Trump alkalmatlan feladatára – mondta volt nemzetbiztonsági tanácsadója

A 453 nap egyike az Ovális Irodában: találkozó a dél-koreai elnökkel 2018 májusában (Bolton a fal mellől figyeli az elnököt)
A 453 nap egyike az Ovális Irodában: találkozó a dél-koreai elnökkel 2018 májusában (Bolton a fal mellől figyeli az elnököt)   -  Szerzői jogok  AP Photo/Evan Vucci
Írta: Németh Árpád

Ilyen súlyos vád még nem hangzott el hivatalban levő elnökről az amerikai történelemben. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Trump saját érdekeit helyezte előtérbe a nemzeti érdekek helyett.

Trump „alkalmatlan” a Fehér Ház irányítására, és „képtelen” feladata ellátására – mondta volt nemzetbiztonsági tanácsadója az ABC Newsnak adott exkluzív interjújában. John Bolton a jövő héten megjelenő könyve kapcsán volt a stúdió vendége.

A szoba, ahol történt című visszaemlékezésében a szerző azt a 453 napot idézi fel, amíg az elnök bizalmas munkatársa volt. A reagálásokból ítélve nemcsak keresett sikerkönyv lesz, hanem akár a választások kimenetelét is befolyásolhatja.

AP Photo/Alex Brandon
A Bolton visszaemlékezéseiről szóló könyv a helyszín előttAP Photo/Alex Brandon

A Fehér Házban eltöltött 17 hónap alapján Bolton „_elképesztően alulinformáltként_” jellemzi az elnököt, aki elemi tényekkel sem volt tisztában (azt kérdezte például: vajon Finnország Oroszország része), és akit könnyedén manipulálhattak külügyi tanácsosai.

Egy elnök „_alkalmatlansága_” azonban a legelképesztőbb vád, ami hivatalban levő elnökről valaha is elhangzott. Az amerikai történelemben erre nem volt még példa.

„_Donald Trumpot egyetlen elv vezérelte: újraválasztása_” – mondta Bolton az interjúban.

Ukrán szál, Kína felkérése az újraválasztás támogatásához

A nemzetbiztonsági tanácsadó nem tanúskodott a Képviselőházban, amikor az elnök ellen vádemelési eljárást indítottak. Tanúskodott volna azonban a szenátusi meghallgatáson, ezt azonban a republikánusok meghiúsították – írja a John Bolton könyvét terjedelmesen szemléző New York Times.

A könyv első kézből bizonyítja, hogy Trump elnök 391 millió dolláros Ukrajnának szánt segélyt tartott vissza, miközben elvárta, hogy Kijev tegye nyilvánossá a demokraták, köztük John Biden, volt alelnök állítólagos bűncselekményeiről szóló nyomozati anyagot. Emiatt indult „_impeachment_” Trump ellen.

Amennyiben hitelesek Bolton állításai, akkor az elnök az adófizetők pénzével visszaélve kényszerített egy másik országot saját politikai kampányának támogatására. A Képviselőházban ezt a demokraták a hatalommal való visszaélésnek nevezték, a republikánusok azonban arra hivatkozva utasították el a vádat, hogy a tanúvallomások másodkézből származnak. Ezzel szemben Bolton akkor az Ovális Irodában tartózkodott. Ő azt állítja, hogy az akkori külügyminiszter és a védelmi miniszter legalább 8-10 alkalommal próbálta meggyőzni az elnököt az ukrán segély átutalásáról. Trump ezt egy döntő, augusztus 20-ai találkozóan azzal utasította el, hogy nem tesz eleget a kérésnek, amíg meg nem jelennek a Hillary Clintonnal és Bidennel kapcsolatos orosz nyomozás eredményei.

Az alkotmányos vádemelési eljárás során elhallgatta a történteket – ezzel vádolják most Boltont könyve megjelenése előtt a kongresszusi demokraták, csakhogy nyélbe üthesse a 2 millió dolláros kiadási üzletet.

„_Személyes kedvezményeket tett az általa kedvelt diktátoroknak_” – állítja könyvében Bolton, aki szerint az amerikai Képviselőháznak kellene kivizsgálnia ezeket az ügyeket. „_Az igazságszolgáltatás akadályozása életmód volt_” – írja könyvében.

Példaként a török Halkbankot említi, amely azért került egy vizsgálat látókörébe, mert több milliárd dolláros üzlettel kerülte meg az Egyesült Államok Irán elleni szankcióit. A török államfő egy 2018 végén, Buenos Airesben megtartott csúcsértekezleten átadta az amerikai elnöknek a Halkbank jogi képviseletét ellátó cég levelét, amit az éppen csak átfutott, majd kijelentette, hogy a „_Halkbank szerinte teljesen vétlen_”. Trump utána azt mondta Erdoğannak „_majd gondoskodik a dolgokról_”.

AP Photo/Natacha Pisarenko
Trump (b) és Erdoğan (k) a G-20-as csúcson Buenos AiresbenAP Photo/Natacha Pisarenko

Az amerikai igazságügyi miniszter később hónapokig próbált megegyezésre jutni a bankkal, mire nagy nehezen hat vádpontban eljárást indítottak a török pénzintézet ellen.

A ZTE, a kínai telekommunikációs óriást is az Irán és Észak-Korea elleni szankciók megkerülésével vádolták. A cégre súlyos büntetés várt. Trump azonban a tavalyi, a kereskedelmi megállapodásról folytatott oszakai találkozón azt ígérte Hszi Csin-ping, kínai elnöknek, hogy enyhít a büntetésen.

Ha ez sikerül, egy szívességgel tartozunk Trumpnak – így reagált a kínai államfő. Bolton szerint már a bűnügyi nyomozásba történő beavatkozás ötlete is „_megdöbbentő_”. Az Igazságügyi Minisztérium végül egy 1 milliárd dolláros büntetést szabott ki, eltekintett azonban attól, hogy hét évre megtiltsa a ZTE-nek az amerikai termékek megvásárlását, amivel csődbe kerültek volna.

AP Photo/Susan Walsh
Az amerikai és a kínai elnök OszakábanAP Photo/Susan Walsh

Trump egyébként a könyv szerint élt a felajánlott szívességgel. Arra kérte Hszit, hogy Kína vásároljon amerikai mezőgazdasági termékeket, mert ennek révén nőne az elnök támogatottsága a gazdálkodó államokban.

Trump ezt nem cáfolta, amikor a Fox News vendége volt, kereskedelmi minisztere azonban hazugságnak minősítette az esetet.

Trump flúgosnak nevezi Boltont

Hazugnak nevezte utóbb az elnök is volt tanácsadóját. „_A flúgos John Bolton végtelenül unalmas könyve hazugságokból és áltörténetekből áll. Csak jókat mondott rólam mindaddig, amíg ki nem rúgtam_” – írta Trump a Twitteren.

Bolton, a legtovább szolgáló tanácsadó

Az 1948-ban született, jogászi végzettségű John Bolton mindössze két évvel fiatalabb az elnöknél. Egykor politikai kommentátor volt, majd republikánus tanácsadó. George W. Bush idején ő volt az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. 2018 áprilisától a következő év szeptemberéig volt a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója. Ilyen tisztségben ilyen sokáig senki sem volt ezen a poszton Trump elnökösködése alatt.

AP Photo/Manuel Balce Ceneta
John Bolton a Fehér HázbanAP Photo/Manuel Balce Ceneta

Két csúcsértekezletre kísérte el az elnököt: az észak-koreaira Kim Dzsongunnal, és az emlékezetes, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megtartott találkozóra. Ezen kívül, a G-20-akon ott volt minden alkalommal, köztük akkor is, amikor Trump a világ más vezetőivel, köztük a kínai és a török elnökkel tárgyalt.

Tavaly szeptember 10-én távozott a Fehér Házból. Ő azt állítja: lemondott, miután hónapokon át nézeteltérése volt az elnökkel. Trump ezzel szemben azt mondja: előtte kirúgta.

Trump perrel hiúsítaná meg unokahúga könyvének megjelenését

Az elnök fontolóra vette, hogy vajon egy perrel megakadályozhatná-e egy másik, szintén róla szóló könyv megjelenését.

A szerző azonban ebben az esetben családtag: Trump unokahúga.

Mary Trump könyvének címe: „Túl sok, de sosem elég: avagy hogyan hozta létre a családom a világ legveszélyesebb férfijét”.

A könyvből várhatóan az is kiderül, hogy Mary Trump szivárogtatott a New York Times oknyomozó cikkéhez, amelyben az elnök pénzügyeit tárták fel. A szerző szerint egyébként Trump kigúnyolta az Alzheimer-kórban szenvedő édesapját, azaz saját fivérét.

A Daily Beast szerint Mary Trump 2001-ben titkos megállapodást kötött nagybácsijával örökségéről. Az egyezmény kikötése volt, hogy nem írhat kapcsolatairól a nagybácsival és nagynénivel.

kapcsolódó cikkek