Fél évszázadnyi függetlenség nem hozta meg Angolának azt, amire leginkább vágyott: az éhezés és a szegénység felszámolását. A lakosság, különösen a fiatalok, több lehetőséget követelnek.
Angola kedden ünnepli az ország Portugáliától való függetlenné válásának 50. évfordulóját. A portugál elnök, Marcelo Rebelo de Sousa az egyik meghívottja az ünnepségeknek, ami újabb fontos mérföldkő a két ország közötti kapcsolatokban. Az államfő az elnökség honlapján közzétett feljegyzésében arról beszél, hogy a látogatás**"nagyon jelentős pillanatot jelent a Portugália és Angola közötti szoros együttműködés és mély barátság kapcsolatában".**
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt fél évszázadban Portugália és Angola túllépett a gyarmatosító és a gyarmatosított státuszán. Most már testvérországok, amelyeknek közös a történelmük, a nyelvük és a gyökereik.
Marcelo Rebelou de Sousának ez lesz a hetedik látogatása az országban, ahová 2017-ben és 2022-ben João Lourenço elnök beiktatására utazott, 2019-ben pedig állami látogatást tett. A portugál elnököt angolai látogatására elkíséri Paulo Rangel állam- és külügyminiszter, valamint a köztársasági közgyűlés minden parlamenti frakciójából egy-egy képviselő.
A függetlenség 50 éve
A fél évszázados függetlenség azonban még nem hozta el az angolaiak által remélt jólétet, és nem hozta el az éhezés és a szegénység megszűnését sem.
"Nehéz az életem. Nem tudok pénzt keresni vagy jobb ruhákat venni, de ami igazán megvisel minket, az az éhség" - mondta egy nő, Adelina az RTP-nek a Luanda tartománybeli Kikolo város piacán. "Nincs állandó lakhelyünk, nincs fizetésünk, nincs férjünk. Öregszünk - nekem már ősz hajam van -, és csak azért vagyok itt, hogy kenyeret vegyek vacsorára, magamnak és az unokámnak, aki itt van velem" - magyarázta.
Egy másik nő is arról beszélt, milyen nehézségekkel kell szembenézniük az egyszerű embereknek.
"Minden drága. Egy zsák rizs huszonötezer kwanzába kerül, egy csomag tészta 350... hogy fogunk megélni?" - vetette fel Helena, hozzátéve, hogy "a bérleti díjak folyamatosan emelkednek, az angolaiak pedig a szemétben keresnek élelmet.
A Globális Éhínség Index 2025 című jelentés, amelynek címe "20 évnyi fejlődés nyomon követése: ideje megújítani a nulla éhezés iránti elkötelezettséget", az országot a világ 13 legrosszabb éhínséggel küzdő országa közé sorolja. Angola 123 ország közül a 111. helyen áll, és a portugál nyelvű országok között a legrosszabb helyzetben van.
A 2025-ös globális éhezési index 29,7-es értékével az ország éhezési szintje súlyosnak tekinthető. Az adatok nem hagynak kétséget: az angolai gyermekek 47,7 százaléka szenved fejlődési rendellenességben, és az állampolgárok több mint 22 százaléka alultáplált.
A korrupció a "legnagyobb szégyen"
Az ország általános éhezésének forgatókönyvét megerősítik az angolai katolikus püspökök, akik szerint az éhezést és a szegénységet Angolában számos tényező súlyosbítja, például a természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó fenntartható állami politikák hiánya, a korrupció, a bizonytalan fizetések és az "erőszakos" adópolitika.
Az Angolai és São Tomé-i Püspöki Konferencia (CEAST) püspökei számára a korrupció az elmúlt 50 év "legnagyobb csapása".
"Érthetetlen, hogy egy olyan ország, mint Angola, amely bőséges folyókkal rendelkezik, képtelen kielégíteni az élelmiszer-szükségleteit, de azt is tudjuk, hogy nagyon erős importlobbi van, amely valahogy háttérbe szorítja vagy visszatartja a nemzeti termelést. Ez a helyzet "összefügg a korrupció üszkösödésével, amely a háború utáni elmúlt 50 év legnagyobb csapása" - mondta Belmiro Chissengueti, a CEAST szóvivője, akit a Lusa hírügynökség idézett.
A Transparency International által összeállított Korrupció Érzékelési Index legfrissebb adatai szerint, amely a közszférában tapasztalható korrupció fő globális mutatója, Angola 2019 óta 14 pontot javított, és a 180 ország és terület közül a 121. helyen áll, a szubszaharai Afrika régió 49 országa közül pedig a 21. helyen.