ENSZ-klímafőnök Stiell: a napenergia ellátása nem függ sérülékeny hajózási szorosoktól
„A fosszilis energiahordozóktól való függés lerombolja a nemzetbiztonságot és a szuverenitást, helyükbe pedig alávetettséget és egyre növekvő költségeket hoz” – figyelmeztet Simon Stiell, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) végrehajtó titkára, miközben ma (március 16-án) megkezdődik Brüsszelben a Green Growth Summit (forrás: angol).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az áram- és gázárak a február 28-án kezdődött Irán elleni háború óta száguldanak felfelé, rámutatva, mennyire kiszolgáltatottak azok az országok, amelyek továbbra is a Közel-Keletről importált energiahordozókra támaszkodnak. Az árak nagyfokú ingadozása nagyrészt annak tudható be, hogy Irán kereskedelmi hajókat támad a Hormuzi-szorosban, abban a 38 kilométeres átjáróban, amelyen a világ olajszállításának mintegy egyötöde halad át.
Annak ellenére, hogy tavaly először a megújuló energiaforrások felülmúlták a fossziliseket, Stiell szerint Európa még mindig szinte minden más nagy gazdaságnál jobban rá van szorulva a fosszilisenergia-importra.
Egyes országok, például Spanyolország, a zöldenergiába való beruházásaiknak köszönhetően jobban viselik a hatásokat. Spanyolország 2019 óta megduplázta szél- és napenergia-kapacitását, így az áramárakat jóval kevésbé befolyásolja a gáz árának állandó hullámzása.
„A megújulók fordítanak a helyzeten – folytatja Stiell. – Lehetővé teszik, hogy az országok védettebbé váljanak a globális zűrzavarral szemben... A napfény nem függ a keskeny és sebezhető hajózási szorosoktól. A szél pedig akkor is fúj, ha nem kísérik hatalmas, adófizetők pénzéből fenntartott hadiflották.”
A mai csúcstalálkozó európai klíma- és környezetvédelmi minisztereket, vállalatokat, befektetőket és más érintetteket hoz össze az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében. Az uniós energiaügyi miniszterek szintén ma később ülnek össze Brüsszelben.
„Olcsóbb, biztonságosabb, gyorsabb” a fosszilis energiánál
Hasonló, a megújulók felpörgetését sürgető felhívások hangzottak el Oroszország Ukrajna elleni inváziója után is, amikor 2022-ben elszálltak az energiaárak. Számos európai ország azonban inkább új fosszilisenergia-forrásokat igyekezett biztosítani, szénerőműveket nyitott újra, és hosszú távú LNG-megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal és az öböl menti államokkal, évekre bebetonozva a fosszilisfüggőséget.
Akkoriban a bírálók arra figyelmeztettek, hogy Európa rossz következtetést von le. Most, három éven belül a második energiaválság idején sokan attól tartanak, hogy ugyanazokat a hibákat ismétlik meg.
„A fosszilisenergia-válságra adott egyes válaszok – ami felfoghatatlan – éppen a probléma okának erősítését és a megújuló energiára való átállás lassítását szorgalmazzák, pedig az utóbbi egyértelműen olcsóbb, biztonságosabb és gyorsabban piacra vihető. Ez teljes önámítás” – mondja Stiell.
A nagy fosszilisvállalatokat máris azzal vádolják, hogy hasznot húznak a konfliktusból, miközben az olaj ára hordónként 100 dollárra (mintegy 86,53 euróra) ugrott. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja előtt a Brent, az olaj világpiaci referenciafajtája 60–70 dollár (52–60 euró) közötti sávban mozgott hordónként.
Március 11-én több tucat ország – köztük Európa nagy része – megállapodott 400 millió hordónyi olaj felszabadításáról a vészhelyzeti tartalékokból, hogy enyhítse a kínálati szűkösséget és a rekordmagas árakat. A példátlan mennyiség azonban is csak nagyjából négy napnyi globális ellátásnak felel meg.
A múlt héten közzétett jelentésében a független tanácsadó testületként működő Climate Change Committee (forrás: angol) (CCC) a zöld átállás gazdasági előnyeit hangsúlyozta. Számításaik szerint az Egyesült Királyság 2050-re kitűzött nettó zéró céljának elérése kevesebbe kerülne, mint egyetlen jövőbeli fosszilisenergia-ársokk.
Amit a legtöbb választó akar: ezt nyújtja a klímapolitika
Az árstabilitás háborús időkben csak egy a megújulókba való befektetés előnyei közül. A bolygót felmelegítő fosszilis energiahordozókról való átállás lassítaná a szélsőséges időjárási jelenségek erősödését, és javítaná a lakosság egészségi állapotát.
„Sokat beszélnek mostanában a populizmusról, de a valóság az, hogy amit a választók többsége követel, azt a klímaintézkedések nagy léptékben képesek leszállítani” – érvel Stiell.
„A megújuló energia és az ellenálló képesség alacsonyan tartja a számlákat, és sokkal több munkahelyet teremt. A fosszilis eredetű szennyezés megszüntetése megtisztítja a levegőt, javítja az egészséget és az életminőséget.”
Csak a tavalyi nyár időjárási szélsőségei legalább 43 milliárd euró gazdasági kárt okoztak Európában.
Eközben az EU 2040-es kibocsátáscsökkentési céljának teljesítése a becslések szerint 2 százalékkal növelné a gazdaságot – jóllehet a szakértők szerint a szén-dioxid-kreditekkel kapcsolatos „kiskapuk” gyengítik az unió klímapolitikai vezető szerepét.
„A fosszilisenergia-importnak való szelíd belenyugvás örök válságról válságra sodorja majd Európát, a számlát pedig szó szerint a háztartások és az ipar fizeti meg” – mondja Stiell.