Az európai gazdasági veszteségek nőnek a jégesők miatt: szakértők szerint a felmelegedés egyre pusztítóbb viharokat hoz.
A globális felmelegedés várhatóan nagyobb jégdarabokat eredményez, amelyek „jelentős károkat” okozhatnak a járművekben, a napelemekben és más infrastruktúrában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ember okozta, a szennyező fosszilis tüzelőanyagok égetéséből fakadó éghajlatváltozás több nagy energiájú, instabil légtömeget hoz létre, ami kedvez a jégképződésnek és a heves viharoknak világszerte.
Egy, a héten a Nature (forrás: angol) tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az egy nagyobb üveggolyónál is nagyobb jégdarabok gyakorisága az évszázad végére 38 és 47 százalék között növekszik, attól függően, mennyi hőt csapdába záró gázt bocsát ki a világ. A kisebb jégdarabokat produkáló viharok aránya viszont 4–8 százalékkal csökken – állapították meg a kutatók.
A jégeső csillagászati költsége
A jégeső ugyan általában nem szed emberéleteket, a kárai mégis meglepően magasak. A becsült globális költségek már most körülbelül 80 milliárd dollárra (68 milliárd euróra) rúgnak – mondja a tanulmány társszerzője, John Allen, a Central Michigan University meteorológus professzora.
Európában a jégeső az egyik legpusztítóbb időjárási jelenség, és az elmúlt öt évben az éghajlatváltozás miatt már elképesztő, 267 százalékos növekedést mutatott: 2019–2020-ban 3217 jégesőt jegyeztek fel – derül ki a Chaucer biztosítócsoport adataiból.
Egy 2026-os tanulmány (forrás: angol), amely a Science Directben jelent meg, arra figyelmeztet, hogy a 2022-es és 2023-as jégesőszezon mindegyike rekord, 5 milliárd eurót meghaladó veszteséget okozott.
A jégeső több kárt okoz, mint a tornádók, és összességében ma már „évente több mint néhány hurrikánnyal” egyenértékű költséggel jár – teszi hozzá Allen.
„Az elmúlt években rekordméretű jégdarabokat láttunk. Ezt rendkívül aggasztónak tartom, mert a környezetünket valójában nem úgy építjük, hogy ellenálljon a jégesőnek. A tervezési szabványokba például sem az Egyesült Államokban épülő lakóházaknál, sem nemzetközi szinten nem építjük be ezt a szempontot.”
Allen számítógépes szimulációi azt mutatják, hogy az éghajlatváltozással nő a nagyobb jégdarabok aránya. Márpedig ezek okozzák a nagyobb károkat – állapítják meg ő és más szakértők.
A napenergia legnagyobb kockázata
Minél nehezebb egy jégdarab, annál gyorsabban zuhan át a levegőn, vagyis annál nagyobb erővel csapódik az infrastruktúrába.
Andreas Prein, az ETH Zürich klímatudósa szerint a kisebb jégdarabok is tönkretehetik a termést, öt centiméter körüli méretnél azonban már „jelentős károkat” okozhatnak a járművekben, a tetőkben, a napelemekben és más infrastruktúrában.
A naperőművektől gyakran megkövetelik, hogy igazolják: paneljeiket 70 fokos szögbe tudják állítani, hogy jégeső esetén megvédjék azokat a védőüveg megrepedésétől, amelynek javítása költséges. Európa robbanásszerűen növekvő napenergia-iparának ilyen, távolról vezérelhető dönthetőséggel történő utólagos felszerelése azonban „jelentős kihívás” – mondja a Chaucer.
Egyetlen jégdarab által ütött lyukat a tetőn még be lehet foltozni, sok nagy jégdarab becsapódása viszont általában egy drága, teljes tetőcserét jelent – magyarázza Allen.
Az történik, hogy a melegebb légkörben több a vízpára, „ez pedig növeli a légkörben rendelkezésre álló energiát, így erősebb feláramlások alakulnak ki” – mondja Allen. „Ez pedig több olyan zivatarhoz vezet, amelyek feláramlásai képesek jégesőt létrehozni.”
A melegebb levegő viszont el is olvaszthatja a kisebb jégszemeket, ami a trópusi területeken a jégesők számának csökkenéséhez vezethet.
Európa sem védett a klímaváltozás által felerősített jégeső ellen
A korábbi vizsgálatok többsége az Egyesült Államok jégesőire koncentrált, mivel ott fordul elő a legtöbb ilyen jelenség, a szakértők szerint azonban a globális felmelegedés miatt várhatóan Európában, Kanadában és Argentínában nő majd leginkább a nagy szemű jégesők száma.
„Nem csak amerikai problémáról van szó” – figyelmeztet Allen. „Valóban, itt is súlyos veszteségeket látunk, de úgy tűnik, a jégeső okozta globális károk az utóbbi években igazán elszabadultak.”
A Newcastle Egyetem és az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata, a Met Office 2025-ös tanulmánya (forrás: angol) arra jutott, hogy az éghajlatváltozás „felturbózza” Európa legnagyobb jégdarabjait. A kutatás szerint egy olyan, magas kibocsátású forgatókönyvben, amelyben Európa nem csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, összességében valószínűleg ritkábbá válnak a heves jégesők. Ha azonban kialakul jégeső, a jégszemek egyes régiókban jóval nagyobbra nőhetnek.
„Jelentős éghajlati jel”
A tanulmány szerzői a 30 milliméter átmérőnél nagyobb és kisebb jégszemeket vizsgáltak; ez a méret valahol egy üveggolyó és egy golfgolyó között van, nagyjából egy amerikai 50 centes érme nagyságának felel meg.
A kutatócsoport három forgatókönyvet vizsgált a szén, az olaj és a gáz elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás alapján. Egy enyhén optimista, alacsonyabb szénszennyezéssel számoló forgatókönyvben a nagyobb jégszemek gyakorisága 38 százalékkal nő.
Egy pesszimistább forgatókönyvben, ahol a hőmérséklet majdnem 1 Celsius-fokkal magasabbra emelkedik, mint az előbbi esetben, a nagyobb jégszemek aránya 47 százalékkal ugrik meg.
„Ez egy jelentős éghajlati jel” – mondja Walker Ashley, a Northern Illinois Egyetem meteorológus professzora. „A katasztrófák okozta veszteségeket azonban nem önmagában a természeti veszély határozza meg.”
Ahogy egyre több ember, lakóház, naperőmű és egyéb infrastruktúra jelenik meg a jégesőre hajlamos térségekben, nő a károk kockázata.
„Az éghajlatváltozás egyes térségekben növelheti a nagyobb, pusztítóbb jégeső valószínűségét, a jövőbeni veszteségek mértéke azonban nagyban attól is függ majd, hogy az emberek hol és mit építenek, mennyire ellenállók ezek a létesítmények, és hogyan változik a területhasználat” – teszi hozzá Ashley.