Az ígéretek és a valóság között máris nagy a szakadék. Idénre 21 ezer menedékkérő áttelepítését irányozták elő, de csak 9 ezer főre született vállalás a tagállamok részéről. Magyarország és Szlovákia egyetlen embert sem fogad be.
Június 12-én, pénteken lép hatályba az EU migrációs és menekültügyi paktuma, két évvel azután, hogy a jogszabályként elfogadták. Első ízben kell mind a 27 tagállamnak egységes szabályrendszert követnie, amely a határellenőrzést, a menekültügyi eljárásokat, a befogadási feltételeket és az országok közötti menedékkérő-áttelepítési szolidaritási mechanizmust is lefedi.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A cél az, hogy véget vessenek annak a mozaikszerű rendszernek, amelyben egészen más jogi keretrendszerrel szembesül az, aki Görögországba érkezik, mint az, aki Németországnál lép be az EU területére.
A nagyra törő tervek azonban máris ütköznek a valósággal. A 2026-ra kitűzött áttelepítési cél 21 ezer fő volt; ehhez képest a tagállamok ennek kevesebb mint a felét vállalták, Magyarország és Szlovákia pedig egyáltalán nem tett vállalást menedékkérők befogadására.
A paktum csak egy része a teljes történetnek. Brüsszel jóváhagyta a visszatérési rendeletet is, ami az elmúlt évtizedek egyik legszigorúbb migrációs jogszabálya. Az Európából kitoloncolásra kötelezett migránsok mindössze 28 százaléka tesz eleget a felszólításnak, a többiek az EU-ban maradnak, ezen pedig változtatni akar a közösség.
Az új szabályok alapján az EU-n kívüli visszafogadó központokat fognak létrehozni, a fogva tartás maximális időtartamát két évre növelik, megduplázzák a beutazási tilalom maximumát, és megvonják a fellebbezések automatikus halasztó hatályát. Több mint 250 civil szervezet szerint a rendelet legitimálja tengerentúli börtönök létrehozását és gyerekek fogva tartását.
A Bizottság első megfelelési felülvizsgálatát júliusra ütemezték. Akkor derül majd ki, ki tartja magát a megállapodáshoz, és ki nem.