A jogszabályszöveg alapján szinte bárki ellen használható a magyar kormány új jogi fegyvere.
HIRDETÉS
Az Európai Uniós alapelvek nyílt semmibevételének, a civil szféra és a független sajtó elhallgattatására tett fenyegető lépésnek minősítették az Euronews által megkérdezett civil szervezetek azt a törvényjavaslatot, amely büntetni rendeli a külföldi támogatást elfogadó szervezeteket, ha azok például a demokratikus vitát befolyásolják vagy negatív színben tüntetik fel a jogállamiság magyarországi helyzetét.
"Átteleltek a poloskák"
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a nemzeti ünnepen, március 15-én jelezte, hogy pártja "tavaszi nagytakarításra" készül, hogy megszabaduljon az "áttelelt poloskáktól". "Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat", mondta akkor a magyar miniszterelnök.
A Halász János Fidesz-képviselő neve alatt benyújtott " a közélet átláthatóságáról" szóló törvényjavaslat kedden éjfélkor jelent meg a parlament honlapján. Ez alapján azokat a szervezeteket, amelyek külföldi támogatást kapnak, és úgymond veszélyeztetik a magyar szuverenitást, jegyzékbe veszi a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A jegyzékben szereplő szervezeteket a külföldi támogatás 25-szöröséig terjedően bírságolhatják, és elesnek attól a lehetőségtől, hogy a személyi jövedelemadó 1%-át fogadhassák. A vezető tisztségviselőik kiemelt közsszereplőnek minősülnek és részletes vagyonnyilatkozatot kell tenniük, külföldi támogatást csak a Hivatal engedélyével kaphatnak, és belföldi támogatást is csak teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy extrém bürokratikus követelmények mellett.
Hogy mi minősül a magyar szuverenitás veszélyeztetésének: a törvényjavaslat ugyan taxatíve meghatároz eseteket, de azok olyan tágan vannak megfogalmazva, hogy szinte bármilyen, akár halványan kormánykritikus megnyilvánulásra ráiileszthetőek. Például a "demokratikus vita befolyásolása", vagy a "választások eredményének befolyásolására alkalmas tevékenység" szinte minden közéleti témával foglalkozó sajtótermékre ráillik.
A támogatás a törvényben szereplő definíció szerint bármilyen transzfer, szolgáltatás, adomány lehet, akár uniós pályázaton elnyert összeg vagy mikroadomány, amely egy kettős állampolgártól származik.
"Bárki célponttá válhat"
- Bárkire ráhúzható ez a korlátozás, bárki célponttá válhat, hiszen ma Magyarországon a független sajtó és a civil szervezetek jelentős része részesül valamiféle külföldi támogatásban, ha máshogy nem, akkor részt vesz uniós pályázatokban, onnantól kezdve ennek a hatálya alá kerülhet - mondta az Euronewsnak az Átlátszó oknyomozó portál főszerkesztője, Bodoky Tamás.
Az Orbán-kormányok sora 2010 óta szisztematikusan építette le a vele kritikus független sajtót, és építette fel a saját médiabirodalmát. Ezt a különböző üzenetek célba juttatására szabott propagandagépezetet állami hirdetéseknek álcázott támogatásokkal finanszírozzák, ezzel kapcsolatban éppen most tett részletes adatokkal alátámasztott panaszt az uniós versenyhatóságnál két magyar médiavállalkozás. Az adatok alapján az látszik, hogy az egyes médiavállalkozásoknak juttatott állami hirdetések száma extrém módon megnő, amíg azok a kormánypárthoz hű üzletemberek tulajdonában vannak és a kormánypártok üzeneteit közvetítik, de azonnal nullára csökken, ha egy adott médium - például a tulajdonos kegyvesztettsége miatt - valamiért kikerül a kormányközeli sajtóból.
A független sajtónak az államilag támogatott konkurenciával szemben minden elérhető forrást meg kellett ragadnia, amire részben az uniós, részben amerikai pályázati források, részben nemzetközi együttműködések jelentettek megoldást, a másik stabil bevételi forrásuk az a lehetőség volt, hogy minden magyar állampolgár rendelkezhet a személyi jövedelemadója 1%-áról egy civil szervezet javára. Ezen kívül több sajtótermék is gyűjtött mikroadományokat, vagy húzott fel legalább részleges fizetőfalat.
Az új törvényjavaslat alapján valamennyi finanszírozási forrást lezárhatja a hatóság, amelynek a döntése ellen nincs semmilyen bírói felülvizsgálati lehetőség.
- Az első értelmezésünk szerint ezt nem tekinthetjük másnak, mint egy nyílt hadüzenetnek, vagy ha úgy tetszik, egészpályás letámadásnak, amit most a civil társadalom ellen intézett, hiszen látjuk azt, hogy nem csak megbélyegzésről van szó, hanem konkrétan jogi és egyéb eszközökkel való ellehetetlenítésről - mondta az Euronewsnak az A Hang nevű, más civil kezdeményezéseknek platformot nyújtó szervezet szóvivője, Szalóki Viktor. A szóvivő elmondta, hogy hiába nem kaptak nagyobb összegű pályázati pénzt, mert adott esetben a mikroadományok befogadását is olyan bürokratikussá teheti a törvény, hogy az ellehetetlenítheti a munkájukat.
A magyar kormánypártok azzal indokolják a civilek elleni fellépést, hogy az előző választáson a magyar ellenzék - amely akkor egymással az ideológiai különbségek ellenére összefogott kisebb pártok szövetsége volt - amerikai forrásból is kapott kampánytámogatást. A kritikus sajtónak és civil szervezeteknek juttatott uniós támogatásokat, illetve a magyar jogállamisággal kapcsolatos eljárásokat is az ellenzék érdekében való külső nyomásgyakorlásként értékelik. Ennek a cikknek az elkészítéséhez is megkerestük a Fideszt, de nem reagáltak.
Nehéz idők Magyarországon
Az a tény, hogy egy egyéni képviselő nyújtotta be a javaslatot, lerövidítheti az elfogadás folyamatát. Orbán Viktor kormánya 2025-ben súlyos kihívásokkal néz szembe. A gazdaság évek óta alig növekszik, és bár a kormányfő 2025 elejére "repülőrajtot" ígért, a GDP az első negyedévben megint csökkent a kiigazított adatok szerint. A Fidesszel szembeni politikai térfelet pedig ezúttal nem több kisebb, egymással is rivalizáló párt foglalja el, hanem egyetlen, egy éve alakult párt, a Tisza, amely jelenleg a legtöbb közvéleménykutató szerint néhány százalékkal népszerűbb a Fidesznél, de háttérben még fideszes politikusok is azt mondják, hogy a két párt fej-fej mellett halad.
A román elnökválasztás kapcsán Orbán Viktor burkoltan ugyan, de támogató üzenetet fogalmazott meg a szélsőjobboldali George Simion mellett. Simiont a romániai magyar kisebbség pártja, az RMDSZ egyöntetűen elutasítja, mivel a jelölt fő politikai árucikke egészen a közelmúltig az agresszív magyarellenesség volt. Bár Orbán azt mondta, nem avatkozik bele a román elnökválasztásba, de maga Simion a magyar miniszterelnök szavait egyértelműen támogatásként értelmezte, és így is kommunikálta a kampányban szórólapokon és közösségi médiaüzenetekben is. Az ügy miatt a Tisza-párt vezetője, Magyar Péter azzal vádolta Orbánt, hogy elárulta a feltétlen híveinek számító erdélyi magyarokat. Mivel Orbán szavazati joggal is járó állampolgárságot adott a környező országokban élő kisebbségi magyaroknak, ennek a kapcsolatnak a meggyengülése további kockázatot jelent a magyar miniszterelnök rendszerére.
A román példa is mutatja, hogy a magyar kormánytól nem egészen idegen a beavatkozás más országok belügyeibe. Orbán Viktor személyesen is kampányolt több populista vagy szélsőjobboldali politikus mellett más országok választásain (Robert Fico, Andrej Babis, Milorad Dodik), az ő oligarcháihoz kötődő magyar bankok finanszírozták többek között Marine le pen vagy a spanyol Vox kampányát. Menedékjogot nyújtott több korrupcióval vádolt jobboldali politikusnak, Milorad Dodik megmentésére pedig egyszer a személyes védelmét is ellátó Terrorelhárítási Központ katonáit küldte a boszniai Szerb Köztársaságba.
A külföldi befolyás elleni törvényjavaslat és az azt követő borítékolható felháborodás a fővárosban, illetve az európai intézményekben egy olyan jól ismert szcenárió az Orbán-kormánynak, amelyet feltehetően jobban tud kezelni, mint az ország előtt álló egyéb kihívásokat.