Miután több mint két évtizedet töltött az EU-tagság várótermében, Észak-Macedónia reméli, hogy a várakozás végre véget ér, mivel Mickoski miniszterelnök az Euronews-nak nyilatkozva elmondta, hogy országának csatlakozását „mesterséges viták” késleltetik.
Annak ellenére, hogy Észak-Macedónia az elsők között kérte az Európai Unióba történő felvételét a nyugat-balkáni országok közül , az elmúlt két évtized során kevés előrelépés történt a csatlakozás terén.
Hristijan Mickoski, Észak-Macedónia miniszterelnöke az Euronews-nak elmondta, hogy országa „néhány mesterségesen generált ok miatt sajnos ugyanazon a helyen van, ahol 25 évvel ezelőtt volt”.
„Nem a koppenhágai kritériumok miatt, nem azért, mert nem teljesítettünk bizonyos célokat, hanem néhány mesterségesen generált vita miatt, mint például a nemzeti zászló, a nemzetünk neve, ilyen-olyan alkotmánymódosítások miatt” – nyilatkozta Mickoski.
Itt a több évtizedes görög vétóra utalt, amely az ország nevének megváltoztatásához vezetett, valamint a bolgár vétóra a kisebbségi jogokat, a történelmet és a nyelvet érintő kérdésekben.
Athén úgy vélte, hogy az ország neve csak az északi régiójához kapcsolódik. 2018-ban ezt a központi kérdést – a névvitát – a Preszpai Megállapodás rendezte. Szkopje elfogadta az Észak-Macedónia nevet, Athén pedig feloldotta a vétót.
Mindeközben Szófia vétója azokhoz a vádakhoz kapcsolódik, hogy Észak-Macedónia nem tartja tiszteletben a bolgárokhoz fűződő közös kulturális és történelmi kötelékeket. Bulgária alkotmányos és oktatási reformokat követelt Szkopje EU-csatlakozási tárgyalásainak előrehaladási feltételeként.
Mickoski „politikai nyomásgyakorlásnak és tisztességtelen bánásmódnak” nevezte az ország csatlakozásával szemben támasztott szófiai feltételeket.
„Ők bent vannak, mi nem, ez egyfajta megfélemlítés... Szeretnénk magunkat Brüsszel asztalnál látni, és tudni szeretnénk, hogy jelenleg mi ennek az ára, és ez-e az utolsó ár, amit fizetnünk kellene” – nyilatkozta.
Az észak-macedóniai miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi megközelítés aláássa az EU alapelveit, ami más tagjelölt országokkal is megtörténhet.
„Ha valaki meg mer félemlíteni valakit, aki csatlakozni szeretne a klubhoz, akkor miért kellene a másiknak hallgatnia? Ez nem normális... valószínűleg ez a jövőben újra és újra megtörténik, mert működik” – mondta Mickoski.
Mickoski felszólította Brüsszelt, hogy gondolja át, hogy az egyhangúsági szabály és a tagállamok vétójoga továbbra is összhangban van-e az Európa alapítói által elképzelt „elvekkel és értékekkel”.
Az alkotmányok módosítása
Kérdésként vetette fel, hogy az EU miért vár egyoldalú engedményeket Szkopjétől, miközben szemet huny Macedónia Bulgáriában tapasztalható helyzete felett.
„Miért kellene nekünk módosítani az alkotmányunkat? Miért nem beszélünk a bolgár macedón közösségről? Mi a helyzet az ő emberi jogaikkal?” – kérdezte. „Nem engedélyezik számukra, hogy nem kormányzati szervezetet alapítsanak. Nem a bolgár alkotmány módosításáról beszélünk. Egyfajta kölcsönösségről van szó.”
Mickoski azzal érvelt, hogy az egyenlőtlenség aláássa az EU saját alapelveit, miszerint a tagállamok és a tagjelölt országok egyenlőek. Azonban a feszültségek és a késedelmek ellenére Mickoski megerősítette, hogy Észak-Macedónia csatlakozása az EU-hoz stratégiai választás.
„Hiszünk abban, hogy a jövőnk az Európai Unióban van. És hiszünk abban is, hogy a Nyugat-Balkán integrációja az EU-ba magának az EU-nak a számára is hozzáadott értéket jelent” – mondta.
A miniszterelnök szerint a hétköznapi macedónok az előrelépés hiánya miatt egyre inkább kiábrándultabbak és zavarodottak , és megkérdőjelezik, hogy mit is képvisel napjainkban valójában az EU.
„Országom polgárai tele vannak frusztrációval, és azt kérdezik tőlem: rendben, miniszterelnök úr, mi van most? Ha ezt megvalósítjuk, akkor ez lesz az utolsó, vagy valószínűleg lesznek továbbiak a jövőben?”
Mickoski azonban ragaszkodott ahhoz, hogy országa továbbra is osztja az Unió alapításakor meghozott alapelveket. „Minden megaláztatás és csalódás ellenére, és annak ellenére, hogy jelenleg frusztráltak a polgáraink, ugyanazokat az értékeket valljuk” – zárta.