EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Svédországban elítélték az első PKK terroristát, deportálni is fogják, ami Erdoğan régi követelése

Felszabadító szervezet és terrorcsoport vegyülete
Felszabadító szervezet és terrorcsoport vegyülete Szerzői jogok ArabNews
Szerzői jogok ArabNews
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A török elnök hosszú ideje követeli, hogy Svédország bánjon kemény kézzel a nála megtelepült szélsőséges PKK nevű szervezet tagjaival, és ezt jelölte meg a svéd NATO-csatlakozás elfogadásának egyik feltételeként. Az illető 4 és fél évet tölt majd svéd fegyintézetben, utána pedig deportálják.

HIRDETÉS

A PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) nevű szervezet az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorista-listáján is szerepel. A török kormány csapásai nyomán a csoport sok tagja telepedett át Európába, főként Svédországba, ahol megengedőbbnek látták a terrorista propagandával szembeni törvényeket.

Ez most megtörni látszik, mert a megújított svéd terrorellenes törvény már a szélsőséges (terrorjellegű) propagandára és a finanszírozásra is részletesen kitér. A törvény bünteti a terrorcselekményekkel kapcsolatos fenyegetődzést és zsarolást is. 

Ennek nyomán ma megszületett az első ítélet a PKK egyik tagja ellen.

Az új svéd törvények keményebbek

Az egyik stockholmi kerületi bíróságon kimondott döntés értelmében a meg nem nevezett férfit 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre, majd azt követően kitoloncolásra (deportálásra) ítélték. A vádak között a terrorizmus finanszírozása, zsarolás, fenyegetés és szélsőséges propaganda terjesztése is szerepelt.

Arról nincs hír, hogy a deportálás célpontja melyik ország lesz vagy lehet. A nemzetközi jog értelmében elvileg nem lehet kitoloncolni senkit olyan helyre, ahol életét vagy személyes biztonságát veszély fenyegeti, de ez még a messzi jövő kérdése.

Alexander Mahmoud
Ítélethirdetés előtt StockholmbanAlexander Mahmoud

Azt csak találgatni lehet, hogy az ítéletnek van-e köze a Törökország által kifejtett nyomáshoz Svédország NATO-tagságának elfogadását illetően. A demokratikus elvek alapján a bíróság döntése független és csak a törvényeknek van alárendelve. 

Ez most teljesült, bár az időbeli egybeesésnek jelentős politikai hatása is lehet.

1974 óta folyik a küzdelem

A Kurdisztáni Munkáspárt alapítója, a marxista-leninista Abdullah Öcalan eredeti szándéka szerint a PKK egy nemzeti gerillaszervezet lett volna, melynek célja előbb a kurd kisebbségek autonómiájának, majd önálló állami létének kivívása. Az azóta eltelt évtizedekben azonban a szervezet egyre gyakrabban nyúlt a civil török lakosság elleni terror eszközeihez, és több esetben is a hadsereget kellett bevetni a megfékezésükre.

A globális terrorizmust követő hírgyűjtők szerint a PKK jelenleg a világ 10 legaktívabb terrorszervezete között szerepel. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 1997-ben jegyezte be a PKK-t a nemzetközi terrorista listára, miután a dél-törökországi Hatay tartományban egy lövészosztaguk megölt kilenc bányászt, előtte pedig lemészárolta egy esküvői menet 37 résztvevőjét.

A csoport agresszivitása a nemzetközi elítélés hatására sem csökkent, és a listára vételt követően válaszként rátámadt a történelmi Fűszerbazárra Isztambulban, megölve hét embert. 

Legutóbbi jelentős akciójuk 2022. novemberben történt, amikor az isztambuli Istiklal gyalogos sugárúton öltek meg hat járókelőt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kurd szélsőségesek követték el a törökországi merényletet

Törökország: a PKK vállalta a legutóbbi merénylet elkövetését

Erdogan és Micotákisz szerint is fényes jövő elé néznek a török-görög kapcsolatok