energiafogyasztáshoz, több üvegházhatású gáz kibocsátásához és melegebb levegőhöz vezet, különösen a városokban, a városi hősziget-hatás miatt.
Szakértők ezért alternatív hűtési megoldásokat sürgetnek, például alacsonyabb kibocsátású klímaberendezések választását és a lakóházak átgondoltabb tervezését.
A légkondicionálás használata világszerte megugrik
Az otthonokban egyre elterjedtebbek az elektromos árammal működő hűtési rendszerek: Európában 1990 óta több mint a duplájára nőtt a légkondicionáló berendezések (AC-k) száma.
Az IEA előrejelzése szerint 2023-ra 130 millió berendezést szerelnek fel az EU-ban, és a becslések alapján 2050-re a kontinensen akár négyszeresére is nőhet a készülékek száma.
Délkelet-Ázsiában az ottani szakpolitikai intézkedések változatlanul hagyása esetén 2020 és 2040 között kilencszeresére nőhet (forrás: angol) a klímaberendezések állománya egy 2025-ös IEA-jelentés (forrás: angol) szerint.
Kifejezetten Indonéziában (forrás: angol) a légkondicionálóval rendelkező lakosság aránya a 2023-as 14 százalékról várhatóan 2050-re 85 százalékra nő, főként az életszínvonal javulásának köszönhetően.
A klímaberendezések „hatalmas terhet” rónak az elektromos hálózatokra
Noha a hűtési rendszerekhez való szélesebb körű hozzáférés milliók életminőségét javítja, és segít megelőzni a hőséggel összefüggő haláleseteket, az IEA figyelmeztetése szerint az energiarendszer számára komoly kihívásokat is jelent.
A 2025-ös kora nyári hőhullámok idején Franciaországban – ahol kevés háztartásban van légkondicionáló – az esti áramfogyasztási csúcs az üzemszüneti időszak átlagánál 25 százalékkal magasabb volt az ügynökség jelentése szerint. New Yorkban, ahol a klímaberendezések jóval elterjedtebbek, 90 százalékos volt a növekedés.
„Ezek a hűtési igény által hajtott csúcsok az áram árának megfizethetőségét és az ellátás biztonságát is kockára tehetik, különösen akkor, ha nincsenek jelen hatékony technológiák, amelyek tompítanák az energiarendszerre gyakorolt hatásukat” – áll az IEA jelentésében.
Az ügynökség szerint a légkondicionálás jelenleg évente mintegy egymilliárd tonna CO2-kibocsátásért felelős a világon kibocsátott összesen 37 milliárd tonnából.
A légkondicionálásban használt hidrofluor-szénhidrogén (HFC) és hidrokloor-fluor-szénhidrogén (HCFC) hűtőközegek a szén-dioxidnál ezerszer több hőt tartanak vissza a légkörben, tovább fokozva a globális felmelegedést.
Clara Camarasa, az IEA szakértője úgy fogalmaz, hogy a légkondicionálás „hatalmas terhet róhat az elektromos hálózatokra, felgyorsíthatja az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezzel súlyosbíthatja az éghajlati válságot”.
„A légkondicionálás iránti igény gyors növekedése oda vezethet, hogy hatékonytalan, energiaigényes berendezéseket használnak” – teszi hozzá.
„A klímaberendezések gyakran nagy mennyiségű vizet is igényelnek, és bizonyos hűtőközegekkel működő típusoknak különösen erős a melegítő hatása, ami az ózonréteget is károsítja.”
A városokban a légkondicionálók használata felerősíti a hősziget-hatást. A légkondicionáló rendszerek úgy hűtik az épületeket, hogy hőt adnak le a városi környezetbe, amely elnyeli, majd különösen éjszaka ismét kibocsátja ezt a hőt.
A klímahasználati szokások megváltoztatása jelentősen mérsékelheti az energiafogyasztást
A növekvő hűtési igény káros hatásainak enyhítésére az IEA szerint rövid távon kulcsfontosságú megoldás lehet a légkondicionálók hatékonyságának javítása.
Világszerte az újonnan eladott klímaberendezések átlagosan csak fele olyan hatékonyak, mint a piacon elérhető legjobb modellek. A nagyobb hatékonyság azonban nem feltétlenül jár magasabb árral.
Az IEA Délkelet-Ázsiára és Latin-Amerikára kiterjedő elemzése azt mutatja, hogy ugyanazon az áron 3 watt per watt (W/W) és több mint 6 W/W hatásfokú klímaberendezések közül is választhatnak a fogyasztók. Vagyis azonos beruházási költségért akár kétszer olyan hatékony készüléket is vehetnek.
Azonban az eszközök hatékonysága csak a megoldás egyik része. A felhasználók is jelentősen csökkenthetik energiafogyasztásukat, ha a klímaberendezésen valamivel magasabb hőmérsékletet állítanak be, vagy ha ventilátort használnak a légkondicionálóval együtt.
Egy Szingapúrban végzett vizsgálatban (forrás: angol) a résztvevők ugyanolyan vagy nagyobb komfortérzetről számoltak be, amikor a klímát magasabb hőmérsékletre állították, és ventilátorral együtt használták.
Ez a megközelítés jóval kevesebb energiát igényel: egy átlagos hatékonyságú klíma, amelyet jól szigetelt szingapúri épületben 26°C-ra állítanak, körülbelül 30 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint ha 24°C-ra hűtenének.
A háztulajdonosok a levegő-levegő hőszivattyúkat is választhatják hűtésre. Ezek a hagyományos klímákhoz nagyon hasonló módon a lakásból a kinti levegőbe vezetik ki a hőt. Ez azonban azt jelenti, hogy ők is fűtik a kültéri környezetet, emelve a külső hőmérsékletet, és ezzel tovább növelve a beltéri hűtés iránti igényt.
Ugyanakkor fűtésre használva ezek a berendezések jóval energiahatékonyabbak, és kevesebb károsanyagot bocsátanak ki.
A hűtés beépítése az épület- és várostervezésbe
Nagyobb léptékben az építészeti megoldások és a várostervezés is jelentősen befolyásolja a hűtés iránti igény mértékét – hívja fel a figyelmet az IEA.
Épületszinten a megfelelő szigetelés és a külső árnyékolás akár 80 százalékkal is csökkentheti az adott épület hűtési igényét, míg a passzív hűtési technikák, például a természetes szellőztetés gyors enyhülést hozhatnak, és akár 9°C-kal is mérsékelhetik a beltéri hőmérsékletet.
Ahogy a szélsőséges hőség egyre gyakoribbá válik, legalább ilyen fontos a városok újragondolt tervezése is. A jelentés szerint például egy 2025-ös hőhullám idején Párizsban egy belvárosi parkban éjszaka akár 7°C-kal is hűvösebb volt, mint a közeli beépített területeken.
Párizs az elmúlt két évtizedben radikális átalakuláson ment keresztül, mivel a város célja, hogy zöldebbé váljon. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint 2020 óta több mint 100 ezer fát ültettek Párizsban, ebből 40 ezret 2023 telén.
„A döntéshozóknak a jövőben számolniuk kell a hűtés iránti magasabb igénnyel, és olyan átfogó, hosszú távú stratégiát kell követniük, amely egyszerre javítja a berendezések hatékonyságát, és a hűtés szempontjait is beépíti az épület- és várostervezésbe” – hangsúlyozza az ügynökség.
A városlakók a középületekben működő légkondicionálókat is igénybe vehetik, ami hatékonyabb hűtési megoldás, mivel egyszerre sok ember számára biztosít enyhülést.
Egyes városok klímamenedékeket alakítanak ki. Spanyolországban egy országos hálózat épül, amely a már működő regionális programokra épít, többek között Katalóniában, a Baszkföldön és Murciában.
Barcelonában már 400 klímamenedék működik középületekben, például könyvtárakban, múzeumokban, sportlétesítményekben és bevásárlóközpontokban.
Ezek a terek általában légkondicionáltak, ülőhellyel és ingyenes ivóvízzel felszereltek, és azok számára nyújtanak védelmet a hőséggel szemben, akiknek otthon nincs elegendő erőforrásuk a magas hőmérséklet elviseléséhez – például az időseknek, csecsemőknek vagy krónikus betegségben szenvedőknek.