Trump a davosi Világgazdasági Fórumot használta fel, hogy még erősebben támadja a megújuló energiát. De vajon volt bármi igaz abból, amit mondott?
Donald Trump Kínát is belekeverte a szélenergia elleni kemény támadásaiba, a szélturbinákat vásárló országokat pedig „hülyének” nevezte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Világgazdasági Fórumon (WEF) Davosban tegnap (január 21-én) az Egyesült Államok elnöke több kétséges állítást fogalmazott meg Grönlandról, a NATO-ról és a megújuló energiáról.
Trump következetesen bírálja a zöldenergia-törekvéseket, a szelet és a napot „az évszázad átverésének” nevezve, miközben az USA a világ legnagyobb fosszilisenergia-termelője marad. Tavaly az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva felfüggesztette valamennyi amerikai tengeri szélerőmű-projekt bérleti szerződéseit, és jelenleg jogi vitában áll a dán Ørsted energiavállalattal.
Mit mondott Trump a szélenergiáról Davosban
Az esemény harmadik napján a WEF-en felszólalva Trump azt állította, hogy a világ szélturbináinak „szinte mindegyikét” Kína gyártja, amelyeket továbbra is „szélmalmoknak” nevez.
„Ennek ellenére nem találtam szélfarmokat Kínában”, mondta a több mint egyórás beszédében. „Gondoltak már erre? Jó így nézni a dolgokat. Kína nagyon okos. Ők készítik [szélturbinákat].”
Trump szerint Kína „vagyonokért” adja el a szélturbinákat más országoknak. „Eladják azoknak a hülyéknek, akik megveszik, ők maguk viszont nem használják”, tette hozzá.
Kína reagál Trump szélenergiáról tett állításaira
Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője gyorsan visszautasította az állításokat. A mai (január 22-i) sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Kína erőfeszítései az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a megújuló energia fejlesztésének és alkalmazásának világszintű előmozdításában mindenki számára nyilvánvalóak.”
„Felelős fejlődő országként Kína kész együttműködni minden féllel, hogy tovább ösztönözze a globális zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállást.”
Figyelmen kívül hagyja Kína a zöld energiát?
Az energetikai elemzőközpont Ember szerint Kína 2024-es szélenergia-termelése a globális termelés 40 százalékát tette ki, a fosszilis energiatermelés növekedése ellenére.
2025-ben Kína új mérföldkövet ért el az energiaátmenetben: a szél- és napenergia együtt több mint egynegyedét (26 százalék) adta az ország áramtermelésének áprilisban. Ez meghaladta az egy hónappal korábban, 2025 márciusában beállított 23,7 százalékos csúcsot.
Ugyanakkor 2025 első négy hónapjában a fosszilis alapú áramtermelés éves összevetésben 3,6 százalékkal csökkent. Az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) elemzése szerint Kína jelenleg a relatív szétválás szakaszában van, amikor a kibocsátások a GDP-nél lassabban nőnek.
2015 és 2023 között a fogyasztásalapú kibocsátásai 24 százalékkal emelkedtek, miközben a GDP-je ugyanebben az időszakban több mint 50 százalékkal nőtt.
„Egyre több jel utal arra, hogy az áramtermelésből és a közlekedésből származó kibocsátások már tetőztek”, áll a jelentésben.
Kína szétválása egybeesik azzal, hogy az ország vezeti a megújulók fejlesztésének versenyét: már épül 180 GW-nyi naperőművi és 159 GW-nyi szélerőművi kapacitás. Ez csaknem kétszerese a világ többi részén folyamatban lévő kapacitásnak, és elegendő lenne egész Dél-Korea ellátására, az Global Energy Monitor adatai szerint.
A világ legnagyobb szélerőműparkja
Noha Trump nem látott szélturbinákat Kínában, az országban található a világ legnagyobb szélerőműparkja, amely az űrből is látható.
A Kanszu nyugati részének kiterjedt sivatagi térségében található Kanszu-szélerőműpark építése 2009-ben kezdődött, az első ütemet már egy évvel később befejezték. Már több mint 7 000 turbina üzemel benne.
Befejezését követően tervezett beépített kapacitása 20 GW lesz, ami körülbelül 15 millió otthon ellátására elegendő.