A török elnök hosszú ideje követeli, hogy Svédország bánjon kemény kézzel a nála megtelepült szélsőséges PKK nevű szervezet tagjaival, és ezt jelölte meg a svéd NATO-csatlakozás elfogadásának egyik feltételeként. Az illető 4 és fél évet tölt majd svéd fegyintézetben, utána pedig deportálják.
HIRDETÉSA PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) nevű szervezet az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorista-listáján is szerepel. A török kormány csapásai nyomán a csoport sok tagja telepedett át Európába, főként Svédországba, ahol megengedőbbnek látták a terrorista propagandával szembeni törvényeket.
Ez most megtörni látszik, mert a megújított svéd terrorellenes törvény már a szélsőséges (terrorjellegű) propagandára és a finanszírozásra is részletesen kitér. A törvény bünteti a terrorcselekményekkel kapcsolatos fenyegetődzést és zsarolást is.
Ennek nyomán ma megszületett az első ítélet a PKK egyik tagja ellen.
Az egyik stockholmi kerületi bíróságon kimondott döntés értelmében a meg nem nevezett férfit 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre, majd azt követően kitoloncolásra (deportálásra) ítélték. A vádak között a terrorizmus finanszírozása, zsarolás, fenyegetés és szélsőséges propaganda terjesztése is szerepelt.
Arról nincs hír, hogy a deportálás célpontja melyik ország lesz vagy lehet. A nemzetközi jog értelmében elvileg nem lehet kitoloncolni senkit olyan helyre, ahol életét vagy személyes biztonságát veszély fenyegeti, de ez még a messzi jövő kérdése.
Azt csak találgatni lehet, hogy az ítéletnek van-e köze a Törökország által kifejtett nyomáshoz Svédország NATO-tagságának elfogadását illetően. A demokratikus elvek alapján a bíróság döntése független és csak a törvényeknek van alárendelve.
Ez most teljesült, bár az időbeli egybeesésnek jelentős politikai hatása is lehet.
1974 óta folyik a küzdelem
A Kurdisztáni Munkáspárt alapítója, a marxista-leninista Abdullah Öcalan eredeti szándéka szerint a PKK egy nemzeti gerillaszervezet lett volna, melynek célja előbb a kurd kisebbségek autonómiájának, majd önálló állami létének kivívása. Az azóta eltelt évtizedekben azonban a szervezet egyre gyakrabban nyúlt a civil török lakosság elleni terror eszközeihez, és több esetben is a hadsereget kellett bevetni a megfékezésükre.
A globális terrorizmust követő hírgyűjtők szerint a PKK jelenleg a világ 10 legaktívabb terrorszervezete között szerepel. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 1997-ben jegyezte be a PKK-t a nemzetközi terrorista listára, miután a dél-törökországi Hatay tartományban egy lövészosztaguk megölt kilenc bányászt, előtte pedig lemészárolta egy esküvői menet 37 résztvevőjét.
A csoport agresszivitása a nemzetközi elítélés hatására sem csökkent, és a listára vételt követően válaszként rátámadt a történelmi Fűszerbazárra Isztambulban, megölve hét embert.
Legutóbbi jelentős akciójuk 2022. novemberben történt, amikor az isztambuli Istiklal gyalogos sugárúton öltek meg hat járókelőt.