Így néz ki napjainkban Bahcsiszeráj, a Krími Tatár Kánság egykori fővárosa. A települést és az egész Krímet 1783-ban foglalta el az Orosz Birodalom
Így néz ki napjainkban Bahcsiszeráj, a Krími Tatár Kánság egykori fővárosa. A települést és az egész Krímet 1783-ban foglalta el az Orosz Birodalom. Most, egy évvel azután, hogy a terület ismét Oroszország része lett, nincs túl jó hangulat a városban. Sokan attól félnek, hogy a történelmi ellentétek kiéleződnek.
Az ATR Televízió a krími tatárok egyetlen csatornája. A tv Szimferopolból sugároz.
- Elég komoly nyomás alatt dolgozunk. Nemrég például fegyveresek jöttek ide, hogy ránk ijesszenek. Persze úgy állították be, hogy valamit keresnek. Attól félünk, hogy nem kapunk sugárzási jogot. Április 1-ig kell beadni a kérelmet, de már négyszer visszaküldték ilyen-olyan okokra hivatkozva – mondta Lilija Budzurova, a csatorna igazgatóhelyettese.
Ebben a kijevi kerámiaműhelyben tatár hangszereket is készítenek. Rustem Skibin Szimferopolból menekült el, közvetlenül az orosz csapatok érkezése előtt. Azt mondja, félt attól, hogy üldözni fogják, csak azért, mert tiszteli a hagyományokat.
- Dumbeleknek hívják ezt a hagyományos tatár hangszert. Még a háborúkban használták anno. Könnyebben továbbították vele az információt. Agyagból és kecskebőrből van – mutatta Rustem Skibin.
Az SOS – Krím nevű civil szervezet szerint csaknem 20 ezer tatár hagyta el a félszigetet az orosz térnyerés óta.
- Leginkább azért történt ez, mert üldözték őket. A krími tatárok üzleteit ellehetetlenítették. 14 emberről semmit nem tudunk, és nem is nyomoznak utánuk. Ráadásul üldözik a Medzslisz, vagyis a törvényhozó testület képviselőit is – nyilatkozta Tamila Tasheva, a szervezet koordinátora.
Bár nincsenek sokan, de néhány tatár azért támogatta az Oroszországhoz való csatlakozást. Például a Krím miniszterelnök-helyettese.
- A krími tatárok nem álmodoznak arról, hogy visszacsatolják a területet Ukrajnához. Ők nem emlékeznek Dzsemilevre és Csubarovra. Egy dologgal foglalkoznak, saját magukkal. 23 éven keresztül nem voltak megfelelőek a körülményeik. Nincs villany, nincsenek jó minőségű utak. Így nem lehetett élni – vélekedik Ruslan Balbek.
Az említett két tatár vezető Kijevben lakik. Musztafa Dzsemilev, a Medzslisz volt vezetője nemrég arról beszélt, hogy a tatárok többsége soha nem akart az oroszokhoz tartozni, és ez nem is fog megváltozni.