NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Figyelő elkészítette a Soros-listát

Schmidt Mária és Lánczi Tamás (Figyelő tulajdonosa és főszerkesztője)
Schmidt Mária és Lánczi Tamás (Figyelő tulajdonosa és főszerkesztője) Szerzői jogok MTI Fotó: Soós Lajos
Szerzői jogok MTI Fotó: Soós Lajos
Írta: Gábor TanácsPálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Leleplezték a Soros-hálózatot: kiírtak mindenkit a nyilvános internetes oldalakról, aki a szerintük sorosista szervezeteknek dolgozik.

HIRDETÉS

Kétoldalas felsorolást közöl a Figyelő című hetilap a szerintük Soros Györgyhöz köthető szervezetekről és az azoknak dolgozó emberekről.

A cikket Csanády András jegyzi. Onnan indul ki, hogy Soros György céljainak előmozdítása érdekében mintegy kétezer ember dolgozik Magyarországon, és megpróbálták áttekinteni, kik lehetnek ezek. A kétezres szám a cikk szerint Tracie Aherntől, Soros kockázati tőkealapjának volt vezetőjétől származik.

Az újságíró ezek után a "titokzatos Soros-hálózatot" úgy göngyölíti fel, hogy a szervezetek teljesen nyilvános honlapjain szereplő alkalmazottak és tanárok nevét sorban leírja. Felkerült a listára szociális munkás, titkárnő, projektmenedzser. Felsorol olyan személyeket (Demszky Gábor, Gulyás Márton) és szervezeteket (Migration Aid), amelyeknek hivatalosan nincs közük Soros Györgyhöz, a kapcsolódást semmilyen adattal nem támasztja alá. A közös pont többségében annyi, hogy a civil szervezet a saját területén kritikát fogalmazott meg a kormány törekvéseivel kapcsolatban, de még ez sem feltétlenül igaz. A korrupcióellenes törekvésekkel is fel lehetett kerülni a listára, rajta vannak a K-Monitor munkatársai és a Direkt36 újságírói is.

Maga a cikk szerzője azt írja az általa listázott emberekről, hogy "nem lehet bizonyosan megmondani valakiről, hogy tudatában van-e annak, kinek is dolgozik, vagy éppen milyen küldetést teljesít".

A listán szerepel több évek óta halott személy is - fedezte fel a Mérce. Ernst Geller 23 éve, Hanák Péter történész 21 éve halt meg.

Tóth István György az MTA doktora 2005-ben, John Doyle Klier 2007-ben, Yehuda Elkana pedig 2012-ben hunyt el.

A 444 megkereste a Figyelő társtulajdonosát, az LMP-s Ungár Pétert, aki anyjával, Schmidt Máriával a Figyelő társtulajdonosa. Ungár "köszönöm kérdésed, szia!" felkiáltással lecsapta a telefont.

Koren Miklóst zavarta, hogy "lehagyták" a Figyelő listájáról, ezért petíciót írt, melyhez mindenki csatlakozhat, aki "fájlalja, hogy kimaradt az eheti listából".

Transparency International: nehéz ezt józan ésszel értelmezni

Vizsgálják, milyen jogi lépéseket tehetnek a cikk kapcsán - mondta a Transparency International igazgatója, Martin József Péter az euronews-nak. Ami ilyen értelemben felmerül, az a valóság hamis színben feltüntetése.

"Bár a Transparency és személy szerint én is kritikusak vagyunk a kormánnyal, ez egy demokráciában normális dolog. Ráadásul ellenőrizhetően kritikusak voltunk a korábbi kormányokkal is", mondta az igazgató. Nem ez az első ilyen jellegű támadás, de az első, amikor nem csak a szervezeteket és azok vezetőit, hanem azok munkatársait is pellengérre állítják - emelte ki.

Martin József Péter hozzátette, hogy az ilyen jellegű támadásokat nagyban megkönnyíti, hogy teljesen átláthatóan működnek, minden támogatójuk kint van a honlapjukon. Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától az éves költségvetésük 13%-a származik. Ez sem általános, hanem projektalapú támogatás, vagyis pályáznak rá. A legtöbb projektjüket így finanszírozzák, és a fő szponzoruk nem a Nyílt Társadalom Alapítvány, hanem az Európai Unió - magarázta.

"Józan ésszel ezt az egészet nehéz értelmezni" - mondta az igazgató az Euronewsnak."Hogy ki mennyire pánikol emiatt, az vérmérséklet kérdése. Nyilván döbbenetes az egész, de mi nem félünk, nem ezzel foglalkozunk éjt nappallá téve - tette hozzá. "Van ennek egy figyelemelterelő része is. Mi visszük tovább a saját ügyeinket."

Amnesty International: nem félünk

„Nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek” - idézi Iván Júliát, az Amnesty International Magyarország igazgatóját a szervezet honlapján megtalálható közlemény.

„Minden reggel úgy kelünk fel, hogy azt várjuk, ma vajon milyen aljas hazugságot ír rólunk a kormánymédia. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit” - fogalmazott Iván Júlia, hozzátéve, hogy

„Van egy rossz hírünk: nem félünk, és bármivel is próbálkoznak, nem fogunk meghátrálni. Tovább folytatjuk a munkánkat, és képviselni fogjuk azokat az értékeket, amelyeket a magyar kormány már rég elfelejtett.”

Így néz ki egy zsoldoshadsereg?

A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület közös fotót posztolt a Facebookra a listán való megjelenésre válaszként

"Törökország már túllépett ezen"

-így kommentálta az újságban megjelenő listát euronews-os török kollégánk. Törökországban 2013 óta árulóként, az állam ellenségeiként néznek a güllenistákra, ami nem feltétlenül csak Fetullah Gülen híveit jelenti, hanem mindenkit, aki más véleményt fogalmaz meg, mint Recep Tayyip Erdogan, például Amerika-pártit – magyarázta.

"A 2016-os puccskísérlet után durvult el a helyzet. Erdogan sajtójában újságírókról, üzletemberekről és civil szervezetekről jelennek meg listák, és a legtöbb embert azzal vádolják, hogy köze volt a puccskísérlethez. Nemcsak verbálisan támadják őket, hanem hivatalos eljárás is folyik ellenük, a legtöbbjüket már le is tartóztatták" – emelte ki. Míg párhuzamos államként írta le Erdogan őket a puccskísérlet előtt, utána már terrorista szervezetként emlegeti őket.

HIRDETÉS

Érdekesség, hogy van egy “helyi Soros” Törökországban, hívta fel figyelmünket kollégánk Osman Kavala. Maga Erdogan akasztotta a nevet a jótékonysági alapítványáról is ismert vállalkozóra, akit az Isztambuli repülőtéren fogtak el tavaly októberben.

Kollégánk azt is mondta, hogy Törökországban nemcsak a güllenisták az ellenségek, sokakat vádolnak azzal, hogy kurd terroristákkal állnak kapcsolatban.

Megkérdeztük az uniós országokból származó kollégáinkat is, de ők nem tudtak hasonló listát felidézni az ő hazájukból. Az orosz kolléga pedig azt, a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket sújtó, őket külföldi ügynöknek bélyegző orosz törvényt idézte fel, amihez az Orbán-kormány civil törvényét hasonlították annak kritikusai.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Antiszemitizmussal vádolja a Soros-alapítvány a magyar kormányt a plakátkampány miatt

63 transznemű támadta meg a születési nemre épülő magyar szabályozást Strasbourgban

Mit adtak nekünk Sorosék? Avagy hiányozni fog-e négy évtized után a Soros-alapítványok pénze?