Az Európai Unió 2023 júniusában büntetőintézkedéseket vezetett be Koszovóval szemben, miután albán polgármesterek kerültek az északi, szerb többségű településekre. Az Euronews utánajárt, milyen hatása volt ezeknek az intézkedéseknek.
2023 júniusában az Európai Unió aktív büntetőintézkedéseket vezetett be Koszovóval szemben, válaszul az ország szerb többségű északi részén kialakult feszültségekre és eszkalációra.
Az intézkedések közé tartozik a Pristinával kötött stabilizációs és társulási megállapodás (SAA), az előcsatlakozási kereskedelmi megállapodás ideiglenes felfüggesztése, valamint a koszovói tisztviselőknek az uniós tisztviselőkkel való brüsszeli találkozókon való részvételének korlátozása, továbbá az uniós finanszírozás felfüggesztése és a projektek befagyasztása.
Nem tartalmazzák a Koszovó és Szerbia közötti, az EU által közvetített párbeszédhez kapcsolódó tevékenységek korlátozását, vagyis Brüsszel kísérletét arra, hogy közvetítőként lépjen fel a két fél között az olyan kérdések megoldása érdekében, mint a vámtilalmak vagy az úti okmányok kölcsönös elismerése.
Az Euronews utánajárt, hogy milyen hatása volt ezeknek a büntetőintézkedéseknek.
Petar Đorđević, a Young Active Gracanica elnöke szerint a szankciók nagyrészt szimbolikus figyelmeztető jelek, és a helyszínen csak korlátozott hatást váltottak ki.
"A helyszínen ez nem annyira észrevehető - sok projekt továbbra is fut, illetve megvalósították. Nem volt olyan szigorú, mint amikor az USA szankcionál, ami aztán a társadalom minden szintjén érzékelhető" - mondta Đorđević az Euronewsnak.
Az USA csatlakozott az EU által bevezetett "politikai szankciókhoz"
Szeptemberben az USA közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti a Koszovóval tervezett stratégiai párbeszédet.
Washington ugyan nem vonta vissza a koszovói NATO-misszióban (KFOR) való részvételét vagy az USA szélesebb körű támogatását, de felfüggesztette a kapcsolatok elmélyítését célzó, magas szintű keretet.
"Az EU esetében ez nem volt ennyire erősen érezhető, és úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések inkább egy figyelmeztetés Koszovónak, mint valami, ami valóban szenvedést okoz" - mondta Đorđević.
A szankciók ellenére a koszovói és az európai tisztviselők közötti együttműködés töretlen maradt - magyarázta -, a találkozókra Pristinában, Brüsszelben és különböző fórumokon és csúcstalálkozókon került sor Európa-szerte.
"Azt hiszem, ez mutatja a legvilágosabban, hogy az intézkedések nem olyan szigorúak, és hogy továbbra is van erőfeszítés arra, hogy jobb kommunikációt alakítsanak ki Koszovó képviselőivel" - jelentette ki a civil szervezet elnöke.
A pristinai székhelyű Institute for Advanced Studies agytröszt szerint azonban az intézkedések miatt az EU előcsatlakozási támogatási eszköze (IPA) által finanszírozott 218 millió euró értékű projekteket függesztették. A határidők elmulasztása miatt összesen 7,1 millió eurót veszítettek el véglegesen.
A növekedési tervből származó, több mint 300 millió EUR értékű források szintén kérdésesek. Emiatt a pristinai tisztviselők az általuk méltatlannak minősített szankciók feloldását követelik.
"Azokat az országokat kellene jutalmazni, amelyek 100%-ban az Európai Unióhoz igazodnak, nem pedig azokat, amelyek Moszkvát választották útjuknak" - mondta Vjosa Osmani koszovói elnök, utalva ezzel a belgrádi politikai vezetésre, amely az ukrajnai teljes körű inváziót követően elutasította az Oroszországgal szembeni szankciókat, mondván, hogy a semlegesség politikáját követi.
Kurti kitart az EU-párti út mellett Brüsszel hűvösebb hozzáállása ellenére is
"Mindig is követeltük, hogy Koszovó mentesüljön az igazságtalan büntetőintézkedések alól, kapja meg a tagjelölti státuszt, és kapjuk meg minél hamarabb a több ezer kérdést tartalmazó kérdőívet" - mondta Albin Kurti miniszterelnök.
Kurti ragaszkodott ahhoz, hogy az ország fegyelmezetten betartja Brüsszel követeléseit az előcsatlakozással kapcsolatos kérdésekben, "mert nincs alternatívánk az Európai Unióval szemben, és nem is akarjuk, hogy legyen".
Brüsszel egyebek mellett azt követeli, hogy az intézkedések feloldása érdekében Pristina változtasson a koszovói szerb közösséggel szembeni politikáján, és hajtsa végre a Belgráddal kötött összes megállapodást, beleértve a Szerb Önkormányzatok Szövetségének létrehozását - ez a testület bizonyos politikai jogköröket ad a szerb többségű területeken működő pártoknak, amit Kurti nem szívesen tenne meg.
Ezt hangsúlyozta az Európai Bizottság idei jelentése is, amely Koszovónak az uniós tagság felé tett előrehaladásáról szólt.
"A következő lépések az északi részen bekövetkező fenntartható de-eszkalációtól függnek" - mondta Aivo Orav, az EU koszovói nagykövete.
"A Bizottság azzal a feltétellel szándékozik tovább enyhíteni ezeket az intézkedéseket, ha északon rendezett módon történik meg a helyi kormányzás átadása. Ennek a helyhatósági választások után kell megtörténnie, és a de-eszkalációt fenn kell tartani" - magyarázta Orav.
Brüsszel büntetőintézkedései nagy változást jelentenek a nyugat-balkáni viták rendezésének megközelítésében, mivel hasonló szankciókat még soha nem alkalmaztak a régió más uniós reménységeivel szemben.
Ezek az intézkedések azért vannak még mindig érvényben, mert - Brüsszel megállapítása szerint - Koszovó nem tett eleget a feszültségek enyhítése és a bevezetésükhöz vezető helyzet megváltoztatása érdekében.
Az EU Tanácsa 2024 decemberében következtetéseket fogadott el, amelyek szerint az intézkedéseket fokozatosan feloldják.
A folyamat azonban lassú, és - mint akkoriban megállapították - Pristina további lépéseitől függ.