Egyre nagyobb pszichológiai nyomásnak vannak kitéve a kiskorúak az online térben. Christel Schadelmose, az Európai Parlament alelnöke fokozott garanciákat szeretne a gyermekek és a fiatalok online környezetének biztonságosabbá tételére.
"Pert indítottunk a touloni bíróságon a TikTok ellen, miután 2021-ben öngyilkos lett egy 15 éves francia lány, akit hosszabb ideje zaklattak az iskolában, főként a testsúlya miatt. Szülei szerint a tragédiában az alkalmazás videói is szerepet játszhattak, mert olyan videókat kínált fel Marie-nak, amelyek önkárosításról, öngyilkosságról szóltak, illetve erősítették lelki sérülékenységét. A 2023-ban indított per (melynek tárgya, hogy a platform betartotta-e a gyermekek védelmére vonatkozó kötelezettségeket) még folyik, hamarosan újabb meghallgatás lesz az ügyben" - mondta Laure Boutron-Marmion francia ügyvéd az Euronewsnak Brüsszelben.
Az Algos Victima egyesület alapítója is részt vett az Európai Parlamentben tartott tájékoztatón, amelyen a gyermekek és a fiatalok online környezetének biztonságosabbá tételét célzó jogalkotási lépéseket ismertették.
"Marie tragikus esete is rámutat arra, hogy az online közeg és az algoritmusok hatása súlyos következményekkel járhat a kiskorúak számára. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy hány tinédzsernél tapasztalható a közösségi média káros használata, de kimutathatók a pszichológiai hatások, az, hogy egyre fiatalabb korban jelentkezik a függőség, és a nagyon korai depresszió. Franciaországban a 15 és 30 év közöttiek egynegyedénél jelentkezik a betegség" - magyarázta a szakértő.
Hozzátette: nem csak a sérülékeny kamaszok lehetnek veszélyben, hanem szinte bárki. Nagyon sok a káros tartalom az interneten, és az algoritmusok egyre gyorsabban elérik őket, akor is ha nem kifejezetten veszélyes tartalmakat keresnek. A platformok nincsenek megfelelően szabályozva, nincsenek rákényszerítve az önkontrollra.
Az Algos Victima egyesület alapítója elmondta, egyre több szülő keresi fel azzal, hogy kamasz gyermekét veszélyben érzi a káros online tartalmak miatt. A probléma egyik gyökerét abban látja, hogy a gyerekek nagyjából fele szülői ellenőrzés nélkül böngészik az interneten, sokan már 10 éves koruk alatt is.
Online függőség
Nemcsak Franciaországban, hanem Európa-szerte is növekszik az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a közösségi média és a videómegosztó alkamazások milyen módon befolyásolják a fiatalok mentális egészségét.
Az EP jelentése emlékeztet arra, hogy a gyermekek és fiatalok egynegyedénél „problémás” vagy „diszfunkcionális” az okostelefon-használat, ami függőséget tükröző viselkedési mintákat jelent. A kiskorúak kognitív képességei még fejlődőben vannak, ezért sebezhetőbbek az AI által generált tartalmak és a csevegőrobotok iránt.
A fiatalok 97%-a naponta használja az internetet, és a 13–17 évesek 78 %-a legalább óránként, 46 %-a pedig szinte folyamatosan ellenőrzi az eszközeit.
A 16–24 évesek átlagosan több mint hét órát töltenek naponta az interneten, és az uniós fogyasztók több mint fele rendszeresen videojátékokkal játszik, és a 11–14 éves gyermekek körében ez az arány eléri a 84 %-ot.
Az Al-kutatások azt mutatják, hogy a serdülők mentális egészségügyi problémáinak növekedése összefüggésbe hozható a közösségi média túlzott használatával, és a közösségi média nyomása a kiskorúak mentális egészségügyi problémáinak (például a fokozott szorongásnak és depressziónak) az öt legfőbb oka közé tartozik.
Tanulmányok kimutatták, hogy a közösségi média túlzott használata hatással lehet a kiskorúak agyának fejlődésére és agyi kapacitására. Összefüggést találtak a közösségi média túlzott használata és az impulzuskontroll hiánya között.
Korhatár-ellenőrzés és minimumkorhatár
"Minden nap gyerekek milliói találkoznak olyan tartalmakkal, amelyeket nem kellene látniuk. Sokkal jobban kell védenünk a kiskorúakat az interneten, mint ahogyan ma tesszük: magasabb korhatárt kell bevezetni a közösségi médiához való hozzáféréshez, ezért javasoljuk, hogy az EU-szerte 16 év legyen a minimális korhatár" - mondta Christel Schadelmose, az Európai Parlament (EP) alelnöke a brüsszeli tájékoztatón.
Emlékeztetett arra, hogy az EP Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nagy online platformok nem nyújtanak megfelelő védelmet a kiskorúak számára, és figyelmeztetnek a függőség, a mentális egészség és az illegális és káros tartalmaknak való kitettség kockázataira. A bizottság jelentése kötelező biztonsági tervezést és a kiskorúakra legkárosabb interakciós mechanizmusok betiltását szorgalmazza.
Az IMCO jelentése támogatja a Bizottságnak a magánélet védelmét szolgáló korhatár-ellenőrzési rendszerek kidolgozására irányuló erőfeszítéseit, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az ilyen intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a gyermekek jogait és magánéletét, és nem mentesítik a platformokat a szolgáltatások biztonságos kialakítására vonatkozó felelősség alól.
Az európai parlamenti képviselők az EU egész területén 16 éves korhatárt javasolnak a közösségi médiához, videomegosztó platformokhoz és mesterséges intelligencia (AI) társalkalmazásokhoz való hozzáféréshez, kivéve, ha a szülők engedélyezik, valamint 13 éves korhatárt a közösségi médiához való hozzáféréshez.
A Bizottság határozottabb fellépését várják
Az európai parlamenti képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy teljes mértékben éljen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) által biztosított hatásköreivel, ideértve a bírságok kiszabását vagy, végső esetben, a kiskorúakat veszélyeztető, a szabályoknak nem megfelelő webhelyek vagy alkalmazások betiltását. Emellett felszólítják a Bizottságot, hogy
- fontolja meg, hogy személyes felelősséget vezessenek be a felső vezetés számára azokban az esetekben, amikor súlyos és tartós jogsértések történnek a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások megsértésével kapcsolatban, különös tekintettel az életkor-ellenőrzésre;
- tiltsa be a kiskorúak számára az elkötelezettség alapú ajánló algoritmusokat, és alapértelmezésként tiltsa le a leginkább függőséget okozó tervezési funkciókat;
- biztosítsa, hogy az ajánló rendszerek ne mutassanak be profilalkotáson alapuló tartalmakat kiskorúaknak;
- tiltsa be a kiskorúak számára elérhető játékokban a szerencsejátékhoz hasonló mechanizmusokat, például a „loot boxokat";
- tiltsa meg a platformoknak a gyerekinfluencerek (kiskorúak, akik influencereként tevékenykednek) pénzügyi vagy anyagi ösztönzését vagy monetizálását;
- kezelje azokat az etikai és jogi kihívásokat, amelyek a mesterséges intelligencia (AI) alapú meztelenséget generáló alkalmazásokból erednek (amelyek lehetővé teszik, hogy felhasználók más személyekről hozzájárulásuk nélkül manipulált képeket készítsenek);
- szigorúan érvényesítse az AI-rendelet szabályait a manipuláló és megtévesztő chatbotokkal szemben.
Az európai parlamenti képviselők támogatják azt az elképzelést, hogy a meggyőző technológiákat – például a célzott hirdetéseket, az influenszer-marketinget, az addiktív tervezést, a loot boxokat és a megtévesztő mintázatokat – a jövőbeli Digitális Méltányossági Törvény keretében kezeljék. A jelentés uniós fellépést sürget az olyan manipulatív funkciók ellen, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az eltűnő történetek és a káros játékosítási gyakorlatok, amelyek szándékosan kihasználják a kiskorúak viselkedését az elköteleződés és a költekezés növelése érdekében.
A jogi kiskapuk megszüntetése
Az európai parlamenti képviselők támogatják azt az elképzelést, hogy a jövőbeli digitális méltányossági törvény keretében foglalkozzanak a meggyőző technológiákkal, mint például a célzott hirdetések, az influencer marketing, a függőséget okozó tervezés, a loot boxok és a sötét minták.
A jelentés az EU fellépését szorgalmazza olyan manipuláló funkciók ellen, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az eltűnő történetek, amelyek szándékosan kihasználják a kiskorúak viselkedését az elkötelezettség és a kiadások növelése érdekében.
Az EU soros elnökeként Dánia azt próbálja meg elérni, hogy a technológiai óriásvállalatok vezessenek be korhatárellenőrzést a platformjaikon. Hat uniós ország – Dánia, Franciaország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország – személyre szabható korhatár-ellenőrző alkalmazáson dolgozik, hogy megvédje a gyermekeket a káros online tartalmaktól.