Még Orbán Viktor is jókat derült barátjának, Silvio Berlusconinak az elhíresült „bunga-bunga” orgiáin. A volt olasz miniszterelnök ellen több mint 100 eljárást indítottak, de jogerősen csak egyszer ítélték el – hajlott korára való tekintettel – közmunkára.
HIRDETÉSAz eltelt években (is) több vezető politikus állt a vádlottak padján jobbára vesztegetésért, kenőpénz elfogadásáért, hivatali visszaélésért, és egyéb bűncselekményekért. Egyesek börtönbe kerültek – volt, aki hosszú évekre – vagy közmunkával váltották meg börtönbüntetésüket. Mások felfüggesztett büntetéssel úszták meg perüket vagy elmenekültek hazájukból. A szlovák Robert Fico, a macedón Nikola Gruevszki, a szlovén Janez Janša, a horvát Ivo Sanader, az olasz Silvio Berlusconi, az izraeli Benjámín Netanjáhú és a francia Nicolas Sarkozy közös vonása, hogy valamilyen módon kötődnek Magyarországhoz, illetve a magyar politikához, elsősorban pedig Orbán Viktor miniszterelnökhöz.
Rajtuk kívül persze más kortárs politikus ellen is eljárást indítottak – gondoljunk Alberto Fujimori perui elnökre, vagy a Nobel-békedíjas mianmari Aung Szan Szú Csíre –, de ezúttal csak azokra szorítkozunk, akiknek az esetében valamilyen, akár távoli magyar szál is azonosítható. Ebből persze semmilyen következtetés nem szűrhető le.
Robert Fico: a volt szlovák miniszterelnök akár 12 évet is kaphat
Két, a szlovák politikát az elmúlt másfél évtizedben uraló befolyásos személyiség, Robert Fico volt háromszoros miniszterelnök és Robert Kaliňák volt belügyminiszter ellen emeltek vádat a szervezett bűnözéshez köthető bűncselekmények miatt. Kaliňákot ugyanazon a reggelen letartóztatta a rendőrség, miközben feleségével és fiaival horgászott Pozsony közelében.
Fico, aki még mindig az ellenzéki Smer parlamenti képviselője, a törvényhozás jóváhagyása nélkül nem vehető őrizetbe. Ha elítélik, mindketten akár 12 év börtönbüntetésre is számíthatnak.
Robert Fico mentelmi jogát egyébként – két szavazat híján – nem függesztették fel.
David Lindtner, a két gyanúsítottat képviselő ügyvéd szerint a vádak olyan cselekményekre vonatkoznak, amelyeket a kabinet tagjaiként követtek el 2012 és 2018 között. Fico és Kaliňák állítólag titkos adóügyi aktákat használt fel arra, hogy lejárató kampányt folytassanak politikai riválisaik, köztük Andrej Kiska volt államfő és Boris Kollár, Szlovákia jelenlegi házelnöke ellen.
A vádirat szerint Fico volt a „bűnszervezet” vezetője, amelynek tagja volt Tibor Gašpár volt rendőrfőnök, valamint Norbert Bödör szlovák oligarcha is.
Fico, aki 2014-ben, második szlovák miniszterelnöki ciklusában az elnökválasztáson is indult, de csaknem 20 százalékponttal kikapott Kiskától, azt állítja: politikai bosszúból üldözik. A szokatlanul éles kampányban azzal vádolta Kiskát, hogy „a szegény embereket sarcoló uzsorából keresi a pénzét”, „politikai célokra visszaél jótékonykodókkal”, és hogy „szoros kapcsolatai vannak a szcientológiával”. Abban az évben, 2017-ben, amikor Fico és Kaliňák illetéktelenül hozzáférhetett az adóügyi dokumentumokhoz, az akkor már harmadik ciklusát töltő miniszterelnök „adócsalónak” nevezte az államfőt.
A 28 éves Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnirová 2018-as meggyilkolása azonban véget vetett Fico miniszterelnökségének, kormánya pedig megbukott. A Kuciak állítólagos gyilkosai, a rendőrség, a bírák és a kormánykoalíció politikusai közötti több ezer nyilvánosságra került üzenet felháborította és felbátorította a választókat, akik 2020-ban a korrupcióellenes Egyszerű Emberek mozgalmat juttatták hatalomra.
Az új politikai irányítás alatt a szlovák rendőrség több mint egy tucat volt magas rangú tisztet tartóztatott le, néhányat a szervezett bűnözés elleni egységből, valamint a titkosszolgálat volt vezetőjét, Vladimír Pčolinskýt. A vádak között szerepel sikkasztás, rendőrségi információk kiszivárogtatása, hivatali visszaélés és szabotázs.
Az ország politikai elitjét azonban az ezredforduló, Vladimír Mečiar akkori miniszterelnök gengszteruralma óta nem bilincselték meg. Akkoriban Szlovákiát Madeleine Albright amerikai külügyminiszter „fekete lyuknak nevezte Európa térképén”.
„Végre a piramis csúcsán lévő emberek következnek” – szögezte le Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes, miközben Kaliňákot éppen kihallgatták a nyomozók.
Robert Fico egyébként a magyar választások után gratulált Magyarországnak az eredményekhez.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar érdekeket helyezi politikájában az első helyre, és nem hagyta, hogy Magyarországot belehúzzák az ukrajnai konfliktusba – fejtette ki Fico.
Nikola Gruevszki Magyarországon talált menedékre
Magyarországon talált menedékre Észak-Macedónia volt miniszterelnöke, akit a minap hét év börtönre ítéltek, nem sokkal korábban pedig amerikai szankciós listára került. Magyarországon szabadon mozoghat, de az Egyesült Államokba nem teheti be a lábát.
A Budapesten élő Nikola Gruevszkit pártpénzek tisztára mosásában találták bűnösnek. A szkopjei büntetőbíróság szerint a vádlott 2006 és 2012 között, vagyis a hivatalában töltött időszak egy részében mint 1,3 millió eurót sikkasztott el a pártjának szánt adományokból.
A pénzt egy Belize-ben bejegyzett offshore cégen keresztül ingatlanvásárlásra használta fel. Az 51 éves, három éve magyarországi száműzetésben élő férfi ellen még három vád: korrupció, választási szabálytalanságok és hivatali visszaélés ügyében folyik eljárás.
Gruevszki négy társát szintén elítélték a pártalapítványok ügyében, köztük unokatestvérét, Szaso Mijalkovot, az ország hírszerző szolgálatának volt vezetőjét. A bíróság emellett elrendelte különböző ingatlanok, köztük szkopjei luxuslakások elkobzását is.
HIRDETÉSA politikust, aki 2006 és 2016 között volt országa kormányfője, először 2018-ban ítélték el azzal a váddal, hogy jogellenesen kényszerítette a belügyminisztérium tisztviselőit egy luxus Mercedes páncélozott autó megvásárlására. Két év börtönbüntetésre ítélték, de őrizetbe vétele előtt Magyarországra menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. A politikus – állítása – szerint azért folyamodott oltalomért, mert az új macedón kormány „antidemokratikus lépésekkel és módszerekkel próbálja megfosztani a szabadságától az államügyészség és igazságszolgáltatási rendszer bevetésével”.
Az amerikai külügyminisztérium szerint Gruveszkinek a hazájában kellene letöltenie börtönbüntetését.
Janez Janšát megvesztegették
Amikor Janez Janša második börtönbüntetésének a letöltésére érkezett 2014 nyarán a Dob pri Mirni falu melletti fegyházba feleségével, közeli barátaival és támogatóival, háromezren gyűltek össze, akik a szabadságot éltették, és jogállamiságot követeltek.
A Szlovénia legnagyobb börtönének kapujában tartott, egyórás érzelmes búcsúztatás során az SDS számos tisztségviselője ígéretet tett: mindent megtesznek a szerintük szégyenletes és igazságtalan ítélet hatályon kívül helyezéséért, amit egy politikai ellenfél kizárása érdekében hoztak.
A volt miniszterelnök párhuzamot vont az 1988-as, a négy vádlott vezetékneve után JBTZ-perként elhíresült tárgyalással, amelyben egy jugoszláv katonai bíróság Ljubljanában másfél évre ítélte, mert újságíróként titkos dokumentumokat lopott.
HIRDETÉSJanša felidézte, hogy a 25 évvel korábbi per adta meg a végső lökést Szlovénia függetlenségi törekvéseinek, és bár Szlovénia 1991-ben függetlenné vált, soha nem vált hazugságtól és csalástól mentessé, egyszóval még nem vált jogállammá.
Az SDS vezetőjét azért mondták ki bűnösnek, mert miniszterelnökként kenőpénzt fogadott el, amikor a szlovén kormány és a finn Patria 278 millió euró értékű páncélozott, katonai személyszállító járművek vásárlásáról tárgyalt. A szerződést 2006-ban írták alá.
A botrányt egy finn dokumentumfilm robbantotta ki a 2008-as választások előtt. Janša mindig is ártatlanságát hangoztatta, az SDS pedig szilárdan kiállt vezetője mellett. A bűnösségét kimondó ítéletet a politikai ellenfelei által szervezett kirakatpernek nevezte.
A kormányfőt Tone Krkovič nyugalmazott katonatiszttel és Ivan Črnkovičcsal, a Patria szlovéniai helyi partnerének főnökével együtt azért ítélték el, mert egymás között elosztották a finn beszállítóval kötött közbeszerzési szerződésből származó nyereséget.
A ljubljanai bíróság Janšát első fokon, 2013. június 5-én két év börtönbüntetésre és 37 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte. A ljubljanai felsőbíróság tíz hónappal később helybenhagyta a döntést. A másik két vádlott egyenként 22 hónap börtönt, és ugyanakkora pénzbüntetést kapott, mint Janša.
HIRDETÉS
Szlovéniát a 2022-es választások előtt terjedő magyar befolyás miatt „Orbánisztán” nevű rémálomnak nevezte a helyi sajtó. Négy évvel korábban Orbán Viktor Janša megválasztása mellett kampányolt Szlovéniában.
Ivo Sanader a vád szerint eurómilliókért játszotta át a horvát olajipart a Molnak
Tavalyelőtt, 2020 novemberében 70 millió kuna, akkori árfolyamon 3,3 milliárd forint elsikkasztásáért további nyolc évre ítélték Ivo Sanadert.
A volt horvát miniszterelnök az ítélethirdetésen azért nem tudott megjelenni, mert épp előző, korrupciós vádak miatt kiszabott hatéves büntetése miatt volt rács mögött, ráadásul egy műtét után lábadozott.
Ebben az előző perben két évre ítélték a Mol vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot, aki a vád szerint 10 millió euró kenőpénzzel járta ki, hogy a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen a horvát olajipari cég, az INA felett.
Az ügyészség ezt a vádat többi között egy zágrábi étteremben készült felvétellel támasztotta alá, amelyen Hernádi egy cetlit nyújt át Sanadernek.
HIRDETÉSA második perben azzal vádolták Sanadert, hogy a közbeszerzési törvényeket megsértve, valós és fiktív megrendelések révén bűntársaival állami cégektől szereztek pénzt, ami nála vagy az akkor általa vezetett Horvát Demokratikus Közösség, a HDZ nevű jobbközép párt „feketekasszájában” kötött ki.
Az ítélethirdetéskor 67 éves Ivo Sanader 2003 és 2009 között volt miniszterelnök. Horvátország ebben az időszakban csatlakozott a NATO-hoz.
Egyik társát felmentették, két másik társát pedig rövidebb börtönre ítélték. Sanader korábbi pártját, a Horvátországot kormányzó HDZ-t 3,5 millió kuna pénzbírságra ítélték, és arra kötelezték, hogy fizessen vissza 14 millió kunát. Sanader a legmagasabb rangú tisztségviselő, akit Horvátországban vesztegetés miatt bíróság elé állítottak.
Az úgynevezett Fimi Media-ügy a párt- és állami korrupció szimbólumává vált az Európai Unióhoz 2013-ban csatlakozott Horvátországban. A céget közvetítőként használták az állami vagyon átmentésére a pártkasszába.
Silvio Berlusconi: még Orbán is kuncogott a „bunga-bunga” orgiákon
Se szeri, se száma a Silvio Berlusconi médiamágnás és volt olasz miniszterelnök ellen indított legváltozatosabb pereknek. Már 2009-ben úgy becsülte, hogy 106 perben összesen több mint 2500 alkalommal citálták a bírák elé, a jogi költségekre pedig átszámítva több mint 200 millió dollárt költött. Megengedhette magának, elvégre dollármilliárdos, vagyonának értéke még ma is meghaladja a 7,2 milliárd dollárt.
HIRDETÉSMégis csak egyetlen alkalommal ítélték el jogerősen adócsalás miatt, de hajlott korára való tekintettel akkor sem kellett börtönbe vonulnia, hanem a Milánó melletti San Pietro idősotthonban végzett közmunkával váltotta meg a büntetését még 2014-ben.
Ez az eljárás 2011 novembere után kezdődött, miután távozott miniszterelnöki tisztségéből. Egy évvel később, 2012 októberében találták bűnösnek adócsalásban, amit még a kilencvenes években követett el. Négy év börtönre ítélték, amit egy 2006-os kegyelmi törvénnyel összhangban automatikusan egy évre csökkentettek, miután azonban elmúlt 70, a börtönt közmunkával is kiválthatta. Viszont a köztisztségek gyakorlásától öt évre eltiltották.
Berlusconit 2013 júniusában azért ítélték el, mert egy kiskorú prostituáltnak fizetett szexért, és visszaélt hatalmával. Hét évet kapott, és végleg eltiltották köztisztség betöltésétől. A fellebbviteli eljárás kimeneteléig azonban szabadlábon maradhatott.
A per főszereplője egy marokkói táncosnő, Karima El-Marúg volt, művésznéven Ruby Rubacuori (a szívtipró Ruby), aki után Rubygate-nek nevezték az ügyet. A bíróság megállapítása szerint Berlusconi miniszterelnökként 13 alkalommal bújt az ágyba a fiatal hölggyel, majd azt is elintézte, hogy egy kisebb lopás után Karimát szabadon bocsássa a rendőrség. Berlusconi és a táncosnő egyaránt tagadta viszonyukat, sőt a szívtipró Ruby azt is kikérte magának, hogy utcalány lenne.
Néhány hónappal később, 2014 januárjában a milánói igazságügyi hatóságok bejelentették, hogy Berlusconi, két tekintélyes ügyvéd és Karima El-Marúg is az a több mint 40 gyanúsított között szerepel, akik ellen a Rubygate ügyben tanú befolyásolásának a vádjai miatt nyomozást indítanak.
HIRDETÉSNem Karima El-Marúg volt az egyetlen fiatal marokkói nő, aki kapcsolatba került Berlusconival. Néhány évvel később, 2019-ben holtan találták Imane Fadilt, aki egykor a Berlusconi-féle szexorgiák rendszeres vendége volt. A 33 éves nő gyomorpanaszokkal került egy milánói kórházba, ahol egy hónappal később elhunyt. Ismerősei és halála előtt ő is azt állították, hogy megmérgezték. A milánói főügyész szerint többszörösen is hiányos a halotti bizonyítvány, például nem szerepel benne a halál oka.
A marokkói származású modell 2012-ben többedmagával bíróság előtt vallott arról, voltak-e kiskorú prostituáltak az olasz exkormányfő által szervezett partikon. Később azt ígérte, hogy készülő könyvében tárja fel az igazságot.
Ezekről a „bunga-bunga” partikról a magyar miniszterelnök is tudott. Amikor 2010-ben egy fotózásra érkezett, Orbán Viktor eldicsekedett azokkal a nyakkendőkkel, amelyeket olasz barátjától, Silvio Berlusconitól kapott.
„Láttátok azokat a fotókat?” – kérdezte a stábtól. „Hát ott azokon a szexpartikon, ahol a paparazzók lefotózták..., ahol mindenfajta idáig érő csizmában közlekedő nők voltak” – folytatta, majd élcelődve elmesélte, hogy az egyik ilyen partin Mirek Topolanek akkori cseh kormányfőt is lefotózták meztelenül. Berlusconi magvasan csak annyit jegyzett meg:
„Miért, maguk ruhában szoktak zuhanyozni?”
HIRDETÉSÉvekkel később, 2018-ban Berlusconi elismerőleg nyilatkozott a magyar miniszterelnökről:
„Orbán Viktor kedves barátom, és Magyarország jelenlegi helyzetében nagyon jól végzi a dolgát.”
Benjámín Netanjáhú nem köt vádalkut, ha száműzik a politikából
Ehud Olmert volt az első izraeli miniszterelnök, aki vesztegetés és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt került börtönbe még 2016-ban. Hivatalától mindenesetre meg kellett válnia.
Hasonló sorsot akar elkerülni utóda, Benjámín Netanjáhú, aki az év elején olyan vádalkuról tárgyalt, amely véget vethet korrupciós perének – jelentette a BBC egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrásra hivatkozva. A megállapodás-tervezet értelmében a 72 éves Netanjáhú bűnösnek vallhatja magát, és cserébe – Berlusconihoz hasonlóan – közmunkával sújtották volna az esetleges börtönbüntetés helyett. Ő azonban kikötötte, hogy csak olyan vádalkut hajlandó elfogadni, ami miatt nem kellene távoznia a politikából.
Az alku azonban épp ez utóbbi feltétele miatt nem köttetett meg. Az ügyészségi indítvány szerint hét évre kellett volna távol maradnia a közélettől.
HIRDETÉSIzrael leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője a tavalyi választásokon bukott meg. Összesen 15 évig volt kormányfő, ebből 12 éven át megszakítás nélkül. A jobboldali Likud vezetője, de már ellenzékinek sem mondható, mert nemrég átállt mellé Naftali Bennett egyik képviselője, és ezzel megszűnt a kormánykoalíció többsége a Kneszetben.
Netanjáhú utolsó ötéves ciklusában kezdődött meg az ellene indított rendőrségi nyomozás, majd 2020-ban első bírósági tárgyalása.
Idén februárban másodszor is a vádlottak padjára állt.
A kormányfő ellen közhivatallal visszaélés és vesztegetés a vád. A gyanú szerint drága szivarokat és pezsgőket fogadott el egy üzletembertől némi szívességért cserébe. Ezen kívül megígérte egy izraeli napilapnak, hogy besegít a terjesztésbe, ha csak jót írnak róla. Végezetül pedig az egyik legnagyobb telekommunikációs cég részvényeseit juttatta előnyökhöz, pozitív kampányért cserébe. Egyszóval három különböző ügyben vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel vádolják. Netanjáhú tagadta az ellene felhozott vádakat, és azt mondta: azok politikai indíttatásúak.
A bírósági tárgyalásokkal párhuzamosan Netanjáhú elemi erővel tért vissza a közéletbe. Folyamatosan ostorozza Bennettet, amiért nem szavatolja Izrael biztonságát, és mert „csalással” került hatalomra. Amikor áprilisában – leváltása óta először – több ezer támogatójához fordult egy jeruzsálemi találkozón, becenevén Bibinek szólították, és „Izrael királyának” nevezték.
HIRDETÉSAz ellene folytatott perre fittyet hányva jelentette be:
„Azonnal erős jobboldali kormányt kell alakítanunk a vezetésem alatt, hogy helyreállítsuk a biztonságot és a nyugalmat” – utalt az izraeli városokban a közelmúltban elkövetett palesztin támadások sorozatára Netanjáhú, aki továbbra is az ország legnépszerűbb politikusa.
Benjámín Netanjáhú 2018-ban annak ellenére üdvözölte melegen a populistának tartott, jobboldali vendégét, a magyar miniszterelnököt, hogy Orbán Viktort korábban egyes történelmi szereplőkkel kapcsolatos kijelentéseiért bírálták Izraelben. Orbán egy évvel korábban Horthy Miklóst kivételes államfőnek nevezte. A kormányzó uralkodása alatt azonban a nácik Magyarország zsidó lakosai közül 450 ezret kivégeztek – emlékeztetett a látogatás kapcsán a Jerusalem Post.
Netánjáhú és Orbán többször találkoztak.
A magyar politikus 2005-ben meghatározó élményekkel tért haza Izraelből. Lényegében ennek a következménye a Netanjáhúval kialakult szoros kapcsolata és szövetsége. Ez a kapcsolat pedig megváltoztatta a Fidesz külpolitikáját, amely az arabok és Izrael közötti egyensúlyozásból fokozatosan Izrael-baráttá vált. Kettejük szövetsége új fejezetet nyitott a magyar jobboldal és a zsidóság kapcsolatában, de átírta a magyarországi zsidóság rendszerváltás után kialakult erőviszonyait is. De, ami talán még fontosabb Orbánnak, hogy ez a kapcsolat évtizedes elszigeteltség után kapukat nyitott neki az Egyesült Államok felé is.
HIRDETÉSNicolas Sarkozy az első elítélt francia elnök
A magyar felmenőkkel rendelkező francia exelnököt – édesapja, Nagy-Bócsay Sárközy Pál István Ernő Budapesten született 1928-ban – tavaly szeptemberben korrupció vádjával három év börtönbüntetésre ítélték, ebből kettőt felfüggesztettek. Azért került a vádlottak padjára, mert 2014-ben – hivatalából való távozása után – azzal próbált megvesztegetni egy bírót, hogy egy másik ügyről szóló információkért cserébe tekintélyes állást ajánlott neki.
A ma 67 éves Sarkozy az első volt francia elnök, akit szabadságvesztésre ítéltek.
Sarkozy fellebbezett, és az akár évekig is elhúzódó eljárás alatt szabadlábon maradt.
A bírónő az ítéletben kimondta: a konzervatív politikus „tudta, hogy amit tett, az helytelen”. Christine Mée hozzátette, hogy a vádlott és ügyvédje tettei „nagyon rossz képet festenek az igazságszolgáltatásról”.
A bűncselekményeket befolyással üzérkedésként és a szakmai titoktartás megsértéseként fogalmazta meg.
HIRDETÉSA per mérföldkő volt a háború utáni Franciaországban, ahol az egyetlen precedens Sarkozy elődjének a pere volt. Jacques Chirac 2011-ben két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert párizsi polgármestersége idején a városházán álmunkákat szervezett szövetségeseinek. Chirac 2019-ben halt meg.
Ha Sarkozy fellebbezését elvetik, akkor börtön helyett egy évet otthon kell töltenie elektronikus nyomkövetővel.
Felesége, Carla Bruni szupermodell és énekesnő „értelmetlen üldözésnek” nevezte az ügyet, és azt üzente, hogy "a harc folytatódik, és az igazság kiderül".
A volt államfő változatlanul aktív. Utoljára januárban találkozott Párizsban a magyar miniszterelnökkel, 2018-ban pedig Országházban vitatta meg Orbán Viktorral Európa helyzetét, és a kontinens előtt álló kihívásokat.