NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nyilvánosságra hozta a Fehér Ház Trumpnak az ukrán elnökkel folytatott beszélgetését

Nyilvánosságra hozta a Fehér Ház Trumpnak az ukrán elnökkel folytatott beszélgetését
Szerzői jogok REUTERS
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A leirat szerint az amerikai elnök többször nyomást gyakorolt a frissen megválasztott ukrán elnökre, Zelenszkíjre, hogy indítson eljárást demokrata riválisa, Jo Biden fia ellen.

HIRDETÉS

Nyilvánosságra hozták Donald Trump Volodimir Zelenszkij nemrég megválasztott ukrán elnökkel folytatott beszélgetésének leiratát, miután demokrata-párti képviselők szerint nyomást gyakorolt az ukrán politikusra, ezért alkotmányos vádeljárást indítanak ellene.

A beszélgetés leiratának első oldala

Az amerikai demokraták két évig vártak arra a pontra, amelyet végül Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő júliusi telefonbeszélgetésének nyilvánosságra kerülése tett fel az i-re. Ennek hatására úgy tűnik, hogy elgördültek az akadályok az elnök elleni alkotmányos vádeljárás megindítása elől a kongresszusban.

REUTERS/Jonathan Ernst
ZelenszkijREUTERS/Jonathan Ernst

Trump ugyanis a beszélgetés tanusága szerint többször is nyomást gyakorolt Zelenszkij-re, és arra biztatta júliusi telefonbeszélgetésük során, hogy Ukrajnában indítsanak vizsgálatot az amerikai elnök demokrata párti riválisa, Joe Biden kárára az egykori alelnök fiának ukrajnai ügyletei miatt - derült ki a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott emlékeztetőből. A szövegben Trump azt mondja: az Egyesült Államok "nagyon, nagyon jó volt" Ukrajnához, majd ezek után kért tőle egy "szivességet". A Fehér Ház szerint a közölt leirat nem a beszélgetés szóról szóra történő leirata.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke kedden bejelentette: az alsóház hivatalosan elindítja az impeachment-eljáráshoz szükséges vizsgálatot Donald Trump elnök ellen. Pelosi az elmúlt hónapokban igyekezett csitítani az alkotmányos vádeljárást követelő demokratákat, de végül ő is beállt a sorba, és azzal vádolta meg az elnököt, hogy megszegte hivatali esküjét, illetve elárulta a nemzet biztonságát és az amerikai választások integritását. "Ez nem maradhat így. Elszámoltathatónak kell lennie (az elnöknek). Senki sem áll a törvények felett" - nyilatkozta.

A képviselőházi vizsgálat célja, hogy kiderítsék: valóban nyomást gyakorolt-e Trump júliusi telefonbeszélgetésében Volodimir Zelenszkij ukrán államfőre Joe Biden és fia, Hunter jövedelmező ukrajnai ügyleteinek feltárása érdekében. Az amerikai elnök 400 millió dollár (körülbelül 122 milliárd forint) ukrajnai segély befagyasztását rendelte el néhány nappal az ominózus telefonhívás előtt.

Trump leszögezte: nincs félnivalója, és engedélyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a beszélgetés "teljes, titkosítás alól feloldott és vágatlan" leiratát. Egyúttal jelezte: továbbra sem oldják fel az ukrajnai segélyek zárolását. A vezető szerint Európának kellene nagyobb felelősséget vállalnia Ukrajna ügyében. Az EU az ukrán válság kezdete óta azonban már több milliárd eurós segélyprogramot dolgozott ki Kijev számára.

Joe Biden Trump egyik fő politikai ellenfele és a Demokrata Párt legnagyobb támogatottságot élvező pályázója az elnökjelöltségre. A CNN amerikai hírtelevízió értesülése szerint a képviselőház 235 demokrata párti képviselőjéből eddig 158-an támogatják az eljárás megindítását.

Ha a vizsgálat igazolja a vádakat, a képviselőház igazságügyi bizottsága javasolhatja az alkotmányos vádeljárás megindítását Trump ellen a talált bizonyítékok alapján. A bizottságot vezető Jerrold Nadler elmondta: év végéig szeretne döntésre jutni az ügyben. Az elnök által elkövetett egyéb szabálysértésekkel további hat képviselőházi bizottság foglalkozik.

Ha az igazságügyi bizottság megalapozottnak látja a felelősségrevonási eljárás megindítását, akkor az ügy a demokrata többségű képviselőház elé kerül szavazásra. Ha az alsóház többsége az eljárás megindítására szavaz, az ügy a szenátus elé kerül, amely a legfelsőbb bíróság vezetőjének felügyelete alatt lefolytatja a tárgyalást. Az elnök leváltását a szenátus kétharmada kényszerítheti ki. A felsőházban azonban a republikánusoknak van szűk többségük.

A fentiekből kitűnik, hogy az alkotmányos vádeljárás megindítása nem jelenti feltétlenül az elnök megbuktatását, amelyre egyébként sem volt még példa az amerikai történelemben.

A kongresszusi demokraták közül többen régóta áhítoznak arra, hogy elindítsák a felelősségrevonási eljárást Trump ellen, bár a siker esélye elenyésző. Eddig kevesen sorakoztak fel mögéjük, és Pelosi sem támogatta őket. Tovább szította indulatukat az, ahogy Trump elkerülte a számonkérést a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolása ügyében annak ellenére, hogy egyértelmű kétségek merültek fel viselkedésével és ügyleteivel kapcsolatban. Ezt tetézte, hogy kiderült: a politikus megvásárolta egy pornósztár hallgatását, illetve az, hogy Trump magánérdekeltségei is sokat nyertek elnökségéből. A mérleg nyelve végül az ukrajnai botránynak köszönhetően billent a másik irányba.

Bidenék ügye azért annyira fontos, mert azt jelentheti: az elnök arra használta fel hivatalát, hogy egy külföldi kormányt arra kényszerítsen, segítsen neki újból megnyerni a választást. Trump tagadja, hogy alkotmányba ütköző dolgot tett volna.

Nagy lendületet adott az alkotmányos vádeljárás híveinek az, hogy sikerült megnyerniük Pelosit az ügynek. A demokraták remélik, hogy ennek a botránynak nagyobb lesz a visszhangja, mint az orosz beavatkozásnak.

Minden amerikai elnöknek akadtak ellenfelei, akik úgy gondolták, távoznia kellene hivatalából. Azonban Bill Clinton óta senki ellen sem indítottak felelősségrevonási eljárást. A demokrata Clinton ellen a republikánusok ellenőrzése alatt álló képviselőház indított vizsgálatot, mert házasságtörő viszonyt folytatott egy fehér házi alkalmazottal. Clintont végül a szintén republikánus többségű szenátus felmentette.

Rajta kívül csak egy elnök ellen indítottak alkotmányos vádeljárást: Andrew Johnson ellen 1868-ban. A szenátus Johnsont is felmentette. Richard Nixon még azelőtt lemondott 1974-ben, hogy megindíthatták volna ellene az eljárást a Watergate-botrány miatt. Az ő helyzete meglehetősen kilátástalan volt.

Az alkotmány a képviselőházra bízza az alkotmányos vádeljárás megindítását, míg a szenátus feladata a tárgyalás és döntéshozatal. Az elnököt az alkotmány értelmében árulás, vesztegetés és más súlyos bűncselekmények miatt lehet felelősségre vonni és elmozdítani hivatalából.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Vádemelési eljárás Trump ellen

Videó: így dőlt össze a világ harmadik leghosszabb gerendahídja Baltimore-ban

Csökkentették a Donald Trump büntetéséhez kapcsolódó biztosíték összegét