Kolumbia: fél évszázad polgárháború után a béke sem egyszerű

A FARC gerilláival kötött megállapodás 52 évnyi fegyveres konfliktusnak vetett véget. Mi a helyzet most Kolumbiában? Hogyan alakul az új egyensúly, hogyan hat ez a lakosságra?

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A tavaly augusztusban Havanában aláírt békeszerződést novemberben ratifikálták, majd egy népszavazás elutasította. A konfliktus miatt fél évszázad alatt több mint kétszázezren haltak meg, és az elmúlt 20 évben 7,3 milió ember kényszerült elhagyni az otthonát.

!function(e,t,s,i){var n=“InfogramEmbeds”,o=e.getElementsByTagName(“script”),r=o^{0,d=/^http:/.test(e.location)?“http:”:“https:”;if(/^/{2}/.test(i)&&(i=d+i),window[n]&&window[n].initialized)window[n].process&&window[n].process();else if(!e.getElementById(s)){var a=e.createElement(“script”);a.async=1,a.id=s,a.src=i,r.parentNode.insertBefore(a,r)}}(document,“script”,“infogram-async”,”//e.infogr.am/js/dist/embed-loader-min.js”);A békemegállapodás csak egyetlen lázadó csoportra vonatkozik, az ország számos térségében továbbra is harcok folynak.}

Tavaly a bizonytalan helyzet és az összecsapások miatt 58 000 ember kényszerült elhagyni az otthonát.

Putumayoban sok ilyen ember gyűlt össze. Közéjük tartozik Lucia is, ez a valódi nevét nem vállaló 67 éves asszony, aki tíz gyermeknek adott életet. Közülük négyen meghaltak, egyikük öt éve a harcokban.

- Kétszer kellett menekülnöm. Most és 2002-ben – mesélte Lucia. – Akkor semmim se maradt. Tavaly július 10-én menekültünk el. A lázadók napi ötezer pesót követeltek tőlünk, és amikor nem tudtunk fizetni, elkezdtek fenyegetni minket.

Putumayoba érkezve Lucia a helyi hatóságokhoz fordult, hogy belföldi kitelepítettként adjanak neki támogatást. Az eljárás három hónapig tart, ezt a nagyon sérülékeny időszakot a nemzetközi segélyszervezetek segítenek túlélni.

Elmentünk Luciával egy találkozóra a Tégy az éhezés ellen nevű civil szervezethezl. A civilek családoknak nyújtanak sürgős pénzbeli segítséget, amiből azok megoldhatják a lakhatást, a higiénét, a vízellátást és az étkezést is.

- Minden család százezer pesót kap családtagonként – mondta az Euronewsnak Veronica Nayive Tejada Rodriguez, a segélyszervezet munkatársa. – Ez nagyjából 30 eurónak felel meg. Higiénés cikkekből egy csomagban nagyjából 18 eurónyit adunk az egész családnak.

Lucia most megy utoljára bevásárolni a civilek segítségével. Öt hónapja vár arra, hogy státuszát a hatóságok elismerjék – a folyamat akár egy évig is elhúzódhat, és előfordul, hogy eredménytelenül zárul.

Lucia egy olyan térségbe költözött, ahol a FARC a drogból származó jövedelmének nagyobb részét állította elő. A békeszerződés miatt a gerillák távoznak, és új szereplők érkeznek. Az Európai Unió humanitárus donorként figyelemmel követi a fejleményeket.

- Az országban még mindig vannak fegyveres csoportok, amelyek nem írták alá a megállapodást, és egymással versenyezve próbálnak területeket szerezni – magyarázta Hilaire Avril, az EU Humanitarian Aid helyi vezetője. – Ennek vannak olyan hatásai, hogy sokan kényszerülnek elmenekülni a falvakból.

Az élelmezési és mezőgazdasági segélyprogramok segítenek megakadályozni az elvándorlást. Vidékre mentünk, ahol a koka-termesztés még mindig nagyban megy – bár egyre nagyobb az ellenszél is. A fegyveres konfliktus hatásai a városokban jobban látszanak, de a falvakat is súlyosan érintették. Egy Cofán nevű bennszülött településre utaztunk az Aflador folyón.

My #photo of the day – Indigenous reserve #Colombia #Cofan – During the shoot on the effects of armed conflict in post-peace-deal #colombia pic.twitter.com/cOMwo7a5aw

— Monica Pinna (@_MonicaPinna) 1 febbraio 2017

A Cofánhoz hasonló falvak éveken át éltek a kormány és a gerillák harcának frontvonalában. Sokakat megöltek, sokan elmenekültek, a konfliktus miatt az önellátási képességük és a kereskedelmi lehetőségeik is csökkent. Bogota végül vegyszerekkel próbálta visszaszorítani a koka-termesztést. A cofániak ma is ennek isszák a levét.

- A koka-termesztés miatt kezdődött a vegyszerezés, 2005-től 2013-ig csinálták a környéken – Mondta Diomedes Lusitante, a Cofáni Bennszülött Hatóság elöljárója. – Nem csak az illegális növényeket érintette, hanem a gabonát is. Itt nincsen vállalkozási lehetőség, a munkának csak egyetlen garantált eredménye van: a kimerültség. Bennszülött gazdálkodóként számunkra a kokaföldek teljes átalakítása lenne a megoldás.

#AidZone is back from #colombia. What's happening after the peace deal with the #FARC? Lots of stories to tell. Stay tuned. pic.twitter.com/hqEcjzuzhr

— Monica Pinna (@_MonicaPinna) 28 gennaio 2017

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete egy tavaly befejezett élelmezésbiztonsági program utókövetését végzi. A cofániak vetőmagot kaptak, és kiképezték őket bizonyos mezőgazdasági eljárásokra. Az eredmények biztatóak. - Folytatják a FAO-tól tanult eljárásokat, de saját kezükbe vették a folyamatot. Ők választják ki a gabonát, az itt látható közös gyümölcsöben használják a tanult technikákat, de ugyanígy tesznek a saját kertjükben is – mondta a FAO munkatársa.

A falvak egy része még mindig elzárt a külvilágtól, ez okozza a rossz élelmezésbiztonságot. 2009-ben a harcok miatt 30 kolumbiai benszülött közösséget fenyegetett az eltűnés veszélye.