Aktivisták vitatják, hogy a francia TotalEnergies és a cseh EPH szövetsége valóban javítja-e Európa energiabiztonságát.
Egy francia olajipari óriás és egy cseh energiavállalat összefogott, hogy Európa egyik legnagyobb gázalapú áramtermelőjét hozza létre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Azt állítják, az ügylet választ ad Európa „rugalmas” áramtermelés iránti igényére – olyan tartalékerőművekre, amelyek akkor is beindíthatók, amikor a szél- vagy napenergia-termelés visszaesik. Kritikusok szerint viszont inkább újabb évtizedre betonozhatja be a kontinens fosszilisenergia-függőségét.
Az április 29-én véglegesített partnerség 50 százalékos részesedést biztosít a TotalEnergies számára az EPH Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban található rugalmas erőművi portfóliójában. Ez 14 gigawattnyi működő és építés alatt álló kapacitást foglal magában, amelyből 12,5 GW fosszilis gáztüzelésű – nagyjából akkora, mint Belgium, Dánia, Portugália és Svédország teljes gázerőművi kapacitása együttvéve.
Cserébe az EPH mintegy 5,1 milliárd euró értékű TotalEnergies-részvényhez jutott, így a francia cég egyik legnagyobb részvényesévé vált.
A Beyond Fossil Fuels (BFF) kampányszervezet friss jelentése arra figyelmeztet, hogy a vállalkozás „elmélyítheti Európa drága, importált fosszilis gáz iránti függőségét, megemelheti a rezsiköltségeket, és lelassíthatja Európa tisztaenergia-átmenetét”.
Segít-e az új vegyesvállalat stabilizálni Európa áramellátását?
A TotalEnergies a felvásárlást „Clean Firm Power” kezdeményezése központi elemének nevezte; ez azt ígéri, hogy a szakaszosan termelő megújuló energiát rugalmas eszközökkel, például gáztüzelésű erőművekkel kombinálva a nap 24 órájában alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramot biztosít ipari ügyfeleinek.
A BFF jelentése kiemeli, hogy a vegyesvállalat működő vagy épülő gázerőműveinek 87 százaléka kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) technológiát használ, amelyet elsősorban tartós, hatékony „alaperőművi” termelésre terveztek, nem pedig gyors reagálásra.
A CCGT-erőművek indítása lassabb, és inkább arra alkalmasak, hogy sok órán át viszonylag egyenletes teljesítménnyel működjenek. A francia Reclaim Finance civil szervezet kutatásai szerint ha ilyen blokkokat rugalmas igénykövetésre használnak, tartósságuk és jövedelmezőségük romlik, miközben CO2- és légszennyezőanyag-kibocsátásuk nő.
A nyílt ciklusú gázturbinák (OCGT) ezzel szemben néhány perc alatt elindíthatók és elérik a maximális teljesítményt, ezért jellemzően ezeket részesítik előnyben a hálózat gyors kiegyenlítését szolgáló tartalék kapacitásként. A vegyesvállalat működő erőművei közül azonban mindössze kettő – a szicíliai Trapani és a brit Kilroot – OCGT.
Gáz Európa árammixében: van-e még helye?
A gáz jelenleg is jelentős szerepet játszik az európai hálózatirányításban. Mivel a megújuló források, például a szél- és napenergia termelése nem teljesen szabályozható és időnként visszaesik, a gáztüzelésű erőművek gyorsan felfuttathatják termelésüket, hogy áthidalják a kínálatban keletkező réseket.
Az áramtermeléshez felhasznált földgáz fogyasztása 2025-ben csaknem nyolc százalékkal nőtt Európában, részben az alacsony szél- és vízenergia-termeléssel járó időszakok miatt – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataiból.
Az európai hálózatüzemeltetőket tömörítő ENTSO-E szerint a rugalmas termelés „elengedhetetlen a biztonságos, hatékony és ellenálló európai villamosenergia-rendszerhez, ahogy a megújulók aránya tovább nő”. A szervezet azonban egy 2025 novemberében publikált jelentésében arra a következtetésre jut, hogy a klímacélok teljesítése a rendszer megbízhatóságának megőrzése mellett hosszú távon leginkább a tárolás, az okosabb hálózatirányítás és a megújulók saját rugalmasságának jobb kiaknázása révén lehetséges.
Egyelőre az európai kormányok úgynevezett kapacitástámogatásokat nyújtanak az áramtermelőknek, hogy az erőművek rendelkezésre álljanak és biztosítani tudják az ellátást, amikor a hálózat nagy terhelés alatt van. Ilyen támogatást az energiatároló létesítmények is kaphatnak.
A Beyond Fossil Fuels számításai szerint 2014 és 2024 között nagyjából 90 milliárd eurót különítettek el kapacitásdíjakra Európában, amelynek több mint a fele gázerőművekhez és más fosszilis eszközökhöz került.
A TotalEnergies és az EPH TTEP névre keresztelt vegyesvállalata várhatóan nagymértékben támaszkodik majd ezekre a támogatásokra, jóllehet portfóliója láthatóan nem igazán alkalmas rájuk – figyelmeztet a BFF.
A megállapodásról szóló, 2025 novemberi befektetői prezentációjában a TotalEnergies Olaszország „vonzó kapacitás-díjazási mechanizmusát” és az Egyesült Királyság „vonzó kapacitáspiacát” emelte ki.
A BFF új jelentése szerint a vegyesvállalatba bevitt erőművek több mint felét 2015 és 2024 között kapacitáspiaci támogatásokból finanszírozták, összesen több mint 4,08 milliárd euró értékben.
„A TotalEnergies és az EPH tovább növeli Európa függését a fosszilis gáztól”
Az üzlet a TotalEnergies alapvető gázkereskedelmi tevékenységét is kiszolgálja. A vállalat becslése szerint a vegyesvállalat évente mintegy kétmillió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) használ majd fel, ami lényegében garantált belső piacot teremt a világszerte beszerzett gázának. Ahelyett tehát, hogy a nyílt piacon versenyezne a gáz eladásáért, saját erőműveinek értékesítheti azt, így az ellátási lánc mind a beszerzési, mind az áramtermelési szakaszában bevételhez jut.
„Ebben az üzletben mindenki veszít – kivéve azokat az olaj- és gázipari cégeket, amelyek már most is hatalmasat kaszálnak” – mondja Brigitte Alarcon, a BFF kampányosa. „Ahelyett, hogy Európát az energiabiztonság felé terelnék, a TotalEnergies és az EPH tovább növeli a fosszilis gáz iránti függőséget – mindezt a ‘flexgen’ kapacitás bővítésének hamis ürügyével.”
A BFF becslése szerint öt év alatt ezek az importok 6,68–7,56 milliárd euróba kerülhetnek Európának, elsősorban az amerikai és az orosz fosszilisipart hozva helyzetbe. Ugyanerre az időszakra úgy számolnak, hogy a vegyesvállalat üvegházhatásúgáz-kibocsátása elérheti egy olyan ország éves szintjét, mint Írország vagy Dánia.
Bíróság elmarasztalja TotalEnergiest félrevezető klímaállításai miatt
Korábban mindkét vállalat deklarált törekvéseivel kapcsolatban is felmerültek kérdések. 2025 októberében egy párizsi bíróság jogellenesnek minősítette a TotalEnergies klímareklámjait, kimondva, hogy az a kijelentés, miszerint a „klíma stratégiájának középpontjában áll”, félrevezető, tekintettel a cég folyamatosan bővülő olaj- és gáztermelésére.
A vállalat 2030-ig évente három százalékkal kívánja növelni LNG-termelését, és a rövid távú fosszilisbővítési tervek – az érintett országok számát tekintve – az összes olaj- és gázipari nagyvállalat között nála a legkiterjedtebbek.
Az EPH-t eközben a cseh milliárdos, Daniel Křetínský irányítja, és anyavállalata, az EP Group révén továbbra is Európa legnagyobb széntermelője. A cég azt ígéri, hogy 2030-ig kiszáll a szénből, ám számos szén-eszközét nem bezárta, hanem áthelyezte egy testvérvállalathoz, az EP Energy Transitionhöz, miközben a személyi állomány, az infrastruktúra és a pénzügyi kapcsolatok jelentős részét változatlanul fenntartotta – derül ki a pénzügyi megfigyeléssel foglalkozó FIND civil szervezet 2025-ben közzétett vizsgálatából.
Mit jelent az üzlet Európa energiabiztonsága szempontjából?
A TotalEnergies május 29-i közgyűlése elé időzített jelentésében a BFF amellett érvel, hogy az üzlet nem enyhíti, hanem elmélyíti Európa energiabizonytalanságát: az orosz vezetékes gáz függősége helyett a globális LNG-piacoktól való függést erősíti, amely ugyanúgy ki van téve geopolitikai zavaroknak és árkilengéseknek.
„Ez a szövetség az EPH, Európa vezető gázerőmű-fejlesztője, és a kontinens legnagyobb LNG-importőre, a TotalEnergies között arra épül, hogy ezek a cégek továbbra is hasznot húzzanak Európa fosszilisgáz-függőségéből, sőt el is nyújtsák azt – táplálva a klímaválságot és megingatva a gazdaságot” – mondja Rémi Hermant, a BFF-fel együttműködő Reclaim Finance civil szervezet kampányosa.
„Miközben a kormányok egyre inkább olyan, biztonságosabb energiavízió felé fordulnak, amely nem támaszkodik gázimportra, a bankoknál már villogniuk kellene a vészjelzőknek. Bölcsen tennék, ha kizárnának minden pénzügyi támogatást a TTEP-nek, illetve az új gáztüzelésű erőműveket fejlesztő vállalatoknak.”
A TotalEnergiest és az EPH-t kerestük kommentárért.