A március óta tartó palesztin tüntetéseknek 23 ezer sebesültje van. Hogyan lehet túlélni a háborús sérüléseket a Gázai övezetben? Erről szól az Aid Zone műsora.
HIRDETÉS2018. március 30-án kezdődtek a palesztin tüntetések a Gázai övezetben a kerítésnél. A palesztinok követelik azt a jogot, hogy visszatérhessenek a földjükre, valamint a 11 éve tartó izraeli blokád végét. Március óta több mint 220 embert öltek meg izraeli katonák, és mintegy 24 ezren sérültek meg.
Malaka környéke a tömegtüntetések egyik központi helyszíne a Gázai övezetben. Minden pénteken a palesztinok megrohamozzák a kerítést. Nők, gyerekek és teljes családok gyűlnek össze itt. Van, aki csak nézi az eseményeket, mások viszont meg is sebesülnek. Biztonsági okokból 800 méternél közelebb nem mehetünk a kerítéshez. Itt van nem messze az egyik elsősegély sátor, ahova éppen új sebesült érkezett. A lábán lőtték meg. 16 éves.
- Nyílt seb és törés, nem tudjuk, hogy van-e érrendszeri vagy idegi sérülés. Itt stabilizájuk a beteget, azután kórházba küldjük - mondta a palesztin Vörös Félhold munkatársa, Bashar Murad.
A dühös akciók nem csitulnak. Az itt ellátott sérültek mintegy felét tovább küldik, ami komoly megterhelést jelent a kórházak számára. Tíz trauma központot állítottak föl sátrakban a kerítés mentén. Az egészségügyi minisztérium és a palesztin Vörös Félhold szervezet közösen állította fel őket, az európai humanitárius segélyszervezet finanszírozta, és a WHO is támogatja őket.
- Múlt hónapban az áldozatok többsége a lábán sérült meg. De korábban sok áldozatot hoztak ide, akiket a felsőtestükön, a mellkasukon, a nyakukon vagy a fejükön lőttek meg - tette hozzá Bashar Murad.
Isszamot az Al Shifa kórházba vitték. Itt látogattuk meg. A lábát amputálni kellett.
- Fogtam a kerítést, takartam két barátomat, akik átvágták a szögesdrótot. Valami történt, nem láttam semmit. A lábam egy része, mintha elrepült volna, és valami megütötte a hasamat. Minden pénteken részt vettem a tüntetéseken, mert be vagyunk kerítve, megszállás alatt állunk. Támogatnunk kell egymást. Tudjuk, hogy megsérülhetünk, de meg kell hozni ezt az áldozatot - mesélte a fiatalember.
Mohamed egyike annak a mintegy száz embernek, akik elveszítették egy végtagjukat a tüntetések alatt. A gázai kórházak tele vannak a demonstrációkon megsérült emberekkel. A traumatológiai esetek nagy száma nagy terhet ró az amúgy is az összeomlás szélén álló egészségügyi rendszerre.
- Az egészségügyi rendszer Gázában évek óta hiányt szenved, már a Gázai övezet blokádja miatt is, hiánycikknek számítanak az alapvető életmentő gyógyszerek és eszközök, valamint nincs elég szakképzett személyzet sem, akik el tudnák látni a pácienseket - magyarázta Ayadil Sapabekov, WHO.
Mióta a tüntetések eszkalálódtak, az Európai Unió növelte a támogatását a sürgősségi ellátás, az orvosi eszközök és a speciális személyzet képzése terén. De a súlyos sérülteknek hosszú távon is több támogatásra van szükségük.
Euronews, Monica Pinna:
- Ez tűnik a legnagyobb kihívásnak: hány embernek lesz szüksége hosszútávú ápolásra?
- Nagyjából ötezer olyan emberről beszélünk, aki a lábán sérült meg a tüntetések alatt. Ebből 400-500 betegnek végtag rekonstrukciós műtétre van szüksége, ami további mintegy hét műtétet jelent, és három év rehabilitációt. Így az EU támogatni fogja ezt a hosszú távú egészségügyi ellátást speciális kórtermek felállításával, ahol el lehet végezni a végtag rekonstrukciót és az operációk utáni ellátást - mondta Filippo Ortolani, az EU humanitárius segélyszervezetének munkatársa.
A Gázai övezet déli részére utaztunk Hán Júniszba, hogy találkozzunk egy rehabilitációs beteggel. Ali áprilisban sebesült meg, a tüntetések második péntekén. Csontátültetésre szorult, de sem Izrael, sem Egyiptom nem engedte ki őt a Gázai övezetből.
- A könnygázgránát a számnál talált el. A szájpadlásomnál állt meg. Minden fejre állt körülöttem. Szédültem. A kezemet az arcomra szorítottam, és láttam, hogy véres a föld. Éreztem, hogy a csontom eltűnt - számolt be a sérülés körülményeiről a férfi. - Nem tudok olyan normális életet élni, amilyet azelőtt. Azt szeretném, hogy legalább kenyeret tudjak enni. Hiányzik a kenyér.
Alit kétszer műtötték. A orvosok fájdalomcsillapítót írtak föl az állandó fájdalomra.
A hán júniszi klinikán mintegy 200 beteget kezelnek. A tüntetések óta a betegek száma 20 százalékkal nőtt. A Médecins du Monde szervezet több kórházat is támogat a Gázai övezetben uniós alapok segítségével.
- A sürgősségi és traumatológiai estekre fókuszálunk. Arra, hogy úgy fejlesszük a klinikát, hogy el tudják látni a sebesüléseket és a műtéti utókezelést is. Annyi mindent próbálunk biztosítani, amennyit csak tudunk, így a betegek ellátása ingyenes. De még így sem tudjuk a száz százalékot lefedni - hangsúlyozta Abdelrahim Al Mahalawi, Médecins du Monde.
HIRDETÉSAli ott volt az első két pénteki tüntetésen márciusban és áprilisban. Azt mondta, egy békés tüntetésen vett részt, az emberek fegyvertelenek voltak. Nem gondolta volna, hogy itt végzi:
- 300 méterre lehettünk a kerítéstől, mégis megsérültem. A legtöbben 500-600 méter távolságban is megsebesültek - magyarázta a férfi.
A Gázai övezetben élők mintegy feléhez hasonlóan Alinak nincs munkája. És öt családtagja közül egyiknek sincs állandó állása. A napi élet küzdelem a Gázai övezetben.
- A gazdasági feltételek nagyon nehezek itt. Nincs semmink. Ez megmagyarázza ezeket a tüntetéseket a kerítésnél. Ez váltotta ki a tiltakozást. Szabadságot akarunk és a blokád végét, dolgozni akarunk, és hogy olyan életünk legyen, mint bárki másnak - tette hozzá a sérült férfi.
A gázaiak elszigetelten élnek. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás kihívást jelent nemcsak azoknak, akik most sérültek meg, de azoknak is, akik olyan krónikus betegségben szenvednek mint például a rák vagy a cukorbetegség.
HIRDETÉS