EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Sokezer politikai fogoly sorsa árnyékolja be a török választásokat

Május 1.-én sem szüneteltek a tiltakozások Törökországban
Május 1.-én sem szüneteltek a tiltakozások Törökországban Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

2016 óta mintegy kétszázezer személy ellen indult politikai színezetű nyomozás vagy büntető per Törökországban. Az eljárás alá vont polgárok jó része értelmiségi, vallási személyiség vagy ellenzéki politikus, de bajba lehet kerülni egy Facebook-bejegyzés miatt is.

Hajszálon táncolnak, akik a rendszert vagy az elnököt bírálják

HIRDETÉS

Se szeri, se száma azoknak a civil jogvédő jelentéseknek, amelyek a törökországi ellenzékre és rendszerkritikusokra lesújtó szigorról és kegyetlenségről tájékoztatnak. A hatalom türelmi korlátja olyan alacsony, hogy gyakran egy meggondolatlan megjegyzés vagy egy alaptalan névtelen feljelentés is megpecsételheti bárki további sorsát. A jelenség mögött végső soron az a megrögzött politikai program áll, mely szerint Erdoğan elnök az egykori Oszmán Birodalom feltámasztására tör, ez a hatalmas terv pedig nem tűri és nem is viseli el az szembeszegülést. 

A restaurációs vágy aggodalmat keltett a világ több vezetőjében is.

A hódító tervek nem újkeletűek

Nehéz és hektikus ember - széles kapcsolatrendszerrel

Az elnök neo-oszmán ambíciói egyes részleteiben nem teljesen alaptalanok. Ez Szíriát, Libanont és az egykori Szentföldet érinti, amelyek 1918-ig a birodalom részei voltak, de ide számít a Kaukázus nyugati pereme [lásd az azeri-örmény konfliktusban játszott kétes szerepét], valamint a Földközi-tenger keleti medencéje. Szegről-végről még a Krím is, amiért véres háborút folytattak Oroszországgal a 19. század közepén - sikerrel. De ez már csak francia-brit-amerikai támogatással volt lehetséges. 

Az orosz vereség olyan súlyos volt, hogy nem csak emberanyagban, de pénzügyileg is megrendítette a cári birodalmat, és ez vezetett végül Alaszka kényszerű kiárusításához az USA számára [1867].

HISTORYNET
Az Oszmán Birodalom az 1916/18-as arab felkelés idejénHISTORYNET

Az elmúlt években Ankara rendkívül aktívnak mutatkozott a volt birodalom területein, sőt még a líbiai polgárháborúba is beavatkozott. Rajta áll az Izraelt Európával összekötő új gázvezeték megépítésének lehetősége, és továbbra is az ő kezében van a fő ütőkártya a Közel-Keletről és Afrikából az Európai Unióba tartó menekültáradat csillapításában. 

Harminc éves politikai pályája során Erdoğan széles személyes kapcsolatrendszert épített ki minden irányban, hiszen előbb Isztambul főpolgármestere volt, majd háromszoros miniszterelnök, végül kétszeres elnök, aki most fut neki a harmadik mandátumnak. Az államalapító Mustafa Kemal Atatürk és későbbi Süleyman Demirel mellett ő a modern török történelem legismertebb és legtovább hivatalban lévő vezetője. 

Főpolgármesterségének idején Erdoğannak is volt alkalma belekóstolni az elnyomatás keserű poharába, megjárta a börtönt is, és megszenvedte a vele ellenséges média rombolásait. Ezeket a leckéket megtanulta, és most fel is használja. Olyan rendszert épített ki, ami nem áll nagyon távol az egyszemélyes katonai diktatúrától, és ebbe az utóbbi években vallási elemeket is belekevert. 

Azt nem lehet állítani, hogy Erdoğan eltépte volna a Nyugattal való kapcsolatait. Általában nehéz, hektikus, de hűséges partnernek tartják a NATO-ban, akire óriási szükség van a stratégiai súlyú körzetben. Az Európai Unióval való kapcsolatára pedig leginkább az "elviselhető" jelző illik. 

Az Egyesült Államok továbbra is mintegy 50 nukleáris taktikai robbanófejet tárol a törökországi Incirlik bázison, ami jóval nagyobb a németországi és olaszországi készleteknél. A ballisztikus rakétákat az 1962-es rakétaválság idején kivonták Törökországból, hogy cserébe ugyanezt tegye Hruscsov szovjet miniszterelnök is Kubában, ami meg is történt, de az amerikai nehézbombázók jelen lehetnek. 

AP/Turkish Presidency
Több éves jó kapcsolatokAP/Turkish Presidency

Ugyanakkor Nyugaton megbecsülik Erdoğan kiállását és segítségnyújtását is Ukrajna védelmében. Ide sorolható Ankara azon döntése, hogy az 1936-os Montreaux-egyezmény értelmében tartja magát ahhoz, hogy háborús időkben nem engedi az orosz hadiflotta ki-be járkálását a Dardanellákon és a Boszporuszon. Ez azt jelenti, hogy a világtengereken tartózkodó orosz egységek nem tudnak visszatérni a Fekete-tengeri bázisokra, ami Ukrajna számára az egyik legfontosabb biztonsági "ajándék".

A politikai ellenfelekkel való bánásmód az érdemek ellenére is tűrhetetlen

Sok török polgár éveket tölthet börtönben vagy vizsgálati fogságban még akkor is, ha elkötelezett az erőszakmentesség mellett, és semmi köze sincs terrorista tevékenységekhez. Jelenleg két fő csoportra sújt le többnyire a terrorizmus vádja. Egyik a kurd etnikum általában (otthon és a környező országokban), a másik pedig a muszlim vallási vezető, Fethullah Gülen személyéhez köthető ("gülenisták").

A kurdokkal szembeni alapvád az, hogy a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) támogatják. A szervezetet az Egyesült Államok már Erdoğan előtt felvette a terrorisszervezetek listájára, mint civilek ellen is elkövetett erőszakos cselekmények felelősét. A gülenisták elleni gyanakvás pedig a 2016-os sikertelen államcsíny-kisérlet óta tetőzik, amit sokan Erdoğan önpuccsának tartanak. Szerintük erre mutat az elnök egyik kijelentése, hogy a puccs "Isten ajándéka" volt.

Selcuk Samiloglu/AP
Pillanatkép a törökországi puccs idejéből - 2016. július 16.Selcuk Samiloglu/AP

Az összetűzéseket követően nem csak tábornokok és katonatisztek, de újságírók, emberi jogi aktivisták, megválasztott politikusok, zenészek, tanárok, orvosok, ügyvédek, és sok más civil is rács mögé került.

A tisztogatás gyakorlatilag máig tart, vagyis messze nem ért véget a puccs felszámolásával. A török Igazságügyi és Belügyminisztérium szerint 2020 óta további 58 409 tárgyalás zajlott, és 132 954 ügyben még mindig tart a bűnügyi nyomozás. A PKK-val való állítólagos kapcsolattartás miatt már legalább 8 500 elmarasztaló ítélet született. 

2022-ben még mindig 58 újságíró és szerkesztő volt előzetes letartóztatásban. Évente több ezer ember szembesül továbbra is a letartóztatással és büntetőeljárással a közösségi médiában tett barátságtalan kijelentése miatt, amit az elnök megsértéseként vagy terrorista propaganda terjesztéseként kezelnek.,

Példák és esetek

A tömeges esetek és jogsértések fő oka, a "terrorizmus" rendkívül széles meghatározása a török jogrendszerben. A különféle nemzetközi civil szervezetek és jogi szakértők már jó ideje bírálják a török büntető törvénykönyv túlzott és egyben homályos cikkelyeit a nemzetvédelem és a terrorizmus kapcsán. 

A képet zavarja az is, hogy a török rendészeti és katonai szervek is sorozatosan követnek el jogsértéseket, amiket aztán valaki nyakába varrnak. Erre már Erdoğan előtt is volt több példa, amikor a '90-es években a hadsereg több falut is felperzselt az ország délkeleti (kurdok lakta) részein. 

Khalid Mohammed/AP
Jazidi (kurd) menekültek a török-iraki határonKhalid Mohammed/AP

A jogvédő szervezetek vizsgálatai szerint ilyen áldozat Mazlum İçli kurd dobos, akit 14 éves sújtottak életfogytiglani börtönnel azon vád alapján, hogy négy embert meggyilkolt egy korábbi tüntetésben, amikor még csak tíz éves volt. Annak ellenére ítélték el, hogy több forrás is alibit igazolt. Az igazságszolgáltatási gépezet beszippantott egy másik kurd zenészt, bizonyos Nûdem Durakot is, akinek a dalszövegei 19 év börtönt értek, terrorista propaganda címén.

HIRDETÉS

Egy kurd parasztember, Mehmet Savur sokéves börtönbüntetése már két éve lejárt, mégis rács mögött maradt. Ellene sem tudták bizonyítani, hogy a PKK tagja lenne. Nem engedik el Yusuf Özmen élelmiszermérnököt sem, aki 4. stádiumú hererákos beteg. Ugyanígy bánnak Veysel Tıkaç tanárral, aki már a kilencedik szívműtéten esett át. Egy 84 éves beteget, aki pelenkázásra szorul, nem visznek kórházba és az ágyát sem hagyhatja el. 

Az ilyen esetek hosszasan sorolhatók.

A Tutuklu Hastalar nevű jogfigyelő szolgálat rendszeresen követi a börtönben tartott betegek állapotát és helyzetét, amit katasztrofálisnak tart. Követelésük az, hogy az emberiességi szempontokon túl a jogot ne használják kalapácsként a politikai érdekek szolgálatában.

Itt egy vesebeteg férfi esetét említik meg

A kormány közömbös a panaszokra

Az ankarai rezsim azt állítja, hogy ezeket az embereket a "demokrácia" érdekében tartja fogva. Az ellenzéki HDP párt által 2017-ben benyújtott parlamenti indítványt azonban a mai napig nem vizsgálták meg, és nem engedélyezték független bizottság felállítását sem a 2016-os puccskísérlet kivizsgálására.

A bírálók azt is a hatalom szemére vetik, hogy igazolható kapcsolatai voltak az Iszlám Állammal és az al-Kaidával, például úgy, hogy beengedte az ISIS olajszállítmányait Törökországba, pénzügyileg segítve ezzel a terrorállamot. Több terrorista is Törökország felé menekülve került biztonságba az amerikai haderő elől. 

HIRDETÉS

Erdoğan rendszere mégis saját polgárainak tízezreit ítéli el és gyötri meg terrorizmus vádjával. A nagy kérdés most az, hogy a soron következő törökországi választásokon ezek az ügyek milyen hatással lesznek a választók döntéseire, már ha egyáltalán tudomásuk van róluk az erősen kontrollált média világában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szükséges, de nehéz szövetséges Törökország a NATO számára

Erdogan és Micotákisz szerint is fényes jövő elé néznek a török-görög kapcsolatok

Aki Erdoğan utóda lehet: Ekrem İmamoğlu, a „yiğit”, a bátor isztambuli polgármester