Jogi szakértőt kértünk fel, hogy magyarázza el, hogyan kurtította meg a kormány a tanárok sztrájklehetőségeit, és miért fordulnak sokan a polgári engedetlenséghez.
HIRDETÉSA pedagógusok fizetése alacsony Magyarországon, ezt szinte mindenki tudja. De miért szerepel a tüntetések molinóin, hogy a sztrájk alapjog? Miért követelik vissza a sztrájklehetőségüket a tanárok, ha szerdán is ezrek sztrájkoltak, és jövő hét pénteken megint fognak? Miért nyúlnak százával a polgári engedetlenség eszközéhez, és miért rúgtak ki többet is közülük ezért? Egyáltalán, hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket ma a pedagógusok Magyarországon? A TASZ jogásza, Zeller Judit segít eligazodni a tanárok helyzete körüli jogi útvesztőben.
A sztrájk alapjog?
Az alapvető kérdésre a rövid válasz az, hogy igen. Ahogy arra az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói magazinja, a Jurátus is felhívja a figyelmet, az első írásos emlék dolgozók tömeges munkabeszüntetéséről az ókori Egyiptomból maradt fenn – az említettek addig nem voltak hajlandók dolgozni, amíg meg nem kapták a nekik beígért élelmet. A modern sztrájkfogalom aztán az 1850-es évek Angliájában kezdett el kikristályosodni, és bár a különböző politikai rendszerek eltérően álltak (és állnak) hozzá, a mai modern demokráciákban elfogadott érdekérvényesítő eszköznek számít a valamilyen cél elérése érdekében végrehajtott munkabeszüntetés.
Így van egy Magyarországon is. Az Alaptörvény a XVII. cikk (2) bekezdésében kimondja, hogy a törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, és érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát is. A magyar jogrend a sztrájkra utolsó megoldásként tekint, és azt is kijelöli, hogy csak a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeivel lehet indokolni azt, politikai célokkal nem.
A sztrájk korlátai
Sztrájkolni tehát abszolút legitim eljárás, de ez nem jelenti azt, hogy korlátok nélkül lehet alkalmazni. Józan ésszel is be lehet látni, hogy miért van ez így, ha például elmenne az összes orvos és mentős sztrájkolni, sorra halnának meg az ellátatlan betegek.
Magyarországon ráadásul a közigazgatás zavartalan fenntartása érdekében a sztrájktörvény jelentősen korlátozza az államigazgatási szervek alkalmazottainak részvételét a sztrájkokban, ez pedig vonatkozik a tanárokra is. És itt, a hogyan is lehet sztrájkolni kérdésnél kezd érdekessé válni a helyzet.
A még elégséges szolgáltatás
„Vannak olyan ágazatok - általában azok, amelyek az embereket alapszolgáltatásokkal látják el -, ahol kell egy úgynevezett még elégséges szolgáltatást biztosítani a sztrájk alatt. Ez azt jelenti, hogy minimális szinten működnie kell a rendszernek. Ilyen az egészségügy, ilyenek a közműszolgáltatók, és ebbe a körbe sorolta a bírósági gyakorlat Magyarországon a köznevelést is. Azért nem valósultak meg sokáig Magyarországon a pedagógussztrájkok, merthogy erről a még elégséges szolgáltatásról nem tudtak megegyezni a felek, a munkáltató és a munkavállaló. A szabály ugyanis az, hogy amíg nincs meg a megállapodás az elégséges szolgáltatásról, addig nem lehet szabályosan sztrájkolni.” – magyarázta Zeller Judit.
A legutóbbi ilyen alkalomkor annyival erősödtek a pedagógusok pozíciói, hogy a két nagy szakszervezet, a PDSZ és PSZ egy platformra került, és együtt folytatták le a kormánnyal a sztrájkot megelőző tárgyalásokat. A követeléseiket nem teljesítették, így megnyílt a sztrájk lehetősége, a bíróság pedig az elégséges szolgáltatást illetően a szakszervezetek javaslatához közeli döntést hozott. A folyamat részeként 2022. január 31-én kétórás, figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok.
Az elégséges szolgáltatás ügye azonban tovább folyt. A bíróság másodfokon máshogy döntött, és jogszerűtlennek ítélte a figyelmeztető sztrájkot, majd később a Kúria ismét az eredeti döntésnek adott helyt, és kimondta, hogy a figyelmeztető sztrájk mégiscsak jogszerű volt. A kormány azonban, miután realizálta, hogy kedvezőtlenül alakul a helyzet, inkább úgy döntött, hogy felborítja a sakktáblát.
Alkudozás helyett diktátum
Ennek első jele egy kormányrendelet volt, amelyben meghatározták, hogy pedagógussztrájk esetén pontosan mi számít még elégséges szolgáltatásnak a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet idején.
„Aztán a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló 2022. évi V. törvénybe berakták ugyanazokat a szabályokat, amik a veszélyhelyzeti kormányrendeletben voltak, és amik nagyon erősen korlátozták a sztrájkjogot. A még elégséges szolgáltatást olyan magas szinten határozták meg ezek a szabályok, hogy az kiüresítette a sztrájk fogalmát, és ezzel aránytalan alapjogkorlátozást okoztak. A felügyeletet például a megszokottnál is hosszabb ideig, 7-17 óráig kell biztosítani. Ha ezeket a szabályokat betartják a pedagógusok, akkor a sztrájknak nem lesz nyomásgyakorló ereje, márpedig a sztrájk funkciója az, hogy a munkavállalók nyomásgyakorlás révén érjenek el valamit a munkavállalónál” – magyarázta Zeller Judit.
A törvényben olyan kitételek is szerepelnek, hogy az érettségiző osztályoknak a kötelező érettségi tantárgyakból minden órát meg kell tartani, mindenki másnak pedig ezen órák legalább fele az, ami nem maradhat el. De még azt is beleírták a jogszabályba, hogy az étkeztetést a megszokott helyen, módon és időpontban kell megoldani. Sztrájkolni tehát ilyen feltételek mellett is sztrájkolhatnak a tanárok, csak éppen az nem sokban fog különbözni egy átlagos munkanaptól. A törvény miatt a PDSZ az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A nemzetközi munkajogi sztenderdekkel is szembemegy a magyar rendszer
Az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, azaz az ILO több állásfoglalással is rendelkezik a sztrájkkal kapcsolatban. Az új magyar szabályozás ezek közül kettőt is megsért.
„Az ILO szerint nem egyeztethető össze a sztrájkjoggal az, hogy a még elégséges szolgáltatás egy jogszabályban van szabályozva. Hiszen már eleve az is fontos nyomásgyakorlási lehetőség, hogy a felek leülnek egymással, és azon szkanderoznak, hogy mi a még elégséges szolgáltatás. Ha a jogalkotó egyoldalúan kijelenti, hogy mi az, akkor a felek közötti adok-kapok elvész” – mondta Zeller Judit, majd hozzátette:
„A másik nemzetközi elv, amivel szembemegy a magyar szabályozás, azt mondja, hogy a még elégséges szolgáltatásnak gyakorlatilag minimális szolgáltatásnak kell lennie. A mentősöknél például ez azt jelenti, hogy senki életét nem lehet kockára tenni. A tanárokra vonatkozó törvény esetén viszont nem ezt látjuk, a minimumszintnél jóval magasabb szinten kell biztosítani az oktatást.”
Marad a polgári engedetlenség
A sztrájkjog korlátozásával egyenes út vezetett a polgári engedetlenség felé a tiltakozni kívánó tanárok számára.
„A polgári engedetlenségnek nincs jogi szabályozása, ez egy jogon kívüli intézmény. Akkor folyamodhat ehhez az egyén, hogyha úgy látja, hogy a jog által biztosított eszközök közül egyik sem alkalmas arra, hogy ő elérjen valamiféle erkölcsileg támogatható célt, vagy kifejtse a véleményét. Jelen esetben két funkciója is van a polgári engedetlenségnek: ráerősít arra egy kicsit, amit a sztrájkjog nem tesz lehetővé, mert nem elég a nyomásgyakorlás, másrészt pedig egyfajta véleménynyilvánításnak, egy sajátos tiltakozási formának tekinthető” – magyarázta Zeller Judit.
Az állásukkal játszanak a tiltakozó tanárok
A helyzetet tovább eszkalálja, hogy az utóbbi időben több tanárt is kirúgtak azok közül, akik részt vettek a polgári engedetlenségben. A TASZ szerint ez a lépés aránytalan volt, a tanárok néhány órás engedetlenkedése nem sérti annyira húsbavágóan a gyerekeknek az oktatáshoz való jogát, hogy az ilyen súlyos következménnyel járjon, valamint munkajogi értelemben sem tűnik arányosnak a szankció az elkövetett vétséggel, és ez egy alapjogi, véleménynyilvánítási ügy is.
A döntés a kirúgások jogszerűségéről a bíróságoké, legalábbis akkor, ha eléjük viszik az ügyeket. Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium nemrég menesztett tanára az Euronewsnak meg is erősítette, hogy perre fog menni. Ha az eljárás végén a tanároknak ad igazat a bíróság, a fenntartónak várhatóan ki kell majd fizetnie számukra a kirúgás és az ítélet közötti időszakra járó bért.
HIRDETÉSAkárhogy is lesz, ezekre a döntésekre várhatóan még sokat kell várni. Az ellenállás azonban addig is folytatódik: annak ellenére, hogy több kollégájukat menesztették a tiltakozás ezen formája miatt, szerdán majdnem ezer pedagógus vett részt a polgári engedetlenségben, kockáztatva azt, hogy őket is ki fogják rúgni.
A veszélyt jelzi az a hír, miszerint a fővárosi Karinthy Frigyes Gimnázium polgári engedetlenségben részt vevő tanárai - mind a 24-en - már az akció másnapján, csütörtökön kézhez kaptak egy levelet a Külső-Pesti Tankerületi Központból. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi áll a levelekben, mert azok átvételét megtagadták a pedagógusok.