Már több mint egymillió rohingja menekült él Bangladesben, a világ egyik legszegényebb országában - és nap mint nap, újabb menekültek érkeznek Mianmarból.
HIRDETÉSAugusztus vége óta több mint 600 ezer rohingja érkezett Bangladesbe.
Jelenleg mintegy 1 millió rohingja él a világ egyik legszegényebb országában. És a menekültek áradata még nem apadt el!
A rohingja menekültek 60 százaléka gyermek, legtöbbjük alultáplált.
Rohingják ezrei várják egy néhány méter széles földsávon, hogy bebocsátást nyerjenek a bangladesi menekülttáborba. A mianmari muszlim kisebbség exodusza még nem ért véget.
Ez az Anjumanpara határszakasz, a Cox Bazaar nevű táborhoz legközelebbi 4 átkelő egyike. Augusztus 25-e, a mianmari hadsereg megtorló-akciójának kezdete óta, itt 35 ezer rohingja lépett be Banglades területére október közepéig.
- A katonák felgyújtották apám házát, a szüleim élve bent égtek. Amikor ezzel végeztek, minden megmaradt, mozdítható értéket magukkal vittek – meséli el ez a fiatal nő.
- A mozgásunkat korlátozták. Nem léphettünk ki a házból este 6 után. A házimunkákhoz is az engedélyük kellett, de az eszközeinket elvették – halljuk ettől a rohingja férfitől.
“Etnikai tisztogatás”
A civil segélyszervezetek összehangolták tevékenységüket a hatékonyság érdekében. Így többet tehetnek a Naf határfolyón átkelő menekültekért. Mobil-egységeket hoztak létre, akik rádión tartják egymással a kapcsolatot.
Napokba telik, mire a hatóságok megadják a belépési engedélyt, addig a segélyszervezetek élelmezik, látják el ivóvízzel a várakozókat.
Néhány tábor spontán jött létre, a Kutupalong menekülttábor pedig egyre bővül, területe növekszik. A bambusz, ponyva és sárrengetegben 460 ezren zsúfolódnak össze.
A humanitárius válság sürgős politikai megoldást érdekel. A tábort felkereste Hrisztosz Sztilianidesz, az Európai Unió humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa.
- Meg kell győznünk a mianmari kormányt arról, hogy léteznek emberi jogok, méghozzá alapvető emberi jogok, amelyek mindenkit, minden emberi lényt megilletnek. Egyetértek az ENSZ főtitkárával, Antonio Guterressel abban, hogy ami Mianmarban zajlik, az etnikai tisztogatás – összegezte álláspontját az uniós biztos.
— Monica Pinna (@_MonicaPinna) 3 novembre 2017
Éhezés, alultápláltság, trauma
Rafika két hónapja érkezett a Kutupalong táborba. Szüleit menekülés közben gyilkolták meg Mianmarban. Most nagymamája vigyáz rá. Az Akció az Éhezés Ellen nevű segélyszervezet sátrában találkoztunk vele, ahol élelmiszert osztanak, és létfontosságú alapcikkeket osztanak a rászorulóknak.
- Menekülés közben semmit sem ettem. Hét nap után itt, a bangladesi táborban került először étel a számba. Sokkal jobban lettem azután – mondta el a kislány.
A szervezet sátrát kizárólag terhes nők és szoptatós kismamák ellátására állították fel. Augusztus óta biztosít étkezést a rászorulóknak. Napi 800 adaggal kezdték.
- Ez a konyha most napi 50 ezer adag ételt készít, állít elő. Ebből 7 ezret itt helyben osztanak ki, 43 ezret pedig széthordanak a tábor különböző pontjaira – sorolja a szédítő adatokat az Euronews tudósítója, Monica Pinna.
Tizenöt szakács dolgozik kora reggeltől egy nagyszámú rohingja önkéntes csoporttal együtt.
- Milyen ételeket kapnak a menekültek – érdeklődik Monica.
HIRDETÉS- Minden nap adunk nekik meleg ételt. Ez most a tradicionális Kitchari. Éppen itt fő, nagyon tápláló. A bangladesi kormány “alultápláltság elleni küzdelem” nevű bizottságának útmutatása, receptje szerint készül – tudjuk meg a civil szervezet helyi vezetőjétől, Suchismita Roy-tól.
A humanitárius segítségnyújtás minden formájára égető szükség van itt.
Napi 70 ezer liter víz kerül ki innen a tábor különböző pontjaira, oda, ahol menekülteknek sem az iváshoz, sem a tisztálkodáshoz nincs tiszta víz. Kannákkal, vödrökkel hordják szét.
Over 335,000 Rohingya refugees live in Kutupalong Extension area in Bangladesh. This overcrowding brings risks of:
-Exploitation
-Trafficking
-Sexual and Gender Based Violence
-Health and sanitation issues
-Fireshttps://t.co/xFRrEGSdJdpic.twitter.com/aOXkvrfK0c— UN Refugee Agency (@Refugees) 18 novembre 2017
Az UNICEF adatai szerint, az öt év alatti rohingja menekült gyerekek 21 százaléka alultáplált. A segélyszervezetek munkája, ételosztása ellenére, ezeknek a gyermekeknek romlott az állapota a tavalyi évhez képest.
- Csak ezen a központon keresztül naponta több mint száz kicsit étkeztetünk. Ezen kívül a tábor több közösségében monitorozzák mozgó egységeink az öt éven aluli gyermekeket – mondta el Suchismita.
HIRDETÉS- Milyen állapotban vannak ezek a kicsik – kérdi Monica.
- Többségük traumatizáltnak tűnnek, és mérsékelten súlyos alultápláltságtól szenvednek.
- Például ő is, ott…
- Ez már a súlyos alultápláltság állapota.
A legtöbb Bangladesbe érkező gyerek traumától szenved, küzd az új élethez való alkalmazkodással. Ezen a helyen játszhatnak, beszélgethetnek egymással.
HIRDETÉS- Mostanában olyan száz gyermek mentális állapotát követjük folyamatosan, nyújtunk nekik személyes tanácsadást, tartunk számukra csoportos beszélgetéseket. Segítünk nekik a megfelelő mechanizmusokat kialakítani az alkalmazkodáshoz – avat be minket munkájába a segélyszervezet pszichológusa.
Megbékélés, hazatelepülés
Az északi Rakhine államban, ahol a rohingják élnek, eddig kizárólag a civil segélyszervezetek végeztek missziót. Hrisztosz Sztilianidesz volt az első EU-biztos, aki ott járt májusban. Megkérdeztük tőle, mi volt a benyomása?
- Határozottan fájdalmas tapasztalat volt megélni azt, hogy valami nagyon rossz folyamat zajlik. Rájöttem arra, hogy nagyon törékeny a helyzet. Nincs párbeszéd, sőt még kommunikáció sem a népcsoportok között, és ez a legnagyobb akadálya a megbékélésnek ezen a földön – közölte az EU-biztos.
Az ENSZ bizonyítékokat talált a vallási ellentétek szítására, erőszakra való felbujtásra. A világszervezet jelentése szörnyű állításokat tartalmaz: kivégzések, emberek eltűnése, önkényes letartóztatások, kínzások. Rohingja menekültek ezreinek beszámolója nyert igazolást.
HIRDETÉS- Az elmúlt két-három évben a kínzások durvultak. Úgy éreztük magunkat, mint a börtönben. Nem mozoghattunk szabadon, a nőket megkínozták, megerőszakolták. Gyerekeket öltek meg. Ezt mind a saját szememmel láttam. Semmiben nem dönthettünk szabadon. Ezért jöttem Bangladesbe, hogy békét találjak – árulta el Rafika nagymamája.
All the groups consulted spoke of fear for their physical safety and security on account of being stateless #IBelonghttps://t.co/qXCEWEUOCSpic.twitter.com/jLwO2tqJRD
— UN Refugee Agency (@Refugees) 20 novembre 2017
Azért, hogy megállítsák a rohingják a világ egyik legszegényebb államába özönlését, Banglades és Mianmar együttműködik a menekültek hazatelepítésében. Az Európai Unió támogatja a két ország megállapodását, de vannak fenntartásai.
- Valójában rengeteg akadály magasodik a rohingják tényleges hazatelepítése előtt. Ettől függetlenül erre fókuszál az Európai Unió, hiszen ez az egyetlen megoldás arra, hogy ténylegesen béke lehessen Rakhine államban – fogalmazott az EU-biztos.
Az ENSZ támogatja a rohingják fokozatos hazatérését, de nem sürgetné az ügyet, mert attól tart; ha most mennének vissza, Mianmarban is menekülttáborba kerülnének.