Jean-Claude Junckert a várnál is nagyobb szavazati aránnyal választotta meg az Európai Parlament a bizottság élére.
A volt luxemburgi minisztrerelnök 422 voksot kapott.
Saját pártján, az Európai Néppárton kívűl a szocialisták és a liberálisok is támogatták.
A siker egy nagykoalíciós háttéralkunak köszönhető.
Elutasították viszont Junckert az euroszkeptikusok, akik szerint a politikus érvelése idejétmúlt.
- Juncker annak a háború utáni generációnak a tagja, amely szerint az unió szerepe a francia-német harc megakadályozása. Ez akkoriban dicséretre méltó cél volt, de mára teljesen elavult. És a kinevezés nem tükrözi azt a tényt, hogy nagyot nőtt az euroszkeptikusok száma Európában – mondta Nigel Farage, a brit Függetlenségi Párt vezetője.
A parlament legnagyobb frakciója, a néppárt elutasítja, hogy a bizottság programjában az euroszkeptikusok politikája is megjelenjen.
- Ez nem kérdés, nem fogjuk őket együttműködésre kérni, hiszen erre nincs komoly esély. Ők mindössze szélsőségesek, akik elleneznek dolgokat, de azt nem tudják megmondani, mit is szeretnének – mondta a néppárti csoport vezetője, Manfred Weber.
A tagállamok hamarosan javaslatot tesznek a bizottsági tagok személyére, az új testület november elsején áll munkába.
A stúdióban Fariba Mavaddat vendége André Sapir a brüsszeli Brugel Intézettől.
Fariba Mavaddat, Euronews: – Sapir professzor, Juncker fontos beszédet mondott a parlamentben. Ön szerint képes lesz megváltoztatni a korábbi merev imidzsét?
André Sapir, a Brugel intézet kutatója: – Szerintem olyan beszédet mondott, amire a bizottság következő elnökétől számítottunk. A szélesebb víziójáról, programjáról volt szó, szerintem jó beszéd volt. Most pedig ezt a szélesebb programot kell átültetnie a gyakorlatba. Valódi ötletekre lesz szükség. Azt hiszem magasak az elvárások vele szemben, hiszen Európa leendő vezetőjeként új irányt kell szabnia.
Euronews: – Az akarat megvan hozzá, de mennyire reális elvárni tőle azt, hogy mozgásba hozza ezt az öreg európai dinoszauruszt és végrehajtsa a tervét?
André Sapir, a Brugel intézet kutatója: – A lényeg az, hogy képes legyen a vezetésre és meg tudja győzni a tagállamokat arról, hogy az együttműködés fontosabb a saját érdekeiknél. Szerintem figyelmeztetnie kell majd az állam – és kormányfőket – akár minden egyes csúcstalálkozón arra a tényre, hogy Európa befolyása Kínával, Indiával vagy Brazíliával összevetve csökken. Meg kell találni Európa helyét ebben a világban és szerintem a bizottságnak és Európának is a befelé fordulás helyett kifelé kellene figyelnie ahhoz, hogy megtalálja a saját helyét.
Euronews: – Épp ezért esik sok szó az unió külügyi szolgálatáról. Az ukrajnai helyzetet és más válságokat figyelembe véve ön szerint milyen szerepe lesz a külpolitikának az új struktúrában?
André Sapir, a Brugel intézet kutatója: – Az Európai Bizottság leginkább gazdasági ügyekkel foglalkozik, de részben külpolitikával is. Úgy gondolom, ötvözni kell a kettőt, Ukrajna és Oroszország esetében mindenképpen. Ugyanerre van szükség a Közel-Kelet és Afrika ügyében, de az energiapolitikánál is. Ez kulcsfontosságú. Európa lemaradásban van a közös energiapiac ügyében, amelyre az ár és a hatékony felhasználás miatt is szükség van. De külpolitikai okok miatt is. Függünk a szomszédságunktól, tehát a szomszédságpolitikát ötvözni kell a gazdaságpolitikával. Azt hiszem egy közös energiapolitikai terv nagyon fontos lehet a növekedés szempontjából, hiszen komoly befektetésekre van szükség. Ugyanakkor nagyon komoly külpolitikai üzenetet is hordozna.