Az EU prioritása: a gyerekek járjanak iskolába a konfliktusövezetekben

A palesztin gyerekek nehezen jutnak el iskolába.

A népesség 75 százaléka kevesebb mint két dollárból él naponta, és az öt évesnél fiatalabb gyerekek fele kórosan alultáplált.

Mauritánia a második legnagyobb célországa a Maliból menekülőknek. Mintegy 60 százalékuk gyermek.

Hárommillióan kényszerültek elhagyni a lakhelyüket az etnikai konfliktusok miatt.

Igyekeznek integrálni őket az ország oktatási rendszerébe, az Európai Unió támogatásával.

A március óta tartó palesztin tüntetéseknek 23 ezer sebesültje van. Hogyan lehet túlélni a háborús sérüléseket a Gázai övezetben? Erről szól az Aid Zone műsora.

Egy speciális klinikát működtet Törökországban az EU humanitárius szervezete a Relief International nonprofit szervezettel együttműködve.

Negyvenmillió eurót fordít az EU Humanitárius Alapja arra, hogy a Bangladesbe menekült rohingják együtt tudjanak élni a helyiekkel.

Az iraki város egy évvel a harcok után messze van még a felépüléstől. Akárcsak az ott élők.

A 2015-ös földrengés után az EU nemcsak pénzt adott, hanem újfajta, fölrengésbiztos technológiákat is elvitt az ázsiai országba.

Dél-Szudánban a nők nagy része átélt szexuális erőszakot. Az EU egy kezdeményezése őket próbálja segíteni.

Malawiban kiképzést tartott egy olasz civil szervezet (COOPI) arról, mit kell tenni árvíz esetén. A korai figyelmeztető rendszert az EU támogatta.

Az éhínség és a nyomor miatt naponta tízezrek kelnek át a határon.

Képzeljék maguk elé a föld egyik legszegényebb országát, a Közép Afrikai Köztársaságot. Ahol a politikai rendszer nem igazán stabil, ráadásul

Miközben Szíriáról és Jemenről most már az egész világ tudja, hogy milliók élete van veszélyben, a harmadik legnagyobb válsággócra kevesebb figyelem jut.

Még mindig naponta csapódnak be bombák a szakadár területekhez közeli ukrán falvakban.