Egy friss OECD-jelentésből kiderül, hogy 22 uniós ország válaszadóinak 8%-a állítja, hogy nincsenek közeli barátai, 3%-uk pedig azt, hogy nincsenek közeli családtagjai.
Az, hogy keveset kommunikálunk másokkal és magányosnak érezzük magunkat, évente akár 871 ezer halálesettel is összefüggésbe hozható világszerte.
A magányosságból következhet gyengébb munkahelyi teljesítmény, a munkanélküliség vagy a korai iskolaelhagyás kockázatának növekedése, sőt a szavazói magatartást is befolyásolhatja. 2022-ben Franciaországban és Litvániában voltak a legtöbben, akik az elmúlt négy hétben „legtöbbször” vagy „állandóan” magányosnak érezték magukat: 11, illetve 9 százalék.
Az OECD-országok közül Görögországban és Szlovéniában a legmagasabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik legalább naponta tartják a kapcsolatot barátaikkal vagy családtagjaikkal. Ezzel szemben Litvániában azok voltak a legtöbben, akik az elmúlt hét napban egyáltalán nem tartották a kapcsolatot a közelben élő barátaikkal vagy családtagjaikkal. Az EU 22 országában a válaszadók 8%-a állította: nincsenek közeli barátai, míg 3%-nak közeli családtagjai nincsenek.
Magyarországon volt a legmagasabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint nincs közeli barátjuk, míg Belgiumban azoké, akik szerint nincs közeli családtagjuk.
21 európai OECD-országban a barátokkal és családtagokkal való napi személyes kontaktusok száma 2006, 2015 és 2022 között folyamatosan csökkent, míg a távoli kapcsolatoké nőtt.
Hogyan kezeli Európa az elszigeteltség problémáját?
2025 májusában az Egészségügyi Világközgyűlés elfogadott egy állásfoglalást, amely a társadalmi kapcsolatokat a globális egészségügyi napirend egyik alapvető kérdéseként határozta meg.
Az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága szintén közegészségügyi prioritásként határozta meg a társadalmi elszigetelődést és a magányt.
Helyi szinten Németország, Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország, Finnország, Spanyolország és Spanyolország nemzeti stratégiákat vezetett be a magányosság kezelésére.
Finnországban például a kormány elfogadta a Nemzeti Ifjúsági Munka és Ifjúságpolitikai Programot, amely a fiatalok munkakeresését segítő kezdeményezéseket, pénzügyi tanácsadást, valamint művészetterápiát, sportot és közösségi szolgálatot tartalmaz.
Más országok is hoztak intézkedéseket, amelyek különösen arra irányulnak, hogy a túl túlzott mobiltelefon-használat károsíthatja a társas interakciókat. Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Finnország, Franciaország, Görögország és Magyarország például a fiatalok online kapcsolattartása helyett az offline kapcsolatok ösztönzése érdekében korlátozta vagy betiltotta a telefonok használatát az iskolákban.
"A kevesebb valós, tehát face-to-face interakció csökkentheti a fiatalok fontos pszichológiai készségeinek fejlődését, mivel a valós világbeli találkozások más szociális készségeket igényelnek, mint az online verziójuk" - áll az OECD jelentésében.