Megújuló energiába 2022-ben beruházó országok jobban bírják a jelenlegi üzemanyag-válságot, szakértők szerint.
Az iráni háború rámutat a világ sérülékeny fosszilisenergia-útvonalaktól való függésére, és sürgetőbbé teszi a felhívásokat a megújuló energiára való átállás felgyorsítására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A harcok gyakorlatilag leállították az olajexportot a Hormuzi-szoroson keresztül, ezen az alig néhány kilométer széles vízi útvonalon, amelyen a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz- (LNG-) szállítmányainak mintegy ötöde halad át. A fennakadások megrázták az energiapiacokat, felhajtva az árakat és feszültséget keltve az importtól függő gazdaságokban.
A legnagyobb csapást Ázsia szenvedte el, ahová az olaj nagy része tartott, de a zavarok Európát is terhelik, ahol a döntéshozók az energiafogyasztás visszafogásának módjait keresik, valamint Afrikát, amely a dráguló üzemanyagárakra és az infláció erősödésére készül.
Ellentétben a korábbi olajár-sokkokkal, ma sok helyen a megújuló energia már versenyképes a fosszilis tüzelőanyagokkal. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség szerint 2024-ben a világon indított új megújulóenergia-projektek több mint 90 százaléka olcsóbb volt, mint a fosszilis alternatívák.
Az olajat az áramtermelésen túl számos iparágban használják, például a műtrágya- és műanyaggyártásban. Így a legtöbb ország érzi a hatását, miközben azok az államok, ahol magasabb a megújuló energia részaránya, védettebbek, hiszen a megújulók belföldi erőforrásokra, például napra és szélre, nem pedig importált tüzelőanyagokra támaszkodnak.
„Ezek a válságok rendszeresen előfordulnak” – mondja James Bowen, az ausztrál székhelyű ReMap Research tanácsadó cég szakértője. „Nem hibáról, hanem a fosszilis tüzelőanyagokra épülő energiarendszer sajátosságáról van szó.”
Kína és India megújuló védőpajzsot épít, de Kínáé jóval nagyobb
A világ két legnépesebb országa, Kína és India ugyanazzal a kihívással néz szembe: elegendő áramot kell termelniük, hogy több mint egymilliárd ember gazdasági növekedését kiszolgálják. Mindkét ország bővítette a megújuló energia kapacitásait, de Kína ezt jóval nagyobb léptékben tette, még ha továbbra is nagymértékben támaszkodik is szénerőművekre.
Ma Kína vezeti a világot a megújuló energia terén. Az International Energy Agency szerint Kínában nagyjából minden tizedik autó elektromos. Az ország továbbra is a világ legnagyobb nyersolaj-importőre és az iráni olaj legfőbb vásárlója, ám gazdasága egyes szegmenseinek villamosítása megújuló árammal csökkentette importfüggőségét.
E fordulat nélkül Kína „jóval sérülékenyebb lenne a kínálati és ár-sokkokkal szemben” – mondja Lauri Myllyvirta, a Centre for Research on Energy and Clean Air elemzője. Kína ráadásul számíthat azokra a tartalékokra, amelyeket alacsony árak idején halmozott fel, és a gyárakban át tud állni a szén és az olaj közötti üzemanyag-váltásra – teszi hozzá.
India szintén növelte a tiszta energia – főként a napenergia – használatát, de lassabban, és kevesebb állami támogatást nyújtott a megújuló energia berendezéseinek hazai gyártásához és a naperőművek hálózatra kapcsolásához.
Miután 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát, India az energiabiztonságot helyezte előtérbe: kedvezményes orosz olajat vásárolt és fokozta a szénkitermelést. Emellett felfuttatta a nap- és szélenergia-termelést is, ami segített tompítani az ellátási zavarokat, de teljesen nem tudta kivédeni őket – mondja Duttatreya Das, az Ember nevű agytröszt szakértője.
„Nem lehet mindenki Kína” – fogalmaz Das.
India jelenleg főzőgáz-hiánnyal küzd. Ez felpörgette az indukciós főzőlapok iránti keresletet, és attól tartanak, hogy éttermek kényszerülhetnek bezárásra. A műtrágya- és a kerámiagyártó ágazat szintén megszenvedheti a helyzetet.
Gazdag országok újra a fosszilis energiahordozókhoz nyúlnak
Az energiaár-sokk nem ismeretlen a gazdag európai és kelet-ázsiai országok számára.
2022-ben néhány európai kormány igyekezett csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Sokuk azonban hamarosan inkább új fosszilis beszállítók felkutatására összpontosított – mondja Pauline Heinrichs, a londoni King’s College klíma- és energiapolitikával foglalkozó kutatója.
Németország villámgyorsan LNG-terminálokat épített, hogy az orosz gázt nagyrészt amerikai üzemanyaggal váltsa ki, miközben – Heinrichs szerint – lelassult az energiaátmenet, beleértve a fogyasztáscsökkentésre irányuló erőfeszítéseket is.
Európa fosszilis energiahordozókra fordított többletkiadásai az orosz–ukrán háború kezdete óta egy 2023-as tanulmány szerint megközelítik annak a beruházásnak a 40 százalékát, amelyre a kontinens villamosenergia-rendszerének tiszta energiára való átállításához lenne szükség.
„Európában rossz következtetést vontunk le” – mondja Heinrichs.
Az importfüggő Japánban a korábbi sokkokra adott politikai válaszok inkább a fosszilis tüzelőanyagok importjának diverzifikálására, semmint a belföldi megújuló energiaforrásokba való beruházásra összpontosítottak – mondja Ayumi Fukakusa, a Friends of the Earth Japan szervezet munkatársa.
A nap- és szélenergia Japán energiatermelésének mindössze 11 százalékát adja, ami nagyjából megegyezik India arányával, de elmarad Kína 18 százalékától – derül ki az Ember adataiból. Japán energiafelhasználása ugyanakkor jóval alacsonyabb mindkét országnál.
Az iráni háború került a napirend élére a japán miniszterelnök, Sanae Takaichi' e heti találkozóján az Egyesült Államok Donald Trump elnökével. Trump, aki régóta sürgeti Japánt, hogy vásároljon több amerikai LNG-t, nemrég arra kérte Japánhoz hasonló szövetségeseit, hogy „vállaljanak nagyobb szerepet” a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolásában.
Dél-Korea elnöke, Lee Jae-myung úgy fogalmazott, a válság „jó alkalom” lehet arra, hogy az ország gyorsabban térjen át a megújuló energiára.
A leginkább kitettek a szegény országok
Ázsia és Afrika szegényebb országai a gazdag európai és ázsiai államokkal, valamint India és Kína méretű nagyvásárlókkal versenyeznek a korlátozott gázkínálatért, ami felfelé hajtja az árakat.
Az importtól függő gazdaságok – például a nyugat-afrikai Benin és Zambia, illetve az ázsiai Banglades és Thaiföld – szenvedhetik el a legnagyobb sokkokat. A drága üzemanyag megdrágítja a szállítást és az élelmiszert, miközben sok ország devizatartaléka korlátozott, így tartósan magas árak mellett egyre nehezebben tudják finanszírozni az importot.
Afrika különösen kitett lehet, mivel sok ország a közlekedés és az ellátási láncok működtetéséhez is importált olajra támaszkodik.
Stratégiailag logikus lépés lenne az afrikai országok számára, ha hosszú távú energiabiztonságukat tisztább energiaforrásokba való beruházással építenék ki – mondja Kennedy Mbeva, a Cambridge-i Egyetem Existenciális Kockázatok Tanulmányozásának Központja kutatója.
Nem mindenki választja azonban a megújulókat: Dél-Afrika LNG-importterminál és új gázerőművek építését fontolgatja.
Mások, például Etiópia, ahol 2024-ben betiltották a benzinnel és dízellel működő autókat a elektromos járművek terjedésének ösztönzésére, még inkább a megújuló energiára tesznek.
A valódi kihívás nemcsak az, hogy túléljék a következő sokkot, hanem hogy az ne „térítse le az ország fejlődési pályáját” – mondja Hanan Hassen, az etióp kormányhoz köthető agytröszt, az Institute of Foreign Affairs elemzője.
A megújulók néhol védőpajzsként szolgálnak
A megújuló energia fokozott használata segített egyes ázsiai országokat megóvni az energiapiaci sokktól.
Pakisztán napenergia-boomja 2020 óta több mint 12 milliárd dollár (10,3 milliárd euró) értékű fosszilisenergia-importot váltott ki, és a Renewables First és a Centre for Research on Energy and Clean Air agytrösztök becslése szerint 2026-ban további 6,3 milliárd dollár (5,45 milliárd euró) megtakarítást hozhat a jelenlegi árak mellett.
Vietnam jelenlegi naperőművi termelése a Zero Carbon Analytics kutatócsoport számításai alapján a jelenlegi magas árak mellett a következő évben százmillió eurós nagyságrendű megtakarítást jelenthet a potenciális szén- és gázimporton.
Más országok a szűkös készleteket próbálják minél jobban beosztani.
Banglades bezáratta az egyetemeket, hogy áramot takarítson meg. Az országnak korlátozott tárolókapacitása van az ellátási sokkok kivédésére, ezért a kormány azután kezdte el adagolni az üzemanyagot, hogy a töltőállomásokon pánikszerű vásárlás indult meg – mondja Khondaker Golam Moazzem, a dakkai Centre for Policy Dialogue közgazdásza.
Jelenleg a kormányok legfeljebb a hiányok kezelésére és az árak kordában tartására törekedhetnek. Thaiföld felfüggesztette a kőolajexportot, növelte gázkitermelését, és megkezdte tartalékai felhasználását.
Ha a konfliktus áprilisba átnyúlik, Thaiföld véges készletei és a támogatásokra rendelkezésre álló szűkös költségvetés miatt az árak meredeken emelkedni fognak – figyelmeztet Areeporn Asawinpongphan, a Thailand Development Research Institute kutatója.