Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Drágulnak a napelemek? Most lehet a legjobb idő a beruházásra

Manila, Fülöp-szigetek: napelemszerelők új tetőre szerelt napelemes rendszert telepítenek egy házra 2026. május 1-jén.
Napelem-szerelők új tetőre szerelt rendszert telepítenek egy manilai otthonra 2026. május 1-jén, a Fülöp-szigeteken. Szerzői jogok  Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Liam Gilliver
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Nőhetnek a napelemek árai a geopolitikai bizonytalanság, az ellátási zavarok és Kína új adóreformja miatt – de tényleg ilyen súlyos a helyzet?

Korábban az „ökoelit” kiváltsága volt, megfizethetetlen beruházásnak számított a napenergia, mára azonban a világ egyik legolcsóbb áramforrásává vált. De vajon nem fordul-e meg hamarosan a helyzet?

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A napenergia hasznosítására szolgáló fotovoltaikus (PV) panelek, amelyek egyedi napelemekből állnak, és a napfényt villamos energiává alakítják, az elmúlt évtizedben elképesztő, 90 százalékos árcsökkenést produkáltak. Az Our World in Data adatai szerint a költségek nagyjából 20 százalékkal estek vissza valahányszor a globális beépített kapacitás megduplázódott.

Ezzel párhuzamosan a háztartások számára a csúcsidőszakokban termelt áram tárolását lehetővé tevő napelemes akkumulátorok ára is 90 százalékkal csökkent 2010 óta az akkumulátorkémia és a gyártás fejlődésének köszönhetően.

Az EU ma már a napenergiát Európa tiszta átállásának „fénylő csillagaként” emlegeti, amely 2024-ben az áramfogyasztás csaknem egynegyedét (23,4 százalékát) fedezte. Tavaly júniusban a nap volt az EU-ban termelt villamos energia fő forrása.

Az Irán elleni háború közepette a napenergia segít tompítani a háztartásokra nehezedő, ingadozó fosszilisenergia-sokkokat. Egy friss elemzés szerint a napfény energiájának hasznosítása márciusban naponta több mint 100 millió euró megtakarítást hozott Európának azáltal, hogy csökkentette a gázimportot.

Ha az árak továbbra is magasak maradnak Iránnak a Hormuzi-szoros feletti szorítása miatt, a szakértők szerint az éves megtakarítás 67,5 milliárd euróra hízhat az év végéig.

A Közel-Keleten zajló konfliktus a háztartások villamosításába vetett érdeklődést is felerősítette: számos európai energiacég jelentett az utóbbi időben ugrásszerű növekedést a napelemekre és napelemes akkumulátorokra vonatkozó érdeklődések számában.

A napelemek iránti kereslet szárnyalása közepette azonban a külföldi adópolitika, az ezüst ára és más tényezők hamarosan árrobbanást idézhetnek elő.

Honnan szerzi Európa a napelemeit?

Bár az EU szerint a napenergia „jelentős szerepet játszik a tisztább, megfizethetőbb és biztonságosabb” energiaellátásra való átállásban, a blokk továbbra is nagymértékben függ a napelemeket gyártó, unión kívüli országoktól.

2024-ben az EU 14,6 milliárd euró értékben importált zöldenergia-termékeket, ebből 11,1 milliárd eurót tettek ki a napelemek. Ezen panelek messze legnagyobb beszállítója Kína volt, amely az összes import 98 százalékát adta.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA (forrás: angol)) adatai szerint Kína több mint 50 milliárd dollárt (43 milliárd eurót) fektetett új PV-gyártókapacitásokba – tízszer annyit, mint Európa –, és 2011 óta több mint 300 ezer munkahelyet hozott létre a napelem-értékláncban. Ma a kínai részesedés a napelemek gyártási folyamatának minden szakaszában világszinten meghaladja a 80 százalékot.

„A kínai gyártók olyan méretre és költségszintre jutottak, amelyet Kínán kívül nem lehet utolérni” – mondja Jannik Schall, az 1KOMMA5° nevű cleantech startup munkatársa az Euronews Earthnek.

„Más országokban, még Európában is működnek gyárak, de ezek többnyire csak a napelemek végső összeszerelésére koncentrálnak, és költségoldalon nem tudnak versenyezni Kínával.”

A napelemek piacán élvezett kínai monopólium ugyanakkor nem egyértelmű siker a számára, a kiélezett verseny ugyanis arra kényszeríti a vállalatokat, hogy önköltség alatti árakon értékesítsenek. Az IEA tavalyi jelentése szerint a Kínában működő napelemgyártók 2024 eleje óta kumuláltan mintegy 5 milliárd dollár (4,3 milliárd euró) nettó veszteséget halmoztak fel.

Ez arra késztette Kína pénzügyminisztériumát és adóhatóságát, hogy jelentős reformot hirdessenek meg a korábban nagylelkű, eredetileg az exportot támogató megújulóenergia-támogatások rendszerében.

2026. április 1-jétől megszűnt a napenergia-termékekre vonatkozó, 9 százalékos áfa-export-visszatérítés, míg az akkumulátor-termékekre érvényes 9 százalékos áfa-export-visszatérítés 6 százalékra csökkent. Az akkumulátorokra vonatkozó áfa-visszatérítést 2027. január 1-jétől teljesen eltörlik.

Kína napelemexportját bemutató grafikon.
Kína napelemexportját bemutató grafikon. Ember

Közvetlenül az adóreform életbe lépése előtt az egekbe szöktek a kínai napenergiaexportok, mivel az országok igyekeztek még a drágulás előtt felvásárolni a termékeket.

Az Ember (forrás: angol) nevű energetikai agytröszt kimutatta, hogy 2026 márciusában több európai ország, köztük Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Románia is történelmi rekordot döntött a Kínából származó napelemimport tekintetében.

Megdrágítja-e Kína áfareformja a napenergiát?

„Önmagában a kínai áfa-export-visszatérítés megszüntetése is körülbelül 10 százalékkal fogja megemelni a napelemmodulok árát” – mondja Schall az Euronews Earthnek. A „modul” az iparágban egyetlen PV-egységet jelent.

A brit The i napilap arról számolt be, hogy egy országos napelemszerelő vállalat kénytelen volt átlagosan 800 fonttal (918 euróval) megemelni egy szokásos tetőre szerelt rendszer árát.

Vajon általános áremelkedésre kell számítani a teljes piacon? A helyzet nem ennyire egyszerű.

Szakértők szerint a piac nem reagál ilyen gyorsan, így a napelemek drágulása nem azonnal fogja éreztetni a hatását.

Az elemzők nem számítanak arra sem, hogy az áremelkedés visszafogná a napenergia iránti keresletet, tekintve annak továbbra is versenyképes árait. A mostani fejlemények ugyanakkor azt mutatják, hogy még a megújuló energiaforrások sincsenek teljesen védve a geopolitika bonyolultságától – ez az érv gyakran felmerül, amikor a fosszilis energiahordozók ársokkjairól esik szó.

A napenergia-piaccal kapcsolatos piaci elemzéseket, ár-előrejelzéseket és ellátási lánc-analíziseket készítő, tajpeji székhelyű InfoLink Consulting szerint bár a földre telepített projektek (amelyeket gyakran nagyméretű naperőműparkokban alkalmaznak) ára enyhén emelkedett az elmúlt hetekben, a magas megrendelésállomány lefékezte az átlagárak növekedését.

Eközben a kis léptékű, úgynevezett „elosztott” napelemes rendszerek – például a tetőkre vagy gépkocsibeállók fölé szerelt panelek – ára továbbra is kismértékben csökken, közölte az InfoLink (forrás: angol) a héten, május 13-án.

Hogyan lett az ezüst a napenergia Achilles-sarka?

Ahhoz, hogy megértsük, miért ingadoznak a napenergia költségei, érdemes áttekinteni, hogyan épülnek fel a PV-panelek.

A napelemek túlnyomórészt üvegből, műanyag polimerből és alumíniumból készülnek. Az ezüst – amely a leghatékonyabb fémes vezetője az elektromosságnak és a hőnek – szintén kulcsfontosságú anyag a PV-panelekben.

Bár tömegarányban a teljes napelem kevesebb mint 5 százalékát teszi ki, az ezüstpaszta a német Heraeus technológiai vállalat elemzői szerint akár a napelemcellák teljes költségének 30 százalékát is adhatja.

A Silver Institute (forrás: angol) adatai szerint 2023-ban csak a napelemek gyártásához mintegy 4000 tonna ezüstöt használtak fel, ami a globális ezüstfelhasználás 14 százalékának felel meg. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez az arány 2030-ra várhatóan 20 százalékra emelkedik, ami a 2014-es szint négyszeresét jelenti.

A kínai gyártók ezért fokozzák erőfeszítéseiket a probléma kezelésére, és igyekeznek az ezüstöt olcsóbb fémekkel, például rézzel kiváltani. Szakértők szerint az ezüstről rézalapú metallizációra való átállás évente nagyjából 15 milliárd dollár (12,8 milliárd euró) megtakarítást jelenthetne a napenergia-ipar számára világszerte.

Azonban a réz ára is emelkedett az utóbbi években, még ha lassabb ütemben is, mint az ezüsté.

„A geopolitikai bizonytalanság, a kínálati szűk keresztmetszetek és a mesterségesintelligencia-adatközpontok növekvő kereslete miatt a réz, az alumínium és a lítium ára 2025 negyedik negyedéve óta jelentősen emelkedett” – magyarázza Schall.

„Az ezüst ára 2026 elején néhány hét alatt több mint 150 százalékkal nőtt, így az ezüst vált a napelemek legnagyobb költségtényezőjévé. Ezeknek az alapanyagár-emelkedéseknek időre van szükségük, hogy végiggyűrűzzenek az értékláncon, és várhatóan csak idén nyáron érnek el a végfelhasználókhoz.”

Az 1KOMMA5° számításai szerint a magasabb alapanyagköltségek, valamint a kínai áfa-visszatérítés megszüntetése együtt 15–20 százalékos áremelkedést okozhatnak az egyes komponensek esetében.

Schall hozzátette: bár a lakossági ügyfeleket „középtávon” érinti majd mindez, akik most szeretnének napelemes rendszert telepíteni, még mindig „kedvezőbb árakon” juthatnak hozzá.

Az Euronews Earth két európai energetikai vállalatot is megkeresett, hogy megtudja, tervezik-e áraik emelését a kínai adóreform és az ezüst drágulása miatt. Mindkét cég elzárkózott a kommentártól.

A bizonytalanságok ellenére a szakértők arra emlékeztetnek, hogy a napelemek ára még így is mintegy 50 százalékkal alacsonyabb, mint 2023-ban volt, így a napenergia továbbra is a világ egyik legolcsóbb áramforrása.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Ellentmondásos jelzés: Németország visszavonja a zöld fűtési törvényt a hőszivattyúk térnyerésekor

„Nem az antibiotikum a probléma”: felháborodott állatvédők a brazil hústillalom miatt

Díjnyertes találmányával küzd a mikroműanyag-válság ellen a 18 éves lány