Diplomáciai nagyüzem volt a hétvégén Budapesten, legalábbis ezt igyekezett mutatni a magyar kormányfő, aki, mint fogalmazott, "Magyarország barátait" hívta meg az ünnepre. Keleti diktátor, bukott kormányfők sora, vádlott ex-kancellár, szeparatista uszító: íme Magyarország barátainak tablója.
HIRDETÉSNyugat-Európából nem érkezett hivatalban lévő politikus az államalapítás ünnepére és az azzal egyidőben kezdődött atlétikai vb-re időzített csúcstalálkozóra, jöttek azonban számosan keletről, élükön a török elnökkel és a katari emírrel. Nyomukban az orosz elnök népes közép-ázsiai szövetsége. Orbán Viktor gesztusa aligha félreérthető: augusztus 20-i meghívottai között nyugat-európai politikus csak egy szerepelt, a korrupcióba belebukott volt osztrák kancellár, aki ellen épp a közelmúltban emeltek vádat hazájában. Elemzők szerint teljesen egyértelmű, hogy ezt a magyar kormány Unión belüli elszigeteltsége magyarázza, illetve a tény, hogy gazdasági kapcsolatokat egy ideje Kelet felé épít. A meghívottak között a török elnök és a katari emír vitte a prímet. Íme egy rövid áttekintés, kik ők, és kik a többiek.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök
A török államfő iszlamista politikus, aki 2003 óta áll az ország élén, 2014-ig kormányfőként, azóta elnökként gyakorlatilag teljhatalmat gyakorol. Legutóbb idén májusban választották újra. A 2016 nyarán történt puccskísérletet megelőző két évben és főképp a puccs leverése után gyakorlatilag felszámolta a parlamentarizmust Törökországban, az ellenzéki értelmiség zöme és a hadsereg tiszti karának egy része, több tízezer ember, börtönbe került vagy külföldre menekült. A 2018 júliusában életbe lépett alkotmány értelmében jog szerint is teljhatalmú vezetője Törökországnak, egy személyben képviseli a végrehajtó hatalmat. Regionális politikáját a 15 milliós törökországi kurd kisebbség féken tartása, az önálló kurd állam létrejöttének mindenáron való megakadályozása vezérli. Az Európai Uniót - amelytől a csatlakozási tárgyalások folytatását követeli - a 2015-ben kezelhetetlenné vált migrációs válság idején, majd az ukrajnai háború miatt elhatározott NATO-bővítés ürügyén is megzsarolta. Ugyanakkor a katasztrofális gazdasági helyzet miatt az utóbbi hónapokban ismét nyitni próbál a Nyugat felé.
Tamím bin Hamad al-Száni sejk, katari emír
2013 nyarán lett Katar elsőszámú vezetője. Karrierje a hadseregben indult, épp húsz éve jelentették be, hogy bátyja helyett ő a trónörökös. Az ezredforduló után jelentős befektetéseket eszközölt a globális üzleti világban és a nemzetközi sportéletben is, hogy növelje Katar befolyását. A többi között megvásárolta a Paris Saint-Germain futballklubot 2005-ben, és elérte, hogy Katarban tartsanak több világbajnokságot: 2014-ben az úszók versenyeztek ott, 2022-ben a labdarúgó-vb, 2023 tavaszán a cselgáncs-világbajnokság házigazdája volt. Ő a katari olimpiai bizottság elnöke, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is tagja. Mint a helyi befektetési hatóság vezetője, több milliárd dollárt irányított az Egyesült Királyságba különféle befektetések formájában. Erőskezű és ambiciózus, ugyanakkor pragmatikus és megfontolt politikusnak tartják, aki okos és nyitott. Figyel arra, hogy Katar jó kapcsolatban legyen az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is. Ennek nem használt a fél évvel ezelőtti uniós botrány.
Sebastian Kurz volt osztrák kancellár
A korábbi konzervatív osztrák kormányfő és külügyminiszter az Ibiza-gate néven emlegetett belpolitikai botrány miatt volt kénytelen lemondani hivataláról 2021 októberében, miután vizsgálat indult ellene vesztegetés és hűtlen kezelés gyanújával. Akkor kijelentette, hogy teljes egészében visszavonul a politikától, aminek nemzetközi szinten is figyelemre méltó figurája volt különös tekintettel fiatal korára, ugyanis 27 évesen lett az osztrák diplomácia vezetője. Történelmet írt akkor is, amikor 31 évesen kancellárrá választották. Mindkét poszton ő volt az eddigi legfiatalabb politikus Ausztriában, hivatali idejében pedig a világon is. Pár napja hamis tanúvallomás tételével vádolta meg az ügyészség, amely szerint nem mondott igazat az Ibiza-gate ügyében vizsgálódó bizottság meghallgatásán. Kurz erélyesen képviselte szociális ügyekben radikális, a migrációs válság kezelésében elutasító politikáját európai szinten is.
Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök
A volt cseh kormányfő korábban bizonyítottan a csehszlovák kommunista titkosszolgálat besúgója és szinte biztosan a KGB ügynöke volt. A rendszerváltás után nem sokkal, az ezredforduló környékén már az ország leggazdagabb üzletembere volt. Egy korábbi kormányból 2017 tavaszán menesztették: pénzügyi szabálytalanságokkal indokolva mentette fel Bohuslav Sobotka kormányfő a pénzügyminiszteri és a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettesi hivatalából. Ezzel együtt fél évvel később Babiš, mindössze hatéves, elitellenes pártja nyerte a parlamenti választásokat, gyakorlatilag egyidőben azzal, hogy őt bíróság elé állították csalás vádjával. Kisebbségi kormánya alig egy hónapot élt meg, elbukott az első parlamenti bizalmi szavazáson. A következő választásokig, 2018 végéig ügyvezető kormányfő maradt. Idén tavasszal indult az elnökségért, de alulmaradt Petr Pavel nyugalmazott tábornokkal szemben.
Aleksandar Vučić szerb elnök
A szerb államfő jobboldali politikus, aki 2014-től 2017-ig hazája miniszterelnöke volt, azóta államfő. Populista, tekintélyelvű politikát folytat, az orosz elnök legfőbb balkáni szövetségese. Feltételezett alvilági kapcsolatairól legutóbb tavasszal jelent meg oknyomozó riport a nemzetközi sajtóban. Az elmúlt hónapokban ezért és a Koszovóban kialakult válság miatt bírálták; az államfőként is megtartott pártelnöki tisztsége és egy brutális iskolai lövöldözés is heves lakossági tiltakozást váltott ki, sok ezren követelik a lemondását. Azt, hogy távozik a Szerb Haladó Párt éléről, sokadszor is megígérte, de azzal, hogy azután népi mozgalmat indít, eddigi oroszbarát, nacionalista, autoriter politikájának jegyében.
Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke
A szerb politikust, korábbi miniszterelnököt elemzők sokáig mérsékelt, reform-párti politikusként tartották számon. Pártját, a Független Szociáldemokraták Szövetségét pedig az ultranacionalista Szerb Demokrata Párt lehetséges alternatívájaként. Az ezredforduló óta azonban Dodik autoriter vezetővé vált, politikája radikális irányt vett, nacionalista, kifejezetten szeparatista retorikát képvisel Bosznia-Hercegovinában, bevallott célja a jelenlegi államalakult felszámolása. Emiatt vádat is emelt ellene a boszniai főügyész a múlt hét végén, mindenki legnagyobb meglepetésére. A vádirat szerint Dodik és a Boszniai Szerb Köztársaság közlönyének vezetője "kísérletet tettek Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjének megdöntésére". Az történt ugyanis június közepén, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása jogszabályban korlátozta a boszniai alkotmánybíróság ottani hatáskörét, a közlöny igazgatója pedig nem volt hajlandó megjelentetni a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének ezzel szemben hozott határozatát. Dodik legfőbb szövetségese a szerb elnök, de Vučić egyelőre nem kommentálta a boszniai ügyészség váratlan lépését.
Janez Janša volt szlovén miniszterelnök
Háromszor volt Szlovénia miniszterelnöke, de csak egy teljes, négyéves ciklust töltött ki; az elsőt 2004 és 2008 között. Katonának tanult, amikor Jugoszlávia felbomlásának nyitányaként Szlovénia 1991-ben kilépett a délszláv államszövetségből, ő szervezete meg az ország hadseregét. Már 17 évesen párttag volt a kommunista Jugoszláviában, de a nyolcvanas évek elején baloldali kritikája miatt kizárták a pártból. Ellenzéki tevékenysége miatt 1988 nyarán letartóztatták, majd be is börtönözték, aminek része volt a Szlovén Tavasz kibontakozásában. Végül szabadulását is ennek a mozgalomnak köszönhette. A 2010-es évek végén, még ellenzéki politikusként megkezdte a "Habony-franchise" importját: újságokat, rádió- és tévécsatornákat szerzett meg pártja támogatására, amiben nagy szerepet játszott többmillió eurónyi Magyarországról származó pénz. Második kormánya egy év után korrupciós botrányok miatt bukott meg 2013-ban, alig egy év kormányzás után. Ugyanebben az évben (egy előző kormányzása idején történt ügyben) korrupció miatt két év börtönre ítélték. Harmadik kormánya idején már ő is lelkes Trump-rajongó és Twitter-huszár volt, rendszeresen bírálta az EU-t, támadta a médiát és az igazságszolgáltatást. A legutóbbi, tavaly tavasszal tartott parlamenti választások előtt már keményen bírálta az Ukrajna elleni orosz inváziót, és Ukrajna fegyveres támogatását sürgette. A választásokat elvesztette Janza pártja, egy néhány hónappal korábban alakult liberális-zöld párt több mint tíz százalékot vert rá a Szlovén Demokrata Pártra.
Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke
Alijev 2003 óta államfő, és nem mellékesen az előző elnök, a volt KGB vezérőrnagy, a Kommunista Párt Központi Bizottságában is tag, Gejdar Alijev fia. Elnökké választása előtt pár hónapig miniszterelnök, korábban az üzleti élet közismert szereplője volt. Tekintélyelvű, konzervatív politikus, aki emberi jogi szervezetek bírálatának kereszttüzében tölti sokadik elnöki mandátumát is. Nemcsak ellenzéke elhallgattatásával vádolják, hanem vitatják az egymást követő választások tisztaságát is. Két évvel ezelőtt Alijev felesége lett az alelnök, ez a poszt egy népszavazást követő alkotmánymódosítással keletkezett. Mindennek ellenére az EU nem fordíthat hátat Azerbajdzsánnak, leginkább jelentős gázkészletei miatt. Alijev részvétele a keresztény magyar állam megalapításának ünnepén, a magát Európa legnagyobb keresztényének tekintő Orbán Viktor meghívására leginkább a hegyi-karabahi konfliktusban játszott szerepe miatt bizarr. Az ugyanis napjaink egyik legjelentősebb keresztényellenes fegyveres agressziója. A muzulmán többségű Azerbajdzsán vezetőjeként Alijev hallani sem akar az 1991-ben függetlenséget hirdető, örmény keresztények lakta Hegyi-Karabah kiválásáról. Legutóbb 2020-ban voltak ott véres összecsapások az azeri és az örmény hadsereg között. Azerbajdzsán jelentős területeket foglalt vissza, katonái számos műemléket romboltak le, köztük Európa legrégebbi keresztény épületeit. A régiót azóta orosz békefenntartók ellenőrzik.
Savkat Mirzijojev üzbég elnök
Először 2016-ban választották meg Üzbegisztán elnökének, az azt megelőző 13 évben miniszterelnök volt. Eredeti szakmáját tekintve jogász. Még kormányfőként emberi jogi szervezetek súlyos vádakkal illették mondván, hogy a gyapottermesztésben, ami közvetlen ellenőrzése alatt áll, elterjedt a gyermek- illetve kényszermunka; és ez a helyzet elnöki kinevezésével sem változott. A nyugati kormányok rendre kifogásolják az általa felépített elnyomó hatalmi rendszert. Ugyanakkor társadalmi és szociális reformok is fűződnek a nevéhez, amivel összességében jó esélye van arra, hogy reformerként vonuljon be a történelembe. Máris az üzbég Gorbacsovként emlegetik a politológusok.
Szadir Zsaparov kirgiz elnök
Zsaparov 2021 eleje óta Kirgizisztán elnöke, előtte az ideiglenes kormány miniszterelnöke volt. Bár az akkori államfő, Szuronbaj Dzsejenbekov nem volt hajlandó kinevezni, végül is politikai alku tárgya lett: Dzsejenbekov lemondott 2020 őszén, de előtte még aláírta Zsaparov kinevezését. Pályafutása a hadseregben indult, majd jogi diplomát szerzett. A Tulipános Forradalom idején fordult a politika felé, 2005-ben. Évekig elnöki tanácsadó volt, majd a nemzeti korrupcióellenes hatóság élére került. A 2010-es Kirgiz Forradalom után tartott választásokat követően az igazságszolgáltatásért és a törvénykezésért felelős bizottság elnöke lett. Pár évvel később meggyanúsították azzal, hogy szerepe volt egy lakossági tiltakozáshullám, illetve egy konkrét incidens megszervezésében, ezért külföldre menekült, Cipruson élt 2017-ig. Akkor hazatért, el is ítélték, börtönbe került, ahol pártot alapított. A 2020-as választások eredménye ellen tüntető tömeg szabadította ki. Innen egyenes útja volt a kormány, majd az ország élére. Külpolitikáját az orosz és regionális szövetségek határozzák meg.
Serdar Berdimuhamedov türkmén elnök
"Türkmenisztán fia" 2022 tavasza óta államfő, az azt megelőző években számos rangja és címe volt. Elnökként ő is apját követi, aki 2006 óta állt Türkmenisztán élén. Nemzetközi megfigyelők látszatvoksolásnak nyilvánították a 2022-es előrehozott elnökválasztást, amellyel gyakorlatilag hatalommegosztás történt apa és fia között. Gurbanguli Berdimuhamedov most a kétkamarás parlament felsőházának, a Türkmén Népi Tanácsnak az elnöke. Serdar személyes karrierje a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban indult, diplomáciát az orosz külügyminisztérium diplomataképzőjében tanult. Nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát, majd a külügyminisztérium európai kapcsolatokkal foglalkozó részlegének vezetője lett. A nemzetközi politika azóta jegyzi, hogy külügyminiszter-helyettessé nevezték ki 2018-ban. Rövid kormányfői megbizatása után ipari miniszter lett 2020-ban, majd 2021-ben párhuzamosan több magas rangú hivatalt is kapott. A rákövetkező évben mindből felmentették, és rábízták a gazdaság és a pénzügy felügyeletét. Innen került az elnöki székbe 2022-ben.
Rusztam Minnyihanov tatár elnök
Minnyihanovot 2010 tavaszán iktatták be, az akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev jelölte őt a Tatár Köztársaság elnökének. Ő az utolsó, akinek kijár ez a cím, ugyanis az Oroszországi Föderáció szabályzata szerint a tagköztársaságok elnökeit vezetőnek kell nevezni, és ez mostanra bekerült a tatár alkotmányba is. Minnyihanov eredetileg gépészmérnők és kereskedelmi szakember. Karrierje helyi gazdasági majd adminisztratív vezetői posztokkal indult, a Viszokogorszkij kerületnek már első embere volt, 1996-ban pénzügyminiszter, két évvel később kormányfő lett. A Krím annektálásában játszott szerepe, majd az ukrajnai orosz invázió miatt felkerült az amerikai embargós listára, vagyonát befagyasztották. Az Európai Unió azért szankcionálta, mert a gyanú szerint segíti az ukrán gyerekek deportálását.