Uniós lépés, moszkvai válasz

HIRDETÉS

Három hete, március 4-én Salisburyben, egy délnyugati angol kisvárosban egy padon eszméletlen állapotban fedeztek fel egy férfit és egy nőt. Mint utóbb kiderült: Szergej Szkripal volt kettős ügynököt, és Moszkvából látogatóba érkezett Júlia lányát.

Mindkettőjüket ideggázzal próbálták megölni.

– A Kreml politikájának lényege a Nyugat megosztása, a Nyugat aláaknázása, hitelének és értékeinek az aláaknázása. Ennek vagyunk szemtanúi. A Kreml ezt különböző eszközökkel próbálja elérni: az ukrán válsággal, a szíriai katonai beavatkozással, a kibertámadásokkal, most az ideggáz-támadással és a dezinformációs kampánnyal. A eszközök széles skáláját alkalmazzák. A cél nem a Nyugat megsemmisítése, hanem aláaknázása, következésképpen Oroszország globális szerepének erősítése – nyilatkozta Rosa Balfour, a német Marshall Alapítvány elemzője.

Miközben Theresa May brit miniszterelnök a merénylet miatt egységes fellépésre szólított fel, Alekszisz Ciprász azt mondta: nem kell elhamarkodni a válaszlépéseket.

– A szolidaritás hiánya vélhetően a világos bizonyítékok hiányával is magyarázható. Emellett eltérő az egyes tagországok függősége is. Ráadásul nem minden tagország ért egyet Brüsszel moszkvai szakításai szándékaival és az esetleges következményekkel – mondta Konsztantinosz Filisz, görög elemző

Az Európai Tanács, az uniós csúcs a brit jelentés alapján úgy döntött, hogy első lépésként visszahívja az Európai Unió moszkvai nagykövetét.

–Az a tény, hogy a legfontosabb, ám Oroszországtól energiafüggő európai országok: Németország, Olaszország és Franciaország kiutasítottak orosz diplomatákat világosan jelzi, milyen irányba halad az unió. Ha néhány kisebb ország lehetőséget hagy a tárgyalásokra, az nem lesz annyira hátrányos – véli Rosa Balfour, elemző.

– Brüsszeli stúdiónk vendége Vladimir Csizsov úr, Oroszországnak az Európai Unióba akkreditált nagykövete. Csomagol már, hogy hazautazzon Moszkvába?

– Csomagolnom kellene?

– Csak kérdeztem.

– Ennek egyelőre semmilyen gyakorlati oka nincs. Évek óta itt dolgozom Brüsszelben az orosz-uniós kapcsolatok előmozdításán számos téren. Addig maradok, amíg vissza nem hív az elnököm. Folytatni szándékozom a munkámat – nyilatkozta Vlagyimir Csizsov, orosz uniós nagykövet.

– A kiutasítások után milyen válaszra számíthatunk Moszkva részéről?

– Megfelelő válaszokra kell számítani a nemzeti vonalon, azaz bilaterális téren. A kiutasításokról ugyanis az országok önállóan döntöttek – amint ezt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is kiemelte a múlt pénteken.

– Mégis hogyan döntenek azok után, hogy a legközelebbi szövetségeseiknek számító uniós tagországok: Magyarország és Olaszország is kiutasított orosz diplomatákat?

– Kiábrándító, hogy néhány ország, egészen pontosan az uniós tagországok nagyjából fele azt az utat választotta – hogyan is fejezzem ki magam –, hogy hamis szolidaritást vállal az Egyesült Királysággal. A döntés nem alapul gyakorlati bizonyítékon, hanem feltételezésen és gyanúsításon.

– Amint azonban ön is tapasztalhatja, az Európai Unió sok tagországa, továbbá az Egyesült Államok lenyűgözően koordinált akcióban lépett fel Oroszország ellen. Vajon ez a környezet újra egy hidegháborús válsághoz vezet a Nyugat és Oroszország között?

– Semmilyen objektív okot nem látok egy Oroszország és a Nyugat közötti konfliktusra. A Nyugat ugyanis megosztott. Theresa May brit miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az egység és a szolidaritás bebizonyította, Oroszország szándékai az Európai Unió megosztásáról kudarcra vannak ítélve. Ezzel azonban ő osztotta meg az uniót, mert a tagországok fele követte, a másik fele pedig nem.

– Csizsov úr, köszönöm, hogy vendégünk volt.