Több mint egymillió migráns haladt át Görögországon tavaly január óta, csak az idén 2500-nál is többen haltak meg vagy tűntek el.
HIRDETÉSTöbb mint egymillió migráns haladt át Görögországon tavaly január óta. Csak az idén 2500-nál is többen haltak meg vagy tűntek el a menedékkérők közül.
Az Európai Unió és Törökország megállapodása óta drasztikusan csökkent az újonnan érkezők száma Görögországban, ugyanakkor emelkedett Olaszországban.
Szkaramangasz egyike Görögország 35 menekülttáborának. Ezen a különös helyen, a görög haditengerészet támaszpontján, csaknem 3000 ember zsúfolódott össze. Rövidesen kétszer ennyien is lehetnek, mert sok átmeneti tábort felszámolnak, és lakóikat ide telepítik át.
A haditengerészet ivóvízzel és élelemmel látja el a tábor lakóit, napjában háromszor. A Vöröskereszt gyengélkedő állomást rendezett be, valamint tisztasági csomagokkal és szárított élelmiszerekkel segít a bajba jutottakon.
Matina Nakopoulou, a Vöröskereszt koordinátora: – Valószínűleg sokáig maradnak itt, ezért elfoglaltságot kell találnunk nekik. Valamiféle oktatást a gyerekeknek, csoportokat szervezni a nőknek, ahol megbeszélhetik, hogy mire volna szükségük. Ez a munka már meg is kezdődött.
A tábort áprilisban nyitották meg. A lakók többsége Szíriából érkezett, de van köztük sok afgán és iraki is. Gyakran feszült a hangulat, az emberek nyugtalanok, és szeretnék mihamarabb hátrahagyni Görögországot.
– Remélem, nem maradok itt sokáig – mondta egyikük. – Azt mondják, két hónap lesz. Várunk, de reméljük, már korábban elindulhatunk.
Bahidzsa a háború dúlta Aleppóból menekült el. Most egy konténerben él négy gyermekével. Felnőtt fia Németországban él, hozzá szeretnének eljutni. Itt jobbak a körülmények, mint más táborokban. A konténerekben van víz és mosdási lehetőség.
Bahidzsa Qadur szíriai menekült: – A jövő? Meddig élhetünk ilyen körülmények között? Szíriát lerombolták, az otthonunkat is lerombolták. Nekünk már nincs jövőnk.
A balkáni tranzitútvonal lezárása óta 54 ezren rekedtek Görögországban. Az athéni kormány egyre nehezebben küzd meg az táradattal és a menedékkérők regisztrációjával.
Evangelosz Petratosz, az Európai Unió görögországi segélyeinek intézője: – Most először állt elő ilyen helyzet Európában, ezért a humanitárius ügyekért felelős biztos 3 évre 700 millió eurót bocsát rendelkezésünkre. Az első részletet, 83 milliót már meg is kaptuk. Az a célunk, hogy segítsünk a bajba jutottakon, és hogy emberhez méltó életet biztosítsunk nekik arra az időre, amíg Görögországban maradnak.
– Mintegy 15 ezren rekedtek Athén környékén, amióta lezárták az északi országhatárokat – jelentette a helyszínről az Euronews riportere, Monica Pinna. – Ellátogattunk az egyik fővároshoz közeli, informális táborba, Ellinikóba, hogy megvizsgáljuk a körülményeket.
#athens#skaramangas food & sanitary kit distribution
euronews</a> <a href="https://twitter.com/HRC_SAMARITES">HRC_SAMARITESFederation</a> <a href="https://twitter.com/IFR">ifrpic.twitter.com/3ACY6ecqHO— Monica Pinna (@_MonicaPinna) 12 mai 2016
Elliniko nem is olyan régen még a görögök büszkesége volt. A 2004-es athéni olimpián itt rendezték például a kosárlabda-mérkőzéseket, sőt egy nemzetközi repülőtér is működött itt.
Az épületek nagy része azóta üresen állt. A kísértetvárost a menekültválság töltötte meg újra élettel. A régi reptér területén rögtönzött, úgynevezett Elliniko 2-es számú táborban jelenleg 1200 ember él.
Kyriakosz Giaglisz, a Danish Refugees Council görögországi igazgatója: – Ez egy hivatalos helyszín. A körülmények miatt egyre csökken az ide érkezők száma. Nincsenek ablakok, nincs légkondicionáló, szóval ez a hely nyáron nemigen alkalmas emberi tartózkodásra. A migrációs minisztérium próbál megfelelőbb helyeket létrehozni, dolgoznak rajta, de a dolgok csak lassan haladnak.
A régi terminál épületében összesen hat vécé van a férfiaknak, hat pedig a nőknek. A Danish Refugees Council (Dán Menekülttanács) elnevezésű civilszervezet – az Európai Unió támogatásával – élelmet és tisztálkodóeszközöket oszt, illetve ruhákat a helybeliek adományaiból.
Salwa Barlian, a Danish Refugee Council jogtanácsosa: – Próbáljuk feltérképezni a szituációt, megérteni a családok összetételét, és hogy milyen jellegű problémáik vannak az adott helyzetben.
A menedékkérők összetétele 2016 januárja óta
Ez a felmérés lesz az alapja más segélyszervezetek munkájának, amelyek szintén segíteni akarnak.
HIRDETÉSAz itt élők tovább akarnak utazni más európai országokba. Sok migráns várakozik, mások feladják. Egy afgán dizájner családjával együtt visszatér Kabulba, alig három hónappal azután, hogy Görögországba érkezett.
Azt mondja, 14 ezer dollárt fizetett az embercsempészeknek az „európai álomért”.
– Suheil Sahizada afgán migráns: Láttuk, hogy milyen az élet Európában. Ennyi elég volt belőle. Elmegyünk innen. Úgy látszik, nekünk itt nincsenek emberi jogaink. Három hónapot voltunk itt, és ha akármeddig maradunk, semmi sem változik. A migránsoknak tudniuk kellene az igazat, hogy tovább mehetnek-e Európába, vagy sem.
További források angolul:
http://data.unhcr.org/mediterranean/country.php?id=83
http://data.unhcr.org/mediterranean/regional.php