Európa elégtelen villamoshálózatának fejlesztése sürgős: kulcskérdés a kontinens energiabiztonsága szempontjából.
Európa elavult villamosenergia-hálózata miatt kialakuló szűk keresztmetszetek több mint 120 GW-nyi várható megújuló kapacitást sodornak veszélybe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új jelentés szerint, amelyet az Ember energiakutató agytröszt készített, a 20 uniós országban tervezett tisztaenergia‑projektek, amelyek háztartások millióit látnák el árammal, „beragadhatnak”.
Az elemzés szerint minden második hálózatüzemeltetőnek „elégtelen hálózati kapacitása” van ahhoz, hogy a következő szél- és napenergia‑projektek – köztük a háztetőkre telepített napelemek – csatlakozni tudjanak a hálózatra.
Szakértők az iráni háború közepette, amely az egekbe hajtotta az olaj- és gázárakat, „sürgős intézkedést igénylő” kérdésnek nevezték a megújulók gyors terjedése előtt álló akadályokat.
„Az áramárak kilövése mellett Európa villamosenergia-hálózatai kulcsszerepet játszanak a versenyben, hogy a megújulókat a behozott fosszilis energiahordozók helyébe állítsuk, és megvédjük a háztartásokat az árak ingadozásától” – mondja Elisabeth Cremona, az Ember energiapiaci elemzője.
„A hálózati szűk keresztmetszetek már nem pusztán technikai kérdések. Biztonsági kockázatot jelentenek.”
Mely európai országok járhatnak a legrosszabbul?
A jelentés (forrás: angol) szerint a legsúlyosabb korlátok Ausztriában, Bulgáriában, Lettországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában jelentkeznek.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy olyan nagy villamosenergia‑rendszerek, mint Németország és Olaszország, nem tesznek közzé hálózati kapacitásra vonatkozó adatokat, így a probléma jóval nagyobb is lehet annál, mint amit az elemzők most látnak.
A hálózati akadályok a jelentés szerint a nagyszabású megújulóprojektek és a háztartási beruházások előtt egyaránt tornyosulnak. A hálózati kapacitásáról jelentő 17 országban a 2030‑ig tervezett új szélerőművi és nagyméretű naperőművi kapacitások több mint kétharmada jelenleg veszélyben van.
Az elégtelen hálózati kapacitás 16 GW-nyi háztetői napelemes beruházás késlekedéséhez is vezethet, ami több mint 1,5 millió európai háztartást érint.
Összehasonlításképpen: egy 1 GW kapacitású erőmű nagyjából 876 ezer háztartást tudna ellátni egy éven át, ha azok évente átlagosan 10 000 kWh villamos energiát fogyasztanak.
Az elemzés azt is megállapította, hogy Európa egyes hálózatai jól állnak ahhoz, hogy felvegyék a háztartások villamosításából eredő új áramigényt.
Nyolc jelentő ország közül hatban elegendő hálózati kapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a háztartások akár egyharmada új hőszivattyút tudjon a hálózatra kötni. Lengyelország és Spanyolország ugyanakkor komoly korlátokkal szembesülne, mivel a fogyasztói hálózat kapacitása korlátozott az új igények fogadására.
„A 2022-es energiaválságot követően a háztartások az ingadozó energiaárak elleni védekezésként tömegesen fektettek háztetői napelemekbe” – mondja Cremona.
„Ahogy az országok ismét ráébrednek, mennyire sürgős a behozott fosszilis energiahordozók hazai megújulókra cserélése, nem engedhetjük meg, hogy a hálózatok álljanak az útjukba.”
Miért „elégtelen” Európa villamosenergia-hálózata?
Európa hálózataiba irányuló beruházások az elmúlt öt évben csaknem 50 százalékkal, évi 70 milliárd euróra nőttek. Szakértők szerint ez azonban még mindig nem elég a szűk keresztmetszetek felszámolásához.
Az Aurora Energy Research 2025‑ös jelentése szerint Európában 2024‑ben közel 9 milliárd eurót költöttek a torlódások kezelésére, miközben a szűk keresztmetszetek miatt 72 TWh, döntően megújuló forrásból származó energiát kellett lekapcsolni. Ez nagyjából Ausztria éves villamosenergia‑fogyasztásának felel meg.
Európa hálózata eredetileg a szénre, később a gázra épült, amelyek jellemzően központi erőművekből termelnek. A zöldenergia, például a szél- és napenergia ezzel szemben többnyire távoli térségekben termelődik, így Európának most hatékony módot kell találnia arra, hogyan juttassa el a megtermelt áramot az otthonokhoz és a vállalkozásokhoz.
Segíthetnek-e az alacsonyabb energiaárak a hálózat rendbetételében?
Ez azt jelenti, hogy több európai ország is több megújuló energiát termel, mint amennyit a hálózat fel tud venni, gyakran tehát fizetnek a szélturbinák leállításáért (korlátozás), és visszanyúlnak a szennyező fosszilis tüzelőanyagokhoz.
Az Egyesült Királyság egy kísérlettel próbálja kezelni a problémát: szeles napokon kedvezményes vagy ingyenes áramot ad a háztartásoknak a turbinák leállítása helyett.
A lépésre az egyre erősebb bírálatok után került sor, miután az Egyesült Királyság tavaly elképesztő módon 1,47 milliárd fontot (nagyjából 1,67 milliárd eurót) költött turbinák leállítására és gázüzemű erőművek bekapcsolására.
Greg Jackson, az Octopus Energy energiaszolgáltató vezérigazgatója szerint a kísérletnek állandóvá kell válnia, hogy a fogyasztók bátran beruházhassanak a villamosításba.
„Az állandó szabályok azt jelentenék, hogy nyugodtan vásárolhatna valaki elektromos autót, hőszivattyút vagy akkumulátort, hogy akkor használja az áramot, amikor olcsó” – mondja Jackson. – „Ez a fogyasztói keresletet sokkal nagyobb mértékben alakítaná át, mint bármelyik mostani kísérlet.”