Német energiafüggőség: 2024-ben a felhasznált energia 67%-a import, EU-átlag 57%; szakértők szerint Németország termelhetne hazai gázt
Németországban egyre nagyobb a félelem az elszálló gáz- és áramárak miatt. A világ cseppfolyósított földgázának (LNG) mintegy 20 százalékát a Hormuzi-szoroson keresztül szállítják az ENSZ kereskedelmi szervezete, az UNCTAD szerint. A szorosban azonban az iráni háború kezdete óta gyakorlatilag leállt a forgalom.
Németország energiaellátása nagymértékben függ az importtól. A szükséges energia mintegy kétharmadát (67 százalékát) be kell hozni az országba a szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint, miközben az uniós átlag 57 százalék.
Mégis lehet kiút a függőségből: „Németország földgázszükségletének nagyjából egynegyedét saját forrásból is fedezhetné” – magyarázza Hans-Joachim Kümpel geofizikus. 2007 és 2016 között ő vezette a Szövetségi Földtani és Nyersanyagügyi Hivatalt.
Évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt termelhetne ki Németország az úgynevezett frackinggel – és ezt évtizedeken át –, magyarázza a geofizikus. Különösen Alsó-Szászországban és Észak-Rajna–Vesztfáliában találhatók nagy földgázkészletek, amelyek ezzel a módszerrel lennének hozzáférhetők.
A szövetségi kormány új gázkitermelés lehetőségét vizsgálja
Németországban a fracking (hydraulic fracturing), vagyis a földgáz kitermelése tömör kőzetekből, politikailag és társadalmilag is erősen vitatott. A bírálók a környezet és a talajvíz károsodására figyelmeztetnek. Attól tartanak, hogy a fúrások során szennyező anyagok juthatnak a talajvízbe.
Kümpel túlzónak tartja ezeket az aggodalmakat. „A talaj- és ivóvízre leselkedő kockázatokat Németországban súlyosan eltúlozzák” – mondja. Hozzáteszi: az elmúlt években a technológia sokat fejlődött, biztonságosabbá és környezetkímélőbbé vált.
A geofizikus értékelése szerint a hazai kitermelés még a klímamérleg szempontjából is előnyös lehet. A cseppfolyósított földgázt először erősen le kell hűteni, majd nagy távolságokra elszállítani, végül újra gáz halmazállapotúvá alakítani – mindez rendkívül energiaigényes folyamat.
„Ha 20 milliárd köbméter földgázt itthon termelnénk ki, akkor a tengerentúlon nem 20, hanem 25 milliárd köbmétert kellene kitermelni, mert 5 milliárd köbméter az energiaveszteségek miatt útközben elvész.” Egyszerű számítások szerint így évente nagyjából tízmillió tonna CO₂-kibocsátás lenne elkerülhető, mondja Kümpel.
Ehhez jön még egy tényező: a metánszivárgás. Ennek ellenőrzése Németországban várhatóan jóval szigorúbb lenne, mint sok kitermelő országban. Kümpel szerint ez további mintegy nyolcmillió tonna CO₂-kibocsátás megtakarítását tenné lehetővé.
Időközben a CDU-ban erősödnek a törekvések a német földgázkitermelés felpörgetésére: „A szövetségi kormány nem akarja tovább akadályozni a gázkitermelést” – mondta Katherina Reiche (CDU) szövetségi gazdasági miniszter a Funke médiacsoport lapjainak. Különösen geopolitikailag feszült időkben kell erről beszélni, hangsúlyozta a miniszter, és „nagyon érzékenyen kell egyensúlyt találni a környezetvédelmi szempontok és a nyersanyagellátás között”.
A koalíciós partner viszont vitatja ezt az irányt. „Az Irán elleni támadás és a fosszilis világpiacok reakciói világosan mutatják: a lehető leggyorsabban le kell állnunk a fosszilis energiaforrásokkal – át kell állnunk a megújulókra” – mondta az SPD energiaügyi szóvivője, Nina Scheer az Euronews kérdésére.
A Zöldek is egyértelműen elutasítják a frackinget: „Aki a frackingre tesz, hogy csökkentse gázfüggőségünket, az úgy viselkedik, mintha fürdőruhát venne fel, amikor a csónakja léket kapott” – fogalmazott az Euronewsnak a Zöldek energiaügyi szóvivője, Michael Kellner. Szerinte inkább a gázfogyasztást kellene csökkenteni „azzal, hogy szigeteljük az épületek falait, megkönnyítjük az átállást hőszivattyúkra, és lehetővé tesszük az ipar számára a tiszta termelésbe való beruházást”.
Az új hazai gázerőművekből származó áram ráadásul a vártnál drágább lehet egy friss tanulmány szerint, amelyet az Ökológiai-Szociális Piacgazdaság Fóruma (FÖS) készített a zöldáram-szolgáltató Green Planet Energy megbízásából. A kutatók 23–28 cent/kWh közötti áramárra jutottak. A számításba beleszámolták az erőművek építési, üzemeltetési és későbbi bontási költségeit is. A tanulmány szerint az új szélerőművekből és naperőművekből származó áram ennél jóval olcsóbb, kevesebb mint 10 cent/kWh.
Az úgynevezett fracking 2017 óta tiltott Németországban
2025-ben Németország 106 terawattóra földgázt importált LNG-terminálokon keresztül – ez a teljes német gázimport mintegy 10,3 százaléka. Ennek túlnyomó része, 96 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, többnyire frackinggel kitermelt gáz formájában.
A mind feszültebbé váló transzatlanti viszony idején egyes szakértők ezt ellátásbiztonsági kockázatnak tartják. Ahhoz azonban, hogy Németország saját maga termelhessen ki gázt, előbb enyhíteni kellene a jelenlegi tilalmat.
2017-ben az akkori fekete-vörös nagykoalíciós szövetségi kormány Angela Merkel (CDU) kancellársága idején gyakorlatilag betiltotta a nem konvencionális földgázkitermelést, azaz a frackinget. Fracking során a palagázt víz és vegyi anyagok keverékével, nagy nyomáson préselik ki a tömör kőzetből.
Összehasonlításképpen: a hagyományos földgázkitermelés szigorú előírások mellett továbbra is engedélyezett. Ilyenkor olyan gázmezőket termelnek ki, ahol a gáz porózus kőzetekben található, és ezért könnyebben a felszínre tud áramlani.
Európa számos országában szintén tiltott vagy erősen korlátozott a fracking. Franciaországban és Ausztriában például nem használható földgázkitermelésre. Lengyelországban és Romániában viszont – szigorú feltételek mellett – engedélyezett.
A német lakosság körében megoszlanak a vélemények a frackingről. A közvélemény-kutató Appinio 2023-ban, a Wirtschaftswoche megbízásából készült reprezentatív felmérése szerint:
a németek 48 százaléka szükségesnek tartja a frackinget az energiaválság kezeléséhez, 38 százalék viszont nélkülözhetőnek látja a technológiát. 14 százalék bizonytalan.