Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Uniós lépés, moszkvai válasz

Uniós lépés, moszkvai válasz
Betűméret Aa Aa

Három hete, március 4-én Salisburyben, egy délnyugati angol kisvárosban egy padon eszméletlen állapotban fedeztek fel egy férfit és egy nőt. Mint utóbb kiderült: Szergej Szkripal volt kettős ügynököt, és Moszkvából látogatóba érkezett Júlia lányát.

Mindkettőjüket ideggázzal próbálták megölni.

– A Kreml politikájának lényege a Nyugat megosztása, a Nyugat aláaknázása, hitelének és értékeinek az aláaknázása. Ennek vagyunk szemtanúi. A Kreml ezt különböző eszközökkel próbálja elérni: az ukrán válsággal, a szíriai katonai beavatkozással, a kibertámadásokkal, most az ideggáz-támadással és a dezinformációs kampánnyal. A eszközök széles skáláját alkalmazzák. A cél nem a Nyugat megsemmisítése, hanem aláaknázása, következésképpen Oroszország globális szerepének erősítése – nyilatkozta Rosa Balfour, a német Marshall Alapítvány elemzője.

Miközben Theresa May brit miniszterelnök a merénylet miatt egységes fellépésre szólított fel, Alekszisz Ciprász azt mondta: nem kell elhamarkodni a válaszlépéseket.

– A szolidaritás hiánya vélhetően a világos bizonyítékok hiányával is magyarázható. Emellett eltérő az egyes tagországok függősége is. Ráadásul nem minden tagország ért egyet Brüsszel moszkvai szakításai szándékaival és az esetleges következményekkel – mondta Konsztantinosz Filisz, görög elemző

Az Európai Tanács, az uniós csúcs a brit jelentés alapján úgy döntött, hogy első lépésként visszahívja az Európai Unió moszkvai nagykövetét.

–Az a tény, hogy a legfontosabb, ám Oroszországtól energiafüggő európai országok: Németország, Olaszország és Franciaország kiutasítottak orosz diplomatákat világosan jelzi, milyen irányba halad az unió. Ha néhány kisebb ország lehetőséget hagy a tárgyalásokra, az nem lesz annyira hátrányos – véli Rosa Balfour, elemző.

– Brüsszeli stúdiónk vendége Vladimir Csizsov úr, Oroszországnak az Európai Unióba akkreditált nagykövete. Csomagol már, hogy hazautazzon Moszkvába?

– Csomagolnom kellene?

– Csak kérdeztem.

– Ennek egyelőre semmilyen gyakorlati oka nincs. Évek óta itt dolgozom Brüsszelben az orosz-uniós kapcsolatok előmozdításán számos téren. Addig maradok, amíg vissza nem hív az elnököm. Folytatni szándékozom a munkámat – nyilatkozta Vlagyimir Csizsov, orosz uniós nagykövet.

– A kiutasítások után milyen válaszra számíthatunk Moszkva részéről?

– Megfelelő válaszokra kell számítani a nemzeti vonalon, azaz bilaterális téren. A kiutasításokról ugyanis az országok önállóan döntöttek – amint ezt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is kiemelte a múlt pénteken.

– Mégis hogyan döntenek azok után, hogy a legközelebbi szövetségeseiknek számító uniós tagországok: Magyarország és Olaszország is kiutasított orosz diplomatákat?

– Kiábrándító, hogy néhány ország, egészen pontosan az uniós tagországok nagyjából fele azt az utat választotta – hogyan is fejezzem ki magam –, hogy hamis szolidaritást vállal az Egyesült Királysággal. A döntés nem alapul gyakorlati bizonyítékon, hanem feltételezésen és gyanúsításon.

– Amint azonban ön is tapasztalhatja, az Európai Unió sok tagországa, továbbá az Egyesült Államok lenyűgözően koordinált akcióban lépett fel Oroszország ellen. Vajon ez a környezet újra egy hidegháborús válsághoz vezet a Nyugat és Oroszország között?

– Semmilyen objektív okot nem látok egy Oroszország és a Nyugat közötti konfliktusra. A Nyugat ugyanis megosztott. Theresa May brit miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az egység és a szolidaritás bebizonyította, Oroszország szándékai az Európai Unió megosztásáról kudarcra vannak ítélve. Ezzel azonban ő osztotta meg az uniót, mert a tagországok fele követte, a másik fele pedig nem.

– Csizsov úr, köszönöm, hogy vendégünk volt.