Az EU‑hoz csatlakozni kívánó tagjelölt országoknak már a csatlakozás előtt geopolitikai döntéseket kell hozniuk, és alapvető kérdésekben igazodniuk kell az unióhoz – mondta Marta Kos, az EU bővítéséért felelős biztos az Euronewsnak.
Az EU‑csatlakozásra váró országoknak már a belépés előtt geopolitikai döntést kell hozniuk, és választaniuk kell, melyik oldalon állnak – mondta az Euronewsnak adott exkluzív interjújában Marta Kos, az EU bővítéséért felelős biztos, miután bemutatta éves értékelését.
A kijelentései azután hangzottak el, hogy az Európai Bizottság ezen a héten frissítést tett közzé a bővítési folyamatról a tagjelölt országok, köztük Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán vonatkozásában.
Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően az Európai Unió újraindította az elakadt bővítési folyamatot, rámutatva a térségben zajló geopolitikai hatalmi versenyre.
„Európa most először egyesülhet egy közös fedél alatt, de ez azt is jelenti, hogy döntéseket kell hozni” – mondta Kos az Euronews eheti, Brüsszelben megrendezett Bővítési Csúcstalálkozóján.
„Ha Oroszország felé fordulnak, vagy nem alkalmaznak szankciókat, azt nem tudjuk tolerálni.”
Miközben az EU azt hangoztatja, hogy bővíteni akarja a közösséget, egyúttal azt is leszögezi, hogy az új tagoknak teljesíteniük kell a feltételeket, és alapvető kérdésekben egyet kell érteniük az unióval, hogy ne ismétlődhessen meg a magyar blokkolás. Az ország Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kilépett az európai konszenzusból, és agresszív vétópolitikát folytat a közös döntésekkel szemben.
Ennek elkerülése érdekében a Bizottság a jogállamiság terén erősebb biztosítékokat helyez kilátásba az új tagállamokra vonatkozóan, mivel „az uniós tagállamok és az európai polgárok aggódnak amiatt”, hogy a tagjelölt országok a csatlakozás után valóban betartják-e ígéreteiket – mondta Kos.
Kétszintű tagság?
Arra a kérdésre, hogy az új tagállamokat meg lehetne-e fosztani teljes szavazati joguktól a próbaidőszak alatt, Kos az Euronewsnak azt mondta, hogy nem támogatja a kétszintű tagságot.
„Én határozottan ellenzem. Nem lehetnek másodosztályú állampolgáraink” – tette hozzá.
Kos azt is sürgette, hogy a tagállamok a technikai munkán túlmenően adjanak politikai lendületet a folyamatnak, hogy megtörjék a holtpontot, amit Orbán Ukrajna elleni vétója okozott, ami megakadályozta a klaszterekről szóló tárgyalások megkezdésének szükséges lépését, és Moldovára is hatással volt.
A jelentésben a Bizottság Albánia mellett Montenegrót jelölte meg a következő csatlakozásra esélyes országként. Továbbá dicsérte Moldova erőfeszítéseit, és sürgette Ukrajnát, hogy folytassa reformprogramját, különösen a korrupció elleni küzdelem terén.
A Bizottság megállapította, hogy Kijev jelentős előrelépést tett a rendkívüli háborús körülmények között.
Szerbiával kapcsolatban a jelentés kiemelte, hogy az országban visszalépés történt a jogállamiság terén, és elítélte a rendőri erő túlzott alkalmazását a tüntetők elleni fellépés során. Aleksandar Vučić szerb elnök kormánya egy éve rendkívüli tiltakozásokkal szembesül, miután egy vasútállomás tetőzetének összeomlása 16 ember halálát okozta.
Kos biztos szerint Vučić elnök külpolitikája – Oroszországtól a szankciókig – ellentmond az EU programjának.
„Az igazságszolgáltatás erős elnöki befolyás alatt áll. Az EU és a bővítés ügyében semmi sem történik az elnök nélkül” – mondta az Euronewsnak.
„Médiaszabadság, akadémiai szabadság, tiltakozási szabadság. Minden területen visszalépés történt.”
Kos kijelentette, hogy továbbra is együttműködik a szerb hatóságokkal: „kezet nyújtok a szerb népnek, mert Szerbiát az EU-ban akarjuk látni – egy demokratikus Szerbiát”.
A Bizottság kemény kritikát fogalmazott meg Grúzia jelöltségét illetően, és a 2024‑es viharos parlamenti választásokat, valamint a kormányzó Grúz Álom párt ellenzék által vitatott győzelmét követően Grúziát „csak névlegesen” tagjelölt országnak nevezte.
„A helyzet meredeken romlott, súlyos demokratikus visszaesés tapasztalható, amit a jogállamiság gyors hanyatlása és az alapvető jogok súlyos korlátozása jellemez” – állt a jelentésben.