Kína és az Egyesült Államok nem vesz részt a klímakonferencián, ahogyan Oroszország és India sincs ott. Úgyhogy nem véletlen, hogy a résztvevők az együttműködés fontosságára figyelmeztettek a tanácskozás első napján.
Nem nagy döntéseket, hanem a végrehajtás terén bizonyított erősebb elszántságot vár a világ a brazíliai klímacsúcstól, amely elsősorban azt vizsgálja, mi valósult meg az üvegházhatású gázok kibocsátására elfogadott nemzeti tervekből, és hogyan lehetne felpörgetni ezeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tanácskozás kilátásait jól jelzi, hogy a legnagyobb kibocsátók, Kína és az Egyesült Államok, ahogy a világ egyik olajnagyhatalma, Oroszország sem vesz részt a COP30 néven futó konferencián.
A brazil elnök leginkább az esőerdők megmentésére létrehozott nemzetközi alapnak szeretne jelentős pénzügyi támogatást szerezni, amire Németország és Norvégia részéről van fogadókészség, de például az egyik alapító,a brit kormány nemet mondott erre azzal, hogy a kezdeményezésnek ebben a fázisában még nem kíván íly módon közreműködni.
Luiz Inácio Lula da Silva hosszú beszédet mondott a COP30 nyitónapján, és ebben nem hagyta szó nélkül a távolmaradókat mondván, hogy ha a háborúzók ott lennének, rájönnének, hogy sokkal olcsóbban megússzák, ha inkább elköltenek 1,3 ezermilliárd dollárt az éghajlati válság megoldására, mint ha kiadnak több mint kétszer ennyit háborúkra, ahogyan azt tavaly tették.
A tanácskozás első napján az együttműködás fontosságát hangsúlyozták a résztvevők, nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás megfékezésében stratégiai szerepet játszó amerikai vezetés Donald Trump elnöksége alatt gyakorlatilag nem tett mást, mint leépítette mindazt, amit a Biden-adminisztráció felépített a környezetvédelem érdekében.
Egy múlt heti friss ENSZ-jelentés lehangoló képet festett a klímaharc esélyeiről. A kutatók szerint ugyanis a pillanatnyi klímacélokkal lehetetlen megfékezni a globális felmelegedést még akkor is, ha a kormányok végrehajtják a vállalásaikat.