EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

A koszovói szerbek nem ismerik el Pristinát, párbeszédre senki sem hajlandó, helyette ütnek, lőnek

Szerbek támadnak a békefenntartókra Zvečanban, 2023. május 29-én
Szerbek támadnak a békefenntartókra Zvečanban, 2023. május 29-én Szerzői jogok MTI/EPA/Georgi Licovszki
Szerzői jogok MTI/EPA/Georgi Licovszki
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Huszonhét magyar NATO-katona sérült meg a brutális összecsapásokban, hárman közülük lőtt sebekkel. Az albán rendőröket és a felhergelt lakosságot próbálták távol tartani egymástól. Az erőszakot az elenyésző részvétellel megválasztott polgármesterek karhatalmi beiktatása váltotta ki.

HIRDETÉS

Az elmúlt napok pattanásig feszült hangulata Koszovó északi, szerb részén valamelyest csillapodott, a két ország vezetője, a szerb elnök és az albán miniszterelnök azonban egyelőre elutasította, hogy a pozsonyi biztonsági konferencián személyes találkozón tisztázzák a konfliktus okait, mindenekelőtt pedig azt, hogy meghiúsítsák az esetleges újabb összecsapásokat.

Koszovónak fel kell függesztenie minden rendőri műveletet az észak-koszovói önkormányzati épületek körül. Ez az első lépés a feszültség mérséklése felé – hangoztatta az uniós külügyi biztos. Josep Borrell Aleksandar Vučićot és Albin Kurtit telefonon egyaránt arra kérte: tegyenek intézkedéseket a helyzet enyhítésére. A koszovói rendőröket visszavonulásra, a szerb tiltakozókat pedig higgadtságra szólította fel.

Brüsszel a párbeszéd legmagasabb szintű folytatását várja el mindkét féltől. Ennek szellemében Miroslav Lajčák uniós különmegbízott a pozsonyi Globális Biztonsági Konferencián próbálta egy asztalhoz ültetni a szerb és a koszovói vezetőt. A térségből sok ország képviselteti magát, Kurti azonban egyelőre nem döntött a részvételről, Vučić pedig lemondta útját.

„Népemmel és a katonáinkkal maradok. Szerbia győzni fog” – közölte fenyegetően azok után, hogy május 26-án elrendelte a legmagasabb harci készültséget. A szerb hadsereg egyes alakulatai azon a napon elindultak a koszovói határ felé.

Azon a napon újultak ki az összecsapások a koszovói szerbek és a helyi karhatalom között. A szerbek ugyanis erővel próbálták megakadályozni, hogy a szerintük törvénytelen módon megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterek elfoglalják hivatali irodáikat.

A koszovói fővárosban, Pristinában felkészültek az ellenállásra, ezért rendőrök tucatjait vezényelték ki az új önkormányzati tisztviselők védelmére. Ezek után elkerülhetetlen volt a lakosság és a hatalom összetűzése. A rendőrök könnygázzal és villanógránátokkal oszlatták szét a tömeget a többi között a szerbek székhelyének tartott Kosovska Mitrovica külvárosában, Zvečanban és Zubin Potokban, majd a tiltakozók válasza sem maradt el.

„Mindkét helyen vannak sérültek, állapotuk stabil, életük nincs veszélyben" – jelentette Ljubiša Ivanović, az Euronews tudósítója.

„Békemenet” a kardcsörtetés árnyékában

A zavargások azon a napon törtek ki, amikor a Koszovóban élő szerbek jelentős része Belgrádban biztosította támogatásáról a szerb elnököt. A sors fintora, hogy a „békemenetet” a kardcsörtetés árnyékában rendezték, Vučić ugyanis órákkal korábban adott parancsot a harckészültség fokozására. A nagygyűlésen – amelyen a boszniai szerbek szakadár vezetője, Milorad Dodik mellett megjelent a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, és ékes szerb nyelven arról biztosította az összegyűlteket arról, hogy „ha egy szerb csapat játszik valakivel, rajtunk kívül, mi mindig a szerbeknek szurkolunk” – nos, ezen a rendezvényen Aleksandar Vučić bejelentette, hogy távozik pártelnöki tisztségéből, és csak az államfői teendőit fogja ellátni. Utóda a Szerb Haladó Párt élén az a védelmi miniszter, Miloš Vučević lett, aki az elnök parancsára pergette meg a harci dobokat.

Belgrádi elemzők szerint Vučić távozása a párt éléről sokba kerülhet neki. Korábban egyik előde, Tomislav Nikolić volt az egyetlen államfő, aki megválasztása után lemondott pártelnöki posztjáról. Ezzel azonban elvesztette támogatottságát a Szerb Haladó Párton belül, és elnöki mandátumának lejárta után szinte teljesen eltűnt a politikai színtérről.

A koszovói összecsapások újult erővel a viszonylag csöndes hétvége után, május 29-én, hétfőn törtek ki.

Magyar áldozatok

A KFOR katonái pénteken még csak néma szemlélői voltak a szerbek és a koszovói rendőrök összetűzésének, hétfőn azonban maguk is célkeresztbe kerültek. A felajzott szerbek botokkal támadtak a műanyag pajzsokkal védekező, kirendelt békefenntartókra, elsősorban az olasz és magyar katonákra. Az utóbbiak egyike karját lengetve kért segítséget. „Megsérültem” – jelezte társainak (a felvétel 12. másodpercében):

Egy másik videón – amit szintén a Telex szúrt ki – hallatszik, ahogy a magyar katonák azt kiabálják: „dobál a tömeg” és „üveggel dobál a tömeg”. Egy másik katona nem sokkal később azt kiáltotta, hogy a tüntetők „meggyújtottak egy fáklyát”.

Huszonhét magyar katona sérült meg – pontosított a hétfői összecsapások másnapján Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Egyikük sérülése sem életveszélyes. Tizenkettőt közülük Budapestre szállítottak kórházi kezelésre. Hárman lőtt sebeket szereztek – amint azt a NATO vezette KFOR parancsnoksága is megerősítette a „ki nem provokált” zvečani összecsapásokról kiadott közleményében.

A magyarokon kívül tizenegy olasz békefenntartó sebesült meg – jelentette Antonio Tajani olasz külügyminiszter. A békefenntartókon kívül civilek is megsérültek. A szerb elnök szerint legalább félszázan szorultak orvosi segítségre.

A NATO koszovói küldetésében kezdetben, 1999-ben ötvenezer katona szolgált az akkori szerb tartományban, számuk mára négyezerre zsugorodott. A koszovói békefenntartók több mint egytizede, 469-en Magyarországról érkeztek.

Elenyésző a valószínűsége, hogy a KFOR kivezényelt tagjait az albán rendőrök támadták meg, még kisebb pedig az, hogy lőttek rájuk ott, ahol a látogatót mind a mai napig boszniai hentesnek nevezett háborús bűnös, Ratko Mladić falra festett képmása fogadja.

AP Photo/Bojan Slavkovic
Lengyel békefenntartók Zvečanban, Ratko Mladić graffitije mellett, 2023. május 29-énAP Photo/Bojan Slavkovic

Ugyanakkor a magyar katonákat támadó szerbek felhergelt tömege Orbánt éltette, amint arra a HVG figyelt fel. A videó nagyjából negyedik percében azt skandálták: „Ajmo, Orbane”, azaz gyerünk, Orbán.

Az újkeletű magyar-szerb barátság nem ismer lehetetlent. A skandálás eleve áthallásos azok után, hogy magyarokat lőttek meg az észak-koszovói összecsapásokban.

HIRDETÉS

A súlyos incidensért mindkét félnek vállalnia kell a felelősséget ahelyett, hogy „hamis narratívák mögé rejtőzennek” – üzente a KFOR parancsnoka.

A temetetlen múlt

A második világháború után hat tagállammal alakult újjá a soknemzetiségű Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból kinövő Jugoszlávia. Ekkor kaptak önálló köztársaságot az alapítókon kívül a bosnyákok, a montenegróiak és a macedónok. Az 1974-es alkotmánymódosítással Szerbián belül két tartomány, északon a Vajdaság, délen pedig Koszovó jött létre rendkívül széles jogkörökkel: saját törvényhozással, kormánnyal, rendőrséggel és központi bankkal.

A Tito 1980-ban bekövetkezett halála utáni gazdasági válság a nacionalizmus feléledésének malmára hajtotta a vizet. Alig egy évvel később a pristinai egyetemen kitört zavargások hullámai szétcsaptak a tartományban.

A szerbek ekkoriban kezdtek menekülni az őshazájuknak tartott Koszovóból, ahol a mohácsihoz hasonló csatát vívtak a törökökkel a mai Pristina melletti Rigómezőn 1389-ben. Az ütközet kimenetele vitatott, tény viszont, hogy az oszmán birodalom évszázadokra leigázta Szerbiát.

A szerbek a nyolcvanas években kifejtett koszovói albán nyomásra költöztek el az akkor még Szerbiához tartozó tartományból. Népességi arányuk amúgy is folyamatosan csökkent a negyvenes évek óta.

HIRDETÉS

A demográfiai adatok a kilencvenes évektől nem pontosak. Az 1991-es népszámlálást az albánok, a 2011-est pedig a szerbek bojkottálták, eredményét pedig megkérdőjelezik.

A hivatalos tavalyi adatok szerint Koszovóban több mint 1,7 millió ember élt, akik közül 25 ezer vallotta magát szerbnek. Belgrádban azt állítják, hogy a szerbek négyszer többen vannak, az 1,6 millió albán száma pedig sokkal kisebb. Tény viszont, hogy a kilencvenes években egy szerb ajkú lakosra nyolc albán jutott.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Az ott élő kisszámú szerb elzárkózik attól, hogy koszovói rendszámot szereljen autójára, és természetesen elzárkózik attól is, hogy választásokon fejtse ki politikai akaratát attól tartva, hogy reménytelenül alulmarad minden megmérettetésen. A részvételi arány az északi területeken csupán 3,47 százalékos volt, ennek ellenére Pristina és a nemzetközi közösség egyaránt érvényesnek nyilvánította a választást, amit a helyi szerbek és Belgrád is elfogadhatatlannak nevezett.

Eközben pedig Pristina a rugalmasság jele nélkül minden alkalmat megragadott arra, hogy kiterjessze hatalmát a kicsiny ország teljes területére. Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt bírálta a koszovói hatóságokat az észak-koszovói helyzet romlása miatt, és óva intett minden olyan intézkedéstől, amely az etnikai feszültségeket tovább szíthatja.

HIRDETÉS

A tiltakozókat egyébként nemcsak az háborította fel, hogy albán nemzetiségű polgármesterek kerültek hivatalba, hanem a koszovói rendőrség kemény fellépése is, amely felfegyverkezve, páncélozott járművekkel jelent meg Zvečanban, Zubin Potokban és Leposavićban. Az elkeseredést csak fokozta, hogy az önkormányzati épületekről eltávolított szerb zászlókat koszovóira cserélték.

Koszovó miniszterelnöke szerint a karhatalom csupán azt biztosította, hogy a demokratikusan megválasztott polgármesterek képviselhessék választóikat. Albin Kurtinak azonban még a Nyugat is felrótta, hogy káoszt teremtett a hiteles mandátum nélküli önkormányzati vezetők beiktatásával.

Egyelőre minden, a helyzet csillapítására tett felszólítás süket fülekre talált Belgrádban és Pristinában egyaránt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Koszovói feszültség: az államfő hajlandó új helyhatósági választásokat tartani

Jens Stoltenberg: „A NATO kész további katonákat küldeni Koszovóba”

Albán polgármesterek leváltásáról szavaznak koszovói településeken