Klimakutatók: az eddigi legerősebb El Niño érkezhet idén, de nem ok pánikra
A tudósok minden eddiginél erősebb El Niño-időjárási jelenséget jósolnak, amelynek hatásait az ember okozta éghajlatváltozás tovább súlyosbítja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Azt gondolom, olyan időjárási eseményeknek leszünk tanúi, amilyeneket a modern történelemben még soha” – figyelmeztet Jeff Berardelli, a floridai Tampában működő WFLA-TV vezető meteorológusa és klímaszakértője.
A El Niño-esemény várhatóan az év közepétől alakul ki, és a világ hőmérsékleti és csapadékeloszlási mintázataira is hatással lesz – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Bár az előrejelző modellek szerint ez erős esemény lehet, a WMO arra is figyelmeztetett, hogy tavasszal a modellek nagyobb bizonytalansággal tudnak csak előre jelezni.
Mi az az El Niño?
Az El Niño (spanyolul „a fiú”) egy természetes éghajlati jelenség, amikor az egyenlítői Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete az átlagosnál magasabb. Ez a világ időjárási mintázatait is megváltoztatja.
Ennek ellentéte a La Niña, amikor az átlagosnál hűvösebb vizek jellemzők.
Berardelli szerint az El Niño lényegében újraosztja a Földön a hőt. Jelenleg a Csendes-óceán mélyebb rétegeiben felhalmozódott hő kelet felé halad, majd a mélyből a felszínre tör – ez az El Niño kialakulásának kezdeti fázisa.
A WMO globális szezonális éghajlati jelentése szerint a tengerfelszín hőmérséklete gyorsan emelkedik. Wilfran Moufouma Okia, a WMO éghajlati előrejelzési osztályának vezetője szerint nagy a biztonság abban, hogy El Niño alakul ki, amely a következő hónapokban tovább erősödik.
A WMO adatai szerint az El Niño általában 2–7 évente fordul elő, és nagyjából 9–12 hónapig tart.
Miért aggódnak a tudósok az idei El Niño-előrejelzések miatt?
Úgy tűnik, az előrejelző modellek ezúttal jó nyomon járnak – mondja Daniel Swain, a Kaliforniai Vízgazdálkodási Intézet klímatudósa. Ennek oka, hogy a mélyben jelentkező melegvíz-anomáliák – vagyis az El Niño fizikájának kulcsfontosságú elemét jelentő, szokatlanul meleg víz „impulzusai” – térfogata és intenzitása nagyjából akkora, mint amekkorát a teljes mérési idősorban valaha láttunk – tette hozzá.
A legerősebb eseményeket gyakran „szuper El Niño”-nak nevezik. Ezt a kifejezést azonban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) nem használja.
A Zero Carbon Analytics 61 százalékra teszi annak valószínűségét, hogy 2026 májusa és júliusa között El Niño alakul ki, hozzátéve: „egyes modellek nagyon erős El Niño kialakulását valószínűsítik”. A szervezet szerint „az extrém El Niño- és La Niña-események előfordulása az 1950-es évek óta nőtt. Egyes előrejelzések azt mutatják, hogy a szélsőséges El Niño-események száma megduplázódhat, ahogy a globális hőmérséklet tovább emelkedik”.
Ha a Csendes-óceán nagy mennyiségű hőt bocsát ki, az felturbózza a klímarendszert, és időjárási szempontból is súlyos zavarokat okoz – magyarázza Berardelli. A több hő erősebb hőhullámokat, egyes térségekben súlyosbodó aszályt, ugyanakkor a levegő magasabb nedvességtartalma miatt hevesebb árvizeket jelent.
Az El Niño az Atlanti-óceán hurrikánszezonját is elnyomja, mivel a Csendes-óceánon felhalmozódott óriási hőmennyiség „lelövi” az Atlanti-óceán feletti folyamatokat – teszi hozzá Berardelli. A Karib-térség például az átlagosnál sokkal szárazabb lehet idén nyáron, és várhatóan kevesebb trópusi viharrendszer alakul ki – figyelmeztet.
Az El Niño növeli a halálos erdőtüzek kockázatát
2026 már most rendkívüli év az éghajlatváltozás által fűtött szélsőséges időjárási események szempontjából: a WMO arra figyelmeztet, hogy a bolygó „jobban kibillent az egyensúlyából, mint a megfigyelések kezdete óta bármikor”.
Az év eleje óta világszerte több mint 150 millió hektárnyi területet pusztítottak el erdőtüzek – ez kétszerese az ugyanebben az időszakban 2024-ben leégett területnek.
„Egy erős El Niño később az év során jelentősen növelheti az erdőtüzek kockázatát” – mondja Dr. Theodore Keeping, az Imperial College London kutatója. „Miközben a világ számos részén a globális tűzszezon még be sem indult igazán, ez a gyors rajt a várható El Ninóval együtt azt jelentheti, hogy különösen súlyos tűzévre készülhetünk.”
Az erdőtüzek nemcsak azonnal ölnek, hanem több száz kilométeres körzetben rontják a levegő minőségét, ami számos egészségügyi problémához vezet. A 2019-es ausztrál erdőtüzek például 33 ember életét követelték közvetlenül, de a füstjük 417 többlethalálesethez vezetett, és mintegy fél éven át több ezer kórházi kezelést okozott.
Becslések szerint a 2010-es években a tűz eredetű finomrészecske-szennyezés okozta globális emberi halálozás mintegy 12 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható[.](https://www. %28forrás: angol%29nature.com/articles/s41558-024-02149-1)
A világ erdeiben egyre gyakoribbak az extrém regionális tűzvészeket hozó évek, amelyek ma már jóval valószínűbbek, mint az iparosodás előtti éghajlati viszonyok között[.](https://www. %28forrás: angol%29nature.com/articles/s41467-025-61608-1) A becslések szerint az évente rendelkezésre álló „potenciális égési órák” száma 1975 és 2024 között 36 százalékkal nőtt, míg azoknak a szélsőséges napoknak a száma, amikor több mint 12 ilyen óra adódik, a tűzveszélyes biomokban 81–233 százalékkal emelkedett[.](https://www. %28forrás: angol%29science.org/doi/10.1126/sciadv.aed0725?utm%5Fsource=substack&utm%5Fmedium=email)
Milyen hatásai vannak egy szuper El Niñónak?
Az El Niño világszerte érezteti hatását. Az Egyesült Államokban úgy tűnik, a nyár az átlagosnál melegebb lesz, jelentős hőhullámokkal. Bár a részleteket ilyen távból még nehéz pontosan látni, Berardelli a délnyugati államokban gyakoribb, mindennapos zivatarokra is számít.
Az erdőpusztulás – amelyet erdőtüzek, fakitermelés és aszály hajt – az Amazonas mintegy 40 százalékát érinti. Egy erős El Niño 2026-ban tovább súlyosbíthatja ezt a helyzetet.
Swain szerint az El Niño által a felszínre hozott többlethő, valamint a bolygó ember okozta felmelegedése együtt minden eddiginél melegebb globális átlaghőmérséklethez vezet. Arra számít, hogy a rekordmeleg globális hőmérsékleteket még idén, jövőre vagy mindkét évben látni fogjuk.
Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímatudósa azt mondja, bár az El Niño egy-két évig kissé megdobja a globális hőmérsékletet, alapvetően „zéróösszegű játék”.
Általában vissza is leng La Niña irányába, ami aztán egy-két évig csökkenti a globális hőmérsékleteket – teszi hozzá. Szerinte igazán az a hosszú távú, folyamatos melegedési trend aggasztó, amely addig tart, amíg az emberek továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat égetnek.
Miért „nem az El Niño miatt kell pánikba esni”
Világszerte elismert klímatudósok hangsúlyozzák: bár az El Niño nagy figyelmet kap, és az év végére nagyon szélsőséges viszonyokat is okozhat, „nem ez az, ami miatt pánikba kell esni”.
Dr. Friederike Otto, az Imperial College London klímatudományi professzora és a World Weather Attribution társalapítója így magyarázza:
„Az El Niño természetes jelenség. Jön és megy. Az éghajlatváltozás ezzel szemben egyre súlyosabb lesz, amíg nem hagyunk fel a fosszilis tüzelőanyagok égetésével. Tehát az éghajlatváltozás az, ami miatt okunk van pánikolni.”
Miközben a természetes jelenségeket nem tudjuk irányítani, „megvan a tudásunk és a technológiánk ahhoz, hogy nagyon-nagyon messzire jussunk a fosszilis tüzelőanyagok használatától való eltávolodásban” – teszi hozzá Dr. Otto.
Számtalan tudományos publikáció bizonyítja, hogy a világ vezetői nem tesznek eleget az éghajlatváltozás megfékezéséért, vagyis azért, hogy fokozatosan felhagyjanak a fosszilis tüzelőanyagok égetésével.
„Az elmúlt néhány évben azt láttuk, hogy a kormányok csendben visszaléptek klímavállalásaiktól. A megfogalmazás puhult, az ambíciók csökkentek, és néhányan úgy viselkedtek, mintha a klímaválság csupán egy lezárt fejezet lenne” – mondja Dr. Jemilah Mahmood, a Sunway Centre for Planetary Health ügyvezető igazgatója.
Áprilisban Kolumbiában tartották az első olyan magas szintű konferenciát, amely konkrét lépéseket vitatott meg a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére. Donald Trumpot szándékosan hagyták le a meghívottak listájáról, mivel a találkozón olyan vezetők vettek részt, akik elkötelezettek a klímaügy mellett. Bizonyos előrelépés született, a novemberi COP31 klímatárgyalások pedig a nemzetközi vezetők következő találkozójának ígérkeznek.